- Orbán roppant magabiztos, szembe megy a fejlett világgal, miközben egyre távolabb viszi az országot attól, az USA máris bírálta a kormányfő döntését, amely azért volt sürgős, mert a menedékjog megadása után reménytelen minden kiadatási kérelem;
- Ennyit ért a nyilatkozat, amelyet a kormányfő az Európai Néppárt sürgetésére írt alá a jogállami normák tiszteletben tartásáról, de közben az egész földrészen jönnek fel a populisták;
- Ha tényleg elköltözik a Közép-Európai Egyetem, akkor Magyarország maradék nemzetközi tekintélye is oda lesz, de a CEU még mindig vár, hátha a kormányfő mégis jobb belátásra tér.
Az amerikai Külügyminisztérium szóvivője megerősítette Gruevszki budapesti befogadásának hírére, hogy a politikust Szkopjéban alapos és átlátható tárgyalás után sújtották kétévi börtönnel. Emlékeztetett arra, hogy még négy másik ügyben zajlik eljárás ellene, azokat le kell folytatni, és a volt kormányfőt a macedón igazságszolgáltatásnak kell felelősségre vonnia. A magyar Bevándorlási Hivatal nem kívánt semmit sem mondani az ügyben, egy kormányszóvivő viszont csak annak közlésére szorítkozott, hogy Magyarország az ügyben tiszteletben tartja a jogot. A macedón kormány jelezte, hogy küldi a kiadatási kérelmet. Egyben reményét fejezte ki, hogy a magyar hatóságok feltétel nélkül helyt adnak annak, a nemzetközi szabályokkal összhangban. A NATO és az EU tagjaként elősegítik, hogy Gruevszki visszakerüljön hazájába.
A volt macedón kormányfőt, aki azt közölte, hogy menedékjogot kapott Magyarországon, odahaza olyan perben ítélték el korrupciós vádak alapján, amelyről amerikai és európai illetékesek egyaránt úgy vélték, hogy egy lépés előre a vesztegetési ügyekkel és etnikai megosztottsággal sújtott térségben. A politikus, aki 10 éven át erős emberként irányította a dolgokat, az általános tiltakozás hatására két éve kényszerült megválni hivatalától. De még további perek várnak rá, a többi közt több százezer illegális lehallgatás miatt. A felvételeken magas rangú tisztségviselők beszélgetnek a többi közt a választások meghamisításáról és gyilkosságok eltussolásáról. Macedónia be akar lépni az EU-ba, és Gruevszki elmarasztalását széles körben úgy tekintették, hogy az erős üzenet, mármint hogy még a legfőbb vezető sem úszhatja meg, ha bűncselekményt követ el.
Szkojéban sokként érte a hatalmat a magyar menedék híre. Azt mondják semmi sem igaz abból, amit a korábbi miniszterelnök állít. Az igazságügyi miniszter emlékeztetett arra, hogy a menedékeljárás normális körülmények között sokáig tart, ám ha ez most nem így történt, annak egészen különleges oka lehet. Hogy a politikus éppen Magyarországot választotta, abban van irónia, hiszen az ország drákói intézkedéseket léptetett életbe a háború és az éhezés elől menekülő emberek távol tartására. Zgut Edit, Varsóban dolgozó politikai elemző azt mondja, az Orbán-kormány beleavatkozott a macedón belügyekbe, éspedig egy jogerősen elítélt politikus oldalán.
A magyar kormány szívesen látja a szökött macedón oroszbarát autokratát, ami annak a jele, hogy az ország távolodik a Nyugattól és szembemegy az unióval, illetve az Egyesült Államokkal. Utóbbiak igyekeznek vonzáskörükben tartani Orbán Viktort. Gruevszki nem az első vezető, aki Moszkvához kötődik és menedékre talál Magyarországon, amely korábban megtagadta, hogy kiadjon két oroszt. Amerikai illetékesek ebben annak bizonyságát látják, milyen mértékbe tolta keletre országát a magyar miniszterelnök. A washingtoni kormányzat egyik tagja úgy nyilatkozott, hogy a nyugati befolyás erős csökkenését tapasztalják Budapesten. Mint mondta, az ilyen kiadatási ügyek bizonyos értelemben lakmusz tesztet jelentenek, tehát mutatják, hol áll egy hatalom az USÁ-hoz, de egyúttal a jogállamhoz képest is.
Orbán fokozza a nyomást mindazokra, akik nem értenek vele egyet, miközben erősíti a kapcsolatokat a Kremllel, illetve külföldi nacionalistákkal. Uniós szervek szerint egyúttal megerősítette az ellenőrzést a bíróságok, a sajtó, az egyetemek és a hatóságok fölött, a közbeszerzéseket a miniszterelnök csókosai kapják. Amerikai illetékesek azon is ki vannak akadva, hogy a magyar fél ellenségeskedik Ukrajnával, továbbá sziklaszilárdan támaszkodik az orosz energiaszállításokra és örömmel fogadja az orosz és kínai befektetéseket. Orbán fokozza erőfeszítéseit az ország átalakítására, ideértve az európai szerepet.
Krekó Péter szerint a miniszterelnök úgy érzi: túl erős ahhoz, hogy kudarcot valljon. Meg hogy nem kell igazodnia sem Washingtonhoz, sem Brüsszelhez. Ugyanakkor Gruevszki nacionalista pártja gátolja az Egyesült Államok terveit a térségben, elutasítja pl. a névváltoztatást, noha az megnyitja az utat a Nato és az EU felé. Ebben egyetért vele Oroszország és Magyarország. Hogy a politikus menedékben részesült Budapesten, az jelzi, hogy Orbán kész kihívni a Nyugatot és tető alá akarja hozni az európai nacionalisták szövetségét. Nem adja ki Hernádi Zsoltot Horvátországnak, illetve hírek szerint ugyanígy járt el, amikor az USA egy pénzmosási ügyben kérte hat magyar kiadatását. Azon kívül lakhatási engedélyt kapott a szír elnök egyik bizalmasa, akit szintén az amerikai hatóságok köröztek.
Európai és washingtoni vezetők hónapok óta új taktikával próbálkoznak, hogy megfékezzék Orbánt. A Néppárt a minap nyilatkozatot íratott alá vele, miszerint tiszteletben tartja a jogállamot. Ám az utóbbi hetek változásai mutatják, mi megy végbe Magyarországon. Lassan felállnak a közigazgatási bíróságok, tárgyalás nélkül el akarják ítélni az Index újságíróját, amiért az terhelő adatokat hozott nyilvánosságra a hatalom egyik hívéről. Távozik továbbá a CEU.
A Helsinki Bizottság társelnöke azt mondja, ha valaki már megkapta a menedékjogot, akkor onnantól kezdve nem lehet kiadni. Pardavi Márta a terület szakértőjeként kijelentette, hogy Gruevszki olyan körülmények között jutott az új státuszhoz, amilyet a civil szervezet munkatársai idáig még sosem láttak.
A menedékellenes Orbán Viktor kivételt tett bajban lévő barátjával a bukott macedón miniszterelnökkel. Pedig a magyar politikus azzal büszkélkedik, hogy Európában belül nemigen van más ország, ahol nehezebb menedékjogot kérni, mindenhol plakátokat ragasztatott ki annak sulykolására, hogy nem kívánatosak a migránsok. Az elutasítás azonban láthatólag nem vonatkozik Gruevszkire. Hogy ügyét ilyen villámgyorsan elbírálták, az különleges eljárásmódról árulkodik. Ha a köztörvényes ügyben elítélt kormányfő valóban maradhat, akkor az újabb provokatív gesztus Orbán részéről, aki most feladta a leckét az uniós és Nato-partnereknek, mármint, hogy miként reagáljanak. A kilátásba helyezett európai szankciók kapóra jöttek Budapestnek, amely azt hangsúlyozza, hogy Brüsszelből migrációbarát körök támadják, az ennél enyhébb eszközök viszont egyáltalán nem értek célt.
Die Presse
Magyarország politikai menekültnek tekinti a korábbi macedón miniszterelnököt. A hatóságok gyorsított eljárással határoztak a státuszról, méghozzá olyan szélsebesen, amire menedékeljárásban nemigen van példa. A macedón hatóságok azonban továbbra is kérik Gruevszki kiadatását. Ám nemigen valószínű, hogy eredményre jutnának. A politikus hosszú évek óta Orbán Viktor barátja.
Der Standard
1. A magyar hatóságok szokatlan fürgeséggel adták meg a politikai menedékjogot Gruevszkinak, így az kivonhatja magát a macedón igazságszolgáltatás hatálya alól. Magyarországon megalapozottnak találták az egy hete beadott kérelmet. De mivel magyar diplomaták szolgálati autókon hozták Budapestre, kezdettől fogva világos volt, hogy különleges védelmet élvez – Orbán Viktor jóvoltából. A sajtóban a kormányfő kedvenc házi szerzője, Bayer Zsolt gondoskodott a megfelelő kísérő zenéről, amikor azt írta, hogy a macedón politikus a Soros-hálózat áldozata, miután 3 éve kerítést mert emeltetni a menekültek ellen a görög határon.
2. A kommentár azt hangsúlyozza, hogy Orbán és Gruevszki a jogállam, a liberális-demokratikus rend ellen kötött szövetséget. Szkopjéban a kormány láthatólag fel van háborodva amiatt, hogy Magyarország befogadja a szökött politikust, noha tényleg képtelenség azt állítani, hogy azt üldözték volna hazájában. Illetve a menedék leginkább azt tanúsítja, milyen mértékben rendült meg a magyar jogállamiság. Gruevszki alatt Macedónia Európa legkevésbé szabad állama lett, a „kis diktátor” a sajtó, az igazságszolgáltatás és a rendőrség fölötti teljes hatalomgyakorlás jelképévé vált. Senki sem számított gátlástalanabbnak és meggyőzhetetlenebbnek, mint az akkori miniszterelnök.
Ezért tartott évekig, amíg az EU és az USA el tudta indítani a demokratizálási folyamatot. Ennélfogva nagy csapás a szökés mindazok számára, akiknek fontos az igazságszolgáltatás reformja és az átláthatóság. Tisztázni kell, hogy a politikus miként juthatott át akadálytalanul három országon is. Aki csak egy kicsit is ismeri az ügyet, tudja, hogy itt egy bűnözőről van szó. Ha igaz, hogy Magyarország úti okmányt állított ki a részére, akkor az illusztrálja, milyen mértékben megnőtt Orbán befolyása a Balkánon és ez rossz ómen.
A populizmus szexy, igencsak divatba jött, főleg 2016 óta, az ilyen pártok 20 év alatt megháromszorozták szavazataik számát és már 11 országban vannak hatalmon, illetve részesei a kormánynak. Legutoljára az európai szavazópolgárok jó egynegyede már rájuk voksolt. Így összegzi a helyzetet annak a kutatásnak a vezetője, amely egész Európában igyekezett felmérni a jelenséget. Matthijs Rooduijn, az Amszterdami Egyetem politológia professzora szerint ráadásul ezek az erők még csak egyre népszerűbbek lesznek. A többi közt azért, mert a nagy pártok álláspontja az ideológiában közeledik egymáshoz, így az emberek könnyebben elfogadják azt a véleményt, hogy az egyik kutya, a másik eb. A populisták kezére játszanak a válságok, de a sok korrupciós ügy is. Ezen felül kellenek hiteles populista kihívók is, aki vonzó alternatívát kínálnak.
Hat továbbá az is, hogy a csökkenő példányszám miatt a hagyományos sajtó mind inkább a botrányokra összpontosít, ám ez azt az érzést erősíti, hogy baj van, amit azután a populisták meglovagolnak. Északon főleg a radikálisan jobboldali populisták eredményesek. Délen egyaránt jelen van a bal- és jobboldali változat. Nyugaton a szélsőséges populisták kevésbé sikeresek. Keleten az új irányzat a politikai középen tört felszínre az irányzat. A Fidesz és a PiS is hagyományos pártként kezdte és csak később állt rá a populista, majd a nacionalista vonalra. De a lényeg, hogy Európában mindenütt egyre termékenyebb a táptalaj a populisták számára és azok mind inkább képesek betakarítani népszerűségük gyümölcseit.
Egy elemző azt állapította meg, hogy Magyarországon és Lengyelországban azért erősödött meg a populista jobboldal, illetve gyengült meg a baloldal, mert a munkások jobbra tolódnak. Maria Sznyegovaja, aki a Maryland-i Egyetemen tanít, de dolgozik több európai kutató intézetnek is, rendkívül sikeresnek tartja mind a Fideszt, mind a Jobbikot, utóbbi az egyetlen radikális párt a térségben, amely 10 %-nál többet ért el, három választáson is. Az ok az, hogy mindkét tömörülés elhódította a kétkezi szavazókat az MSZP-től a 2006-os felfordulás, illetve a két évvel későbbi pénzügyi válság után. A szocialisták utána már soha nem tértek magukhoz. Az új baloldali pártok pedig képtelenek nagyobb népszerűségre szert tenni, az elégedetlen polgárok véglegesen kikötöttek a jobboldalon.
A munkások mind inkább a Fideszt és a Jobbikot támogatják. A felmérések azt tanúsítják, hogy a Szocialista Párt a menedzserek és a középosztálybeli diplomások körében a legnépszerűbb, míg az alsó középosztálybeliek, valamint a munkások már alig húznak hozzá, sokkal inkább a kormánypártra voksolnak. Ezzel együtt Kelet-Európában az az általános tapasztalat, hogy ha a baloldal hátat fordít a dolgozóknak, akkor más pártok készségesen kihasználják azok csalódottságát.
A jobboldali osztrák kancellár befogadja az Orbán által kiszekált CEU-t, Kurz ily módon megkülönbözteti magát az egyre nagyobb európai populista tábortól, amely bírálja az emberbarát üzletembert. Az egyetemet bezárás fenyegeti Budapesten, miután a liberális ügyeket, illetve a migránsokat támogató milliárdos mumus lett a földrész populistáinak szemében, a magyar kormányfővel az élen. Budapesten a hatalom törvények segítségével nehezítette meg egyre inkább a Közép-Európai Egyetem életét. A Nyílt Társadalom Alapítvány itteni irodája már Berlinbe költözött. Orbán Soros iránti megvetése vetekszik azzal, ahogyan Putyin érez a befektető iránt, de hasonló a véleménye Salvininak is.
Kurz szintén elutasítja az illegális migrációt, ám mostani ajánlatával leválik az európai populistákról. Egy bécsi elemző szerint a politikus ravasz, igyekszik mutatni, mekkora különbség van közte és a szabadságpárti partnerek között. Machiavelli-féle vonásokat mutat, és eseti alapon hozza meg a döntéseket. Péter Krekó úgy ítéli meg, hogy ha elmegy a CEU, az kommunikációs katasztrófa lesz az ország számára. A kancellárról pedig azt mondta, hogy az látványosan egyensúlyoz egyfelől az odahaza jól jövedelmező erős kéz-, illetve bevándorlás-ellenes politika, másfelől a sokkal inkább a fő áramlatba illeszkedő külpolitika között.
A Nyílt Társadalom Alapítványok igazgatója szerint Soros György kellemes ellenségkép bizonyos politikai erők számára, mivel évek óta szorgalmazza az emberi jogokat, a független igazságszolgáltatást és az aktív civil társadalmat, az önálló sajtót. Viszont küzd a korrupció és az emberi jogok megsértése ellen. Aki tekintélyelvű, és ilyen bűnökbe esik, az fenyegetve érzi magát, ezért védekezésképpen célba veszi azt, aki pártolja az érintett civil szervezeteket. De Soros azért is magára vonja ezeknek a köröknek a dühét, mert milliárdos. Ugyanakkor Magyarországon az antiszemitizmus is magyarázza az ellene irányuló támadásokat. Az egész kampány Oroszországból indult, miután az üzletember a zászlóvivője mindannak, amit a tekintélyelvű politikusok elutasítanak.
Az alapítványok elvetik az emberi jogok elnyomását és a kleptokráciát, és biztos, hogy a korrupció igencsak jelen van Magyarországon, jelentette ki Patrick Gaspard. Arra a kérdésre, hogy nem lett volna-e jobb, ha a NYTA Budapesten maradt volna, a vezető úgy válaszolt, hogy ha egy miniszterelnök nyíltan kijelenti, hogy a titkos szolgálatokat veti be az NGO-k átvilágítására és Sorosról nevezi el az egyik törvényt, abból le kell vonni a következtetéseket. A CEU jövőjét illetően pedig azt mondta, hogy a magyar fél egy éve nem írja alá a megállapodást New York Állammal, ezért fontolóra kell venni a bécsi lehetőséget. A végső döntést a rektor Orbán lépéseinek ismeretében hozza meg.
