- A bajor kormányfő nem olyan mint elődje, Seehofer, az összefogást ajánlja Európának a populista nacionalizmus helyett
- Temeti a magyar sajtószabadságot a nemzetköz sajtó
- Egy igazi férfibarátság kezdete - Orbán és Chuck Norris románcán röhög a világ.
A bajor kormányfő arra figyelmeztet a jövő évi európai választás előtt, hogy a nacionalista, szélsőségesen populista erők miatt az EU nem tud válaszolni olyan, a polgárok számára alapvető kérdésekben, mint a globalizáció és a klímaváltozás. A következmény könnyen az lehet, hogy egy nap az uniót nem vennék komolyan a világban. Söder megjegyezte, hogy a földrésznek össze kell tartania, ha nem akar Amerika vagy Kína játékszere lenni. Persze sok mindent kell még javítani a szervezet munkájában, de úgy ítéli meg, hogy az utóbbi években Juncker vezérletével a Bizottság a megfelelő irányban halad. Merthogy a nagy dolgokat európai keretekben kell rendezni. Arra a kérdésre, hogy ehhez nem olyan nehéz partnerek kellenek, mint Magyarország és Olaszország, az interjúalany úgy válaszolt, hogy a kormányokról az egyes országok döntenek. Meg kell mondani egymásnak a véleményt, de a kölcsönös kioktatásnak semmi értelme. Ám a globális fenyegetések korában nincs alternatívája az összefogásnak, a nacionalizmus és a populizmus nem old meg semmit, csupán fenyegeti azt, amit Európa adott: a békét.
Söder arról is beszélt, hogy jó volna, ha megszűnne Németországban az állandó vita a menedékpolitikáról, mert a három szövetséges pártnak nem egymás ellenében kell meghatároznia magát, az emberek nem ezt akarják. Hangsúlyozta, hogy az ésszerű közös munka többet hozna a koalíció konyhájára, merthogy bizalmat teremt. Jelezte, hogy a CSU fokozottan hangsúlyozni kívánja konzervatív, liberális, szociális és környezetvédő gyökereit, de nyitott a párbeszédre. Úgy gondolja, hogy meg kell különböztetni az illegális migrációt attól, ha valaki már az országban van, illetve törvényesen érkezett oda. Utóbbiak számára meg kell mutatni, hogy a befogadó ország fontosnak tartja, és nem csupán megtűri őket. Hozzátette, hogy korábban a megosztás és a megbélyegzés volt jellemző ezen a területen.
A politikus úgy látja, hogy a migráció kérdésében egyensúlyt kell elérni az emberség és a rend között. Hiszen az utóbbi három évben nagyon sok ésszerű kezdeményezés megbukott, mert a helyét elméleti érvelés és ellenségeskedés vette át. Mint megjegyezte, a világszervezet migrációs szabályozása kapcsán látni, hogy a vita milyen könnyen megy át összeesküvés elméletek terjesztésébe. Ilyen esetekben sürgősen megoldással kell előállni, nem lehet azt halogatni.
Manfred Weber kijelentette, hogy az illegális bevándorlást minden erővel meg kell akadályozni. Az európai konzervatívok bizottsági elnökjelöltje annak kapcsán mondta ezt, hogy egyre több ország utasítja el az ENSZ migrációs csomagját, amely nem volna kötelező, ám jogilag rendezné a területet. Főként olyan államok ágálnak ellene, mint Ausztria, Olaszország, Magyarország és az USA, ahol bevándorlás-ellenes alapon választottak kormányt. Németországban is erősödik a tiltakozás a megállapodás ellen, a jobboldali dezinformáció és uszítás folytán. Weber egy tévévitában védelmébe vette a tervezetet, kiemelve, hogy az egyáltalán nem érintené sem az érvényben lévő nemzeti, sem az európai szabályozást. A külső határok védelmét azonban elengedhetetlennek nevezte. A szélsőséges AfD képviselője ezzel szemben azt állította, hogy az egyezmény milliókat ösztökélne, hogy Németországban akarjanak letelepedni.
Az elemzés vitába száll azokkal, akik szerint a mai autokraták a fasizmus felé egyengetik az utat, mert a múltból vett kemény példák ritkán alkalmasak a jelen megvilágítására. Azaz gond van a jelenlegi Hitler-analógiákkal. A külsős szerző, aki főállásban befektető, idézi Macront, miszerint régi démonok jönnek vissza és csak káoszt és halált hoznak. Amire ő és mások is utaltak, nagyon is valós és zavaró fejlemények. Erősödnek a nacionalista, idegengyűlölő pártok Lengyelországban, Magyarországon, Franciarországban, jönnek fel a tekintélyelvű vezetők, Putyin, Erdogan, Bolsonaro. Sokan látják ugyanezeket a hajlamokat Trumpnál is.
Lehet, hogy tényleg ott tartunk, hogy megismételjük a rettenetes múltat: az agresszív nacionalizmus és a fasizmus alááshatja a 45 utáni nemzetközi rendet. Súlyos emberi jogsértések és erőszakcselekmények következhetnek. De azt is látni kell, hogy nem szabad visszaélni a történelem tanulságaival. Az biztos, hogy van bizonyos hasonlatosság a 20. század eleje és napjaink között, de a jelenlegi körülmények egészen mások, ezért a kimenetelük sem lesz olyan rettenetes. Viszont nagyon kockázatos, ha azt gondoljuk, hogy ugyanoda jutunk, mint egykor. Mert lehet, hogy modern autokraták időnként nagyjából olyan retorikához folyamodnak, mint a nacionalisták és fasiszták 100 évvel ezelőtt, és az sem kizárt, hogy közülük egyesek úgyanúgy meg akarják ragadni a hatalmat, hogy visszaállítsák a mitikus múltat. De sehol sem látni a nacionalista háborús lázat.
A tekintélyelvű államokban még bőven érvényesülnek a jogok, azon kívül az anyagi jólét olyan, hogy arról legfeljebb álmodni lehetett a 30-as években. Nem kell fasisztáknak nevezni a mostani populista erős embereket, ha fel akarunk lépni ellenük, mert az sokszor csak fokozza híveik dühét és elidegenedését. Pont elég, ha bíráljuk hibáikat és foglalkozunk a megerősödésüket lehetővé tevő okokkal. Mert ha megfeledkezünk a történelemről, annál csak egy valami rosszabb: ha a múlt visszhangjaira oly módon válaszolunk, ami felszítja a tüzet, ahelyett, hogy kioltaná.
Az orbáni Magyarország mindent elsöprő médiabirodalmat ellenőriz, és ezzel az élre került a sajtóbefolyás kiterjesztésében a kelet-európai illiberális rendszerek sorában. Tíz üzleti és politikai szövetséges jelentette be, hogy a tulajdonában lévő szerkesztőséget egy olyan alapítványnak adományozza, amelyet egy kormánybarát főszerkesztő irányít. Az unortodox összefogás megerősíti, hogy a nacionalista hatalom nekimegy a tömegtájékoztatás sokszínűségének. Orbán persze mindig is élt az erős propagandagépezet nyújtotta előnyökkel, így nyert háromszor is választást. Urbán Ágnes a Mérték Médiaelemzőtől azt mondja, hihetetlen mértékű a központosítás a sajtóban, pedig már az áprilisi választás mutatta, hogy propagandával a miniszterelnök mindent el tud érni.
Óriás kormánypárti sajtóbirodalom jön létre Magyarországon, az ellentábor attól tart, hogy az új konglomerátum még nagyobb sajtóbefolyást enged a miniszterelnöknek, azaz tovább korlátozódik a sajtószabadság. A megavállalkozás vezetője az a Liszkay Gábor lesz, akit Orbán lelkes támogatójaként tartanak nyilván. Nemzetközi elemzések úgy látják, hogy 2010 óta fokozatosan szorul vissza a magyar média függetlensége. Urbán Ágnes úgy gondolja, hogy a mostani példátlan összevonás nyomán immár értelmetlen sajtószabadságról beszélni. Teljes ellenőrzés alá vonják a hatalomhoz közelálló, jobbra húzó orgánumokat.
Jobboldali, non-profit médiaholding alakul Magyarországon, amiből az következik, hogy még inkább centralizálódik a kormány közeli sajtó. Az Echo TV szerint az egyesülés a jobboldali egységet jelképezi, míg a baloldalon egyértelmű a szétesés. A képhez hozzátartozik, hogy a konzervatív orgánumok megerősödtek, náluk nem szempont a nyereség, miközben a balliberális szerkesztőségek külföldi segítség nélkül a túlélésért küzdöttek. Az új alapítványba oligarchák adták bele a maguk tulajdonát, de további ajánlatok is érkeznek. A közösbe bekerül Mészáros Lőrinc 18, igen olvasott napilapja is.
’Amikor az „utcai harcos” Orbán Chuck Norris-szal találkozott” címmel a lap arról ír, hogy úgy néz ki, itt egy férfibarátság indult be. A két emberben az a fő közös vonás, hogy szeretik Trumpot. A magyar politikus is úgy érzi, mint az amerikai elnök, mármint hogy rosszul bánik vele a média. Egyenesen azt fejtegette, hogy gyűlölik a liberálisok. Azután, amikor az autóban lazán beszélgettek, kiderült, hogy Orbán apja pont annyi idős, mint Norris. És nagyon igaz, amit még elmondott, hogy ti. nem az elitből, hanem egy kis faluból származik. Felcsút mégis futballakadémiát és 4500 személyes stadiont kapott. Hogy azután a vendég a TEK-edzését szuperlatívuszokban méltatta, az tipikus amerikai túlzás.
Der Standard
1. Chuck Norris jó vendégnek bizonyult Budapesten, Orbán pedig jó házigazdának. Személyes kocsikáztatta végig a korábbi színészt a városon, sőt, a végén még a terrorellenes egység felkészítését is megmutatta neki. Úgy minősítette a részvevőket, mint a legkeményebb fickókat, de már előtte is próbált személyes kapcsolatot kialakítani. Azt mondta, hogy 55 éves, vagyis pont annyi idős, mint Norris legnagyobb fia és a liberálisok utálják. Hogy kinek szólt az egész videó, azt nem lehet pontosan tudni. Bár a kormányfő halálra dicsérte Trumpot, ismertsége az elnök híveinek körében még igen csekély, ezért ők kiesnek célközönségként. Az sem éppen logikus, ha a magyar választókat akarta volna elkápráztatni. Ugyanis angolul beszéltek a felvételen. Így lehet, hogy végül mégiscsak egy új férfibarátságot próbáltak dokumentálni.
2. A harcművészetek királyai vonzódnak a túlságosan is jobbra álló erős emberekhez. A videóból az derül ki, hogy a liberálisoknak nem tanácsos kimenniük az utcára, amíg Norris Európában van. De mi viszi rá amerikai B-mozifilmek jócskán levitézlett akcióhőseit arra, hogy autoriter keleti vezetőkkel smúzoljanak? Putyin egyfajta kulturális nagykövetként szerződtette Steven Segalt, a művész megkapta az orosz állampolgárságot. Na, jó, ő az aikido nagymestere, az államfő pedig 5 danos a cselgáncsban. Chuck Norrisnak nem kellene Budapestig utaznia, neki ott van Trump. De az elnök még nem jutott olyan messzire, mint orosz kollégája és Orbán. Esetében odahaza létezik olyasmi, mint demokrácia – ellenzék, kritikus sajtó, stb. De lesz ez még másként.
