• Átment Ignatieff rektor üzenete: sötét nap ez Magyarország és Európa számára, de a Times szerint kemény ellenlépések kellenek, hogy Orbánt meg lehessen fékezni
• Csupán az eddigi oktatás 20 %-a marad Budapesten, az egyetem vezetői az este már a hogyantovábbról tárgyaltak a bécsi polgármesterrel
• A tekintélyelvű vezetők személyi kultusza az adott ország megsemmisítésének gyáva módja
A világ önjelölt autokratáinak egyre nagyobb tábora jól tenné, ha nézné, Orbán Viktor milyen folyamatosan, módszeresen és hajthatatlanul tett lehetetlenné minden kritikát vagy tisztességes beszámolót arról, hogy jobboldali, nacionalista politikája rátelepedett mindenre Magyarországon. Így látja a helyzetet a világlap vezércikke annak kapcsán, hogy a miniszterelnök most éppen a sajtó túlnyomó részét vonta ellenőrzése alá, mint a szerkesztőségi állásfoglalás írja: lélegzetelállító merészséggel. Nyilvánvaló, hogy a több 500 szóban forgó orgánum tulajdonosai nem emberbarátságból adták át a szerkesztőségeket a miniszterelnök hívei által vezetett alapítványnak, hiszen valamennyien hatalom közeli oligarchák és szövetségesek. Sőt, alighanem boldogan tették meg ezt a kis szívességet, főként mivel a rádiók, tévék, újságok, netes portálok az állami hirdetésektől függtek és nem hoztak sok anyagi hasznot.
Ily módon Orbánnak sikerült egyedülállóan hatalmas médiabefolyást szereznie, olyat, ami a kommunista propaganda gépezetre emlékeztet. Különös az érv, hogy a hatalom ily módon csupán a baloldali sajtó ellensúlyát teremti meg, mivel több mint 500 orgánum kormánypárti, míg 3 éve ez a szám mindössze 31 volt. A médiaszabadságot nem kizárólag Magyarországon támadják, de az irányt az illiberális állam nevében a magyar miniszterelnök szabta meg. A szélsőséges ideológiájának terjesztésére szolgáló lépések kiterjedtek a művészetekre, egyetemekre, de még az egyházakra is. Lecsapott a demokráciát támogató intézményekre, valamint a CEU-ra. Utóbbit éppen most kényszerítik Ausztriába, amit a Trump-kormányzat vállvonogatással nyugtáz. Az orbáni vonal láttán az Európai Parlament eljárást indított Magyarország ellen, de ennél sokkal többre lesz szükség ahhoz, hogy Orbán Viktor ne fütyüljön rá simán.
Természetesen Soros György a hibás, mint mindig, csak hogyan jut ennyi minden galádságra ideje? – kérdi ironikusan a kommentár, majd emlékeztet arra, hogy a vádak szerint a ’bűnlajstroma’ szinte végtelen, ideértve, hogy kézben tartja az amerikai Külügyet, a Demokrata Pártot, és a szakszervezeteket, meg akarja buktatni Trumpot, továbbá áskálódik az euróövezet ellen, de nincs biztonságban miatta a török államfő és a Facebook sem. Szabad idejében terroristákat támogat, határokat nyit ki. Azt is mondják róla, hogy gyerekként náci kollaboráns volt, napjainkban viszont antikrisztusként szolgál. Ha normális időket élnénk, még a legmegátalkodottabb szélsőségesek is elismernék, hogy itt a zsidókra aggatott évszázados címkéről van szó, tehát hogy azok titokban manipulálják az eseményeket.
De hát abnormális idők járják, így Trump és csapata nem csupán rábólint az összeesküvés elméletekre, hanem egészen új világuralmi törekvéseket tulajdonít Sorosnak, mintha annak nem lenne éppen elég a rovásán. A következmény az, hogy a befektető levélbombát kapott. A Diszkriminációellenes Liga vezetője ezt úgy fogalmazta meg tegnap, hogy a ’globalisták’ ellen fellépő erők, köztük az elnök, a szélsőjobb jelszavait veszik át, noha azok burkoltan ugyan, de zsidóellenesek.
Az autokrata Orbán Viktor, aki gusztustalan antiszemita kampányt folytat a milliárdos ellen, közben sikerrel piszkálta ki Magyarországról a CEU-t. Bármennyire is hihetetlen, de a budapesti amerikai nagykövet beismerte, hogy sem mézesmadzaggal, sem fenyegetéssel nem próbálta jobb belátásra téríteni magyar barátját. A kinevezési eljárás során Cornstein „büszke amerikai zsidóként” még azt ígérte, hogy fellép a magyarországi antiszemitizmus ellen, de semmi ilyesmit nem tett. Inkább azt állította, hogy nincs gond az emberi jogokkal, az egyetem kiszorítása semmilyen módon nem függ össze a tanszabadsággal. Vagyis Soros a hibás. Nem mindig ez a helyzet?
A konzervatív lap szerkesztőségi állásfoglalásban mutat rá, hogy Orbán Viktor veszedelmes precedenst teremt a CEU elűzésével. Mélyen nyugtalanító az, amit az egyetemmel művel. Hogy az intézmény most Bécsbe települ át, az egy korszak végét jelzi, a hatóságok kétéves zaklatása után. Az idevágó törvényt egyértelműen az iskola ellen hozták. A kormány megszegi a tanszabadság alapértékét és hiába volt minden európai, illetve amerikai hivatalos figyelmeztetés. Aligha túlzott Ignatieff rektor, amikor kifejtette: idáig még sosem volt példa arra, hogy kiszorítsanak egy amerikai intézmény egy NATO-tagállamból, illetve egy európai intézményt az EU egyik országából.
Sajnos, a lépés beleillik a vonalba, a magyar vezetés újabb csapást mért az oktatás függetlenségére. Orbán szívós hadjáratot folytat Soros ellen. Ahogy pedig az egyetemmel bánt, annak el kell oszlatnia a maradék illúziót is az ügyben, merre tart a magyar demokrácia. Ugyancsak aggasztó, hogy mások követheti a miniszterelnököt. A Soros elleni kirohanásokat már rég átvették a szélsőjobbos populisták, köztük az osztrák FPÖ. Örvendetes ugyanakkor, hogy az intézmény új otthon talált Bécsben, és reméljük, hogy nem fog csalatkozni.
Csaknem kétéves küzdelem után került pont a CEU magyarországi történetének végére egy olyan országban, ahol a kormány lehetetlenné tett bármiféle ellentmondást politikájával szemben és rátehénkedett az élet minden szeletére. Hónapok óta világos volt, hogy eljutunk az egyetem távozásához, de nyugati politikusok bíztak abban, hogy az utolsó pillanatban csak sikerül kompromisszumot találni. De nem. Orbán jó ideje a liberalizmus fészkeként tekint az intézményre, mármint hogy az fenyegeti az illiberális demokrácia megteremtését. A hadjáratot csak megacélozta az alapító, Soros György személye, hiszen a miniszterelnök éve óta próbálja patás ördögnek beállítani az üzletembert, és közben gyakran alkalmaz antiszemita kliséket.
A politikus hosszú évek alatt képes volt megszilárdítani hatalmát a középjobb európai vezetők minden ellenvetése nélkül, de ez most változhat. Folyamatosan aláásta a jogállamot, szinte teljesen rátelepedett a sajtóra, megfojtva ezzel a vitát. Ellenséges légkört alakított ki az olyan civil szervezetek számára, mint a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok, amely már el is költözött Budapestről. Csakhogy a CEU ellenes hadművelet széleskörű elutasításban ütközött – ellentétben a keményen bevándorlás-ellenes állásponttal, mert az széleskörű egyetértésre talált a földrészen. Ám a budapesti amerikai nagykövet legutóbbi nyilatkozatából az derül ki, hogy Trump széttárja a karját az egyetem megmentése ügyében: ha nem megy, hát, nem megy. Sokan mások számára viszont a kiűzetés ismét csak az bizonyítja: Orbán a szabad társadalom, a nyílt vita és párbeszéd alapjait fenyegeti. Az EP magyar jelentéstevője, a holland Sargentini úgy fogalmazott, hogy ha ki lehet paterolni egy egyetemet valamely európai államból és a többi kormány ezt csak nézi, akkor nagy bajban van az EU.
Hiába beszélt az EU vörös vonalról, szólalt fel az amerikai nagykövet és vonultak ezrek a budapesti utcákra, a végén semmi sem állította meg Orbán Viktort a Közép-Európai Egyetem ellen. A miniszterelnök még szorosabbra vonta a dolgok ellenőrzését Magyarországon, de már mind többször ő mondja meg a tutit a nyugati szövetségeseknek is, noha azok elvileg erősebbek. Ez az első alkalom, hogy távozni kényszerül egy felsőoktatási intézmény az unió valamelyik tagállamából. A fejlemény az egyik legbiztosabb jele annak, hogy több évtizedes viszonylagos szabadság után a tekintélyuralom visszatér az országba, de az egész térségbe is. Megaláztatás ez a Nyugat számára, mert nem volt képes erőt mutatni Orbánnal szemben, aki nem csinál titkot abból, hogy belülről igyekszik megdönteni a nemzetközi liberális rendet.
Orbán különösen kíméletlennek bizonyult, ha bármi olyanról volt szó, amit Soroshoz lehetett kapcsolni, mivel annak liberális filozófiája szögesen szemben áll a kormányfő nacionalista szemléletmódjával. Kati Marton úgy értékelte az amerikai nagykövet múlt heti nyilatkozatát, hogy az árulás, az USA immár nem védi meg a tanszabadságot.
A CEU bejelentése, miszerint elköltözik a magyar fővárosból, betetőzi a sokéves harcot a liberális ügyek mellett kiálló Soros György és a nacionalista, bevándorlás-ellenes Orbán Viktor között. A hírre az amerikai Külügyminisztériumhoz hasonlóan a Bizottság is aggodalmát fejezte ki. Egy szóvivő kijelentette, hogy felsőoktatási törvény módosítását vissza kell vonni, az uniós jognak megfelelően. De most az Európai Bíróságnál a labda, hogy tisztázza az ügyet. Verhofstadt, az EP liberális frakciójának vezére úgy fogalmazott, hogy Orbán szégyellheti magát, mert legutoljára, 1943-ban, a náci megszállók zárattak be egyetemet – Norvégiában.
Elhagyja Budapestet a CEU, mert az amerikai támogatás túl gyengének bizonyult. A döntés mérföldkövet jelez az orbáni illiberális állam felé vezető úton. A miniszterelnök több Soros-elleni kampánnyal szilárdította meg rendszerét. A fejlemény egyben rávilágít, hogy a Trump-adminisztráció kétes szerepet játszott a történetben. Sok a közös vonása a magyar rezsimmel, különösen a migráció kapcsán. A magyar fél érdektelennek minősítette az egyetem bejelentését. Az európai és amerikai partnerek nem fejtettek ki kellő nyomást a miniszterelnökre, mutatott rá Ignatieff rektor. Hozzátette: ennek a játéknak véget kell vetni.
A CEU lépése után várhatóan fokozódik a nyomás Orbánra az európai szövetségesek részéről, ideértve a német kereszténypártokat, mármint hogy elszigeteljék kormányát az EU-ban. Ignatieff úgy értékelte a helyzetet, hogy most precedens született más egypártrendszerek számára, amelyek amerikai érdekeltségeket akarnak távozásra kényszeríteni. Helyettese, Liviu Matei pedig rámutatott, hogy a kipaterolás az elnyomás korát harangozza be Magyarországon. Mert már az utóbbi hetekben lehetett látni, hogy a hatalom támadást intéz egy sor szabadságjog ellen, ideértve a sajtó és az igazságszolgáltatás függetlenségét. A CEU-val a kormány egy határvonalat lépett át, embereket kényszerít arra, hogy a határon túlra költözzenek, ez pedig már elnyomás.
A körülmények nagyon hasonlítanak arra, amikor a Nyílt Társadalom Alapítványok látták jobbnak, hogy inkább Berlinbe települjenek át, miután az Orbán-kabinet egy sor korlátozó intézkedést hozott ellenük. Goran Buldioski, a képviselet vezetője azt mondta, hogy esetükben a kampányt szélsőjobbos és antiszemita dezinformáció, illetve megfélemlítés jellemezte. Hozzátette: magyar ügyben az a nyugtalanító, hogy bizonyos szélsőséges elméletek immár bekerültek a politika fő áramába, törvényi erőre emelkednek.
A keményen jobboldali lap azt írja, hogy Magyarországon erősödik az elnyomás, most éppen a Soros György által alapított egyetemet paterolja ki a nacionalista kormány. Ily módon még inkább várható, hogy Európa részéről fokozódik az aggodalom a magyar jogállam lebontása miatt. Kovács Zoltán azt közölte, hogy az egész felhajtás csupán a szokásos blöff, Soros stílusában előadva, így szóra sem érdemes, hiszen az oktatás jelentős része marad Budapesten.
Orbán sok néppárti támogatója azt jelezte az Európai Parlamentben, hogy vörös vonalat jelentene, ha bezáratnák a CEU-t, ám nemigen valószínű, hogy most megszólalnának, hiszen közelednek a májusi kontinentális választások. Igaz, hogy a magyar akkreditációval rendelkező program egy része Budapesten marad, de ezek csupán az egész oktatás kevesebb mint egyötödét teszik ki. Ignatieff azt közölte, hogy nem emigrációba vonulnak, beleilleszkednek az osztrák felsőoktatásba, mert Ausztria olyan ország, ahol még számít valamennyit a jogállam és a tisztelet a független intézmények iránt.
Az amerikai Szenátus Biztonsági és Együttműködési Bizottsága nevében egy republikánus és egy demokrata törvényhozó elítélte, hogy a magyar kormány kipiszkálta a Közép-Európai Egyetemet. Merthogy a CEU formálisan elfogadta, hogy szedheti a sátorfáját. A washingtoni nyilatkozat szerint az intézmény ugyan eleget tett a hatalom által előírt minden feltételnek, a másik fél azonban erre nem bólintott rá. Az európai liberálisok képviseletében Verhofstadt úgy értékelte, hogy Európát megalázták, hiszen 45 után idáig nem akadt példa arra, hogy kiszorítsanak egy egyetemet bármelyik európai demokráciából. A háttérben sokkal súlyosabb kulturális és politikai csata húzódik meg, főként Soros személye körül.
Bécsbe teszi át székhelyét a CEU, mert túl nagy volt a nyomás a kormány részéről. Az egész ügyet erősen átitatja a politika és alighanem súrlódásokat okoz az EU-n belül is. A neves intézmény mind inkább a Soros elleni hivatalos hadjárat középpontjába került. Viszont hogy Kurz kancellár a múlt hónap közepén az egyetem áttelepülése ügyében fogadta az üzletembert, az világos elhatárolódás volt nem csupán Orbántól, hanem a Szabadságpárttól is.
Az európai konzervatívok bizottsági elnökjelöltje, Weber az üzente a twitteren: elfogadhatatlan, hogy egy egyetemnek el kell költöznie egy tagállamból. Az ügy előtörténete hosszú időre nyúlik vissza és nem sok köze van az oktatáshoz. Annál inkább Soros Györgyhöz, akit Orbán Viktor a fő ellenségének választott. Merthogy kényelmes ellenfelet talált a személyében, akit felelőssé lehet tenni minden rosszért, a menekültektől a pénzügyi válságig. Csak idő kérdése volt, hogy a Nyílt Társadalom Alapítvány után mikor kerül célkeresztbe a CEU is.
Alig pár órával a költözködés hivatalos bejelentése után, az este már a bécsi polgármesterrel találkoztak a CEU vezetői. Ha minden igaz, az áttelepülés további részleteit, illetve az oktatás megkezdésének menetrendjét vitatták meg. Az intézmény arra készül, hogy jövő ősszel 700 diákkal indul az ottani program. Az egyeztetés után a városvezető azt közölte, hogy az egyetem nem könnyen hozta meg a végleges döntést, de most annál fontosabb, hogy osztrák részről szívélyesen fogadják a tekintélyes iskolát. Elárulta azt is, hogy teljes lendülettel folynak a tárgyalások, és számára különösen fontos, hogy mind a tanárok, mind a hallgatók elégedettek legyenek a rajttal. Az oktatási miniszter is üdvözölte az áttelepülést. Úgy értékelte, hogy Bécs tudományos szerepe felértékelődik ily módon. Pénzt azonban az osztrák állam nem adhat, mert magánegyetemről van szó.
A neves történész, Timothy Snyder ’A tekintélyelvűség gyáva arca’ címmel arról ír, hogy Trump, Orbán, Putyin vagy Erdogan egytől egyik azon személyi kultusszá szeretné átépíteni a demokráciát. Ez a vonásuk a klánok vagy a törzsek vezéreire jellemző, a demokrácia az emberekről és nem mitikus ködbe vont személyekről szól. A tömegek igénylik az igazságot, amit a személyi kultusz megsemmisít. A tényeket a hit helyettesíti, az arc lép az ész helyébe. Az egész úgy indul, hogy megjelenik a vezető, aki hajlandó folyamatosan hazudni, hogy lejárassa az igazságot. És akkor ér véget, amikor az emberek többé nem tudják megkülönböztetni a valódit az érzéstől. Mindenütt az az alapja, hogy az adott arc a nemzetet testesíti meg. De voltaképpen azon nyugszik, hogy jó sokan elfogadják a politika pilléreként a félelmet és nyugtalanságot, e két állati érzést.
Napjaink autokratái közepes méretű hazugságokhoz folyamodnak, habár ahogy Orbán az állítólagos zsidó összeesküvés vezéreként Soros Györgyöt támadja, az már erősen közelít a felső határhoz. De arra mindenképpen alkalmas, hogy kiiktassa a tények világát. És ha elhisszük az első hazugságot, onnantól kezdve nincs megállás. A vezetőből zászlós figura lesz, jelzi a különbséget köztünk és „azok” között. És minderre csak rásegít a közösségi média, ahol az algoritmusok megmutatják, mivel lehet bennünket a képernyő előtt tartani: félelemmel és nyugtalansággal. De a személyi kultusz nem képes újratermelni önmagát. Gyávaságot takar, mert a főnök nem tudja mérlegelni, hogy előbb-utóbb meghal, vagy távozni kényszerül. Viszont ahogy távolodunk a demokráciától, úgy feledkezünk meg annak céljáról, hogy mindenkinek legyen jövője. Ebből következik, hogy a demokrácia az ország vezetésének bátor módja. A személyi kultusz az adott ország megsemmisítésének gyáva formáját jelenti.