• A francia Európa-ügyi miniszter is harcot hirdetett Orbán Viktor ellen, de Macronnak az egész EU-tól segítséget kell kapnia, nehogy az unióellenes szélsőség diadalmaskodjon az EP-választáson
• Az Európai Néppárt két potenciális Spitzenkandidátjának véleménye leginkább abban tér el egymástól, hogy ki kell-e vágni a párcsaládból a Fideszt. Weber szokás szerint óvatoskodik
• Még senki sem bizonyította hitelt érdemlően, hogy Soros valóban migránshordákat szervez, ellenben a CEU kipaterolása veszélyes precedensül szolgálhat Európában
Nemzetközi sajtószemle, 2018. november 7.
FT
A francia Európa-ügyi miniszter harcot hirdetett a nacionalizmus ellen, bár elismeri: egyáltalán nem biztos, hogy az EU-választásokon a Macron vezette uniópárti erők felülkerekednek a nacionalistákon, élükön az szélsőjobbos Salvinival. Ám mint mondta, tudjuk, mit szabadított a nacionalizmus a földrészre az eltelt évszázadok alatt, és nem volna jó, ha a 2. világháború utáni időszak vívmányait olyan veszélyeztetnék, akik szembemennek a közösség alapvető értékeivel. És nagyon nagy baj volna, ha ezek az erők nyernének. Loiseau az olyanoknak kíván nekimenni, mint Orbán Viktor, aki ellen az EP eljárást indított, mert úgy ítélte meg, hogy a kormányfő rendszerszintű kockázatot jelent a kulcsfontosságú normák szemszögéből. Azt azonban nem állítja a tárcavezető, hogy itt kelet-nyugati megosztottságról volna szó, hiszen Franciaországban igen erős Le Pen pártja. És ott van az olasz koalíció is, szóval a kontinens sehol sem mentes a nacionalista veszélytől. Az interjúalany arra is kitért, hogy Európa egy új válság kellős közepén tart, ezért Franciaországnak mindenkit meg kell győznie, hogy nem lehet halogatni a reformterveket.
https://www.ft.com/content/e30672ea-ddeb-11e8-9f04-38d397e6661c
Süddeutsche Zeitung
A lap úgy tudja az Európai Néppárt ma kezdődő csúcsértekezlete előtt, hogy a legnagyobb vita akörül van, mi legyen Orbán Viktorral, miközben Helsinkiben olyan kérdésekről kell dönteni, hogy kit javasoljon a pártcsalád a Bizottság elnöki tisztére. A két jelölt közül Webert főleg kormányfők támogatják, így vitatott magyar politikus is, de Merkel is, így ő számít favoritnak. A vetélytárs, Stubb elérte, hogy ma este végre személyesen is vitáznak a kongresszuson, a titkos szavazás holnap lesz. Kettejük között a legnagyobb nézeteltérést az okozza, hogy a finn jelölt legszívesebben azonnal kihajítaná a Fideszt az EPP-ből. Weber ezzel egyáltalán nem ért egyet, ő megpróbálná bent tartani a magyar pártot. Ám Stubb valószínűleg éppen azzal tud további támogatókat szerezni, hogy Weber álláspontja ellentmondásos Orbán ügyében. Pl. dicséri a magyar kerítéspolitikát, viszont megszavazta az Európai Parlament által kezdeményezett jogállami eljárást.
Nem véletlen, hogy a mostani tanácskozáson olyan határozatot kívánnak jóváhagyni, amely a lehető legélesebben bírálja mindazt, amit a magyar kormányfő képvisel. Magyarország ugyan nem szerepel név szerint a szövegben, de nem kétséges, hogy ő a címzett. Hiszen az állásfoglalás hangsúlyozza, hogy a Vasfüggöny leomlása óta a populista és nacionalista szélsőség, a dezinformáció, a hátrányos megkülönböztetés és a jogállam elleni fenyegetés jelenti a legnagyobb veszélyt az európai szabadsággal és demokráciával szemben. Ennél egyértelműbben aligha lehet fogalmazni.
FT
A vezércikk azt hangsúlyozza, hogy Marconra igen nagy teher hárul, mivel Merkel lelép a színről, de még nem teljesen reménytelen, hogy az elnök keresztül tudja vinni az unióban az általa előirányzott nagyszabású változásokat. Lehet persze, hogy Németország a következő években teljesen belemerül a saját belharcaiba, így nemigen látszik, hogy kulcsponti téma lenne Berlinben az EU megtámogatása, ami nem jó hír, figyelembe véve, milyen súlyos kérdéseket kellene megoldani a földrészen. De így is elképzelhető, hogy a távozó kancellár a saját öröksége érdekében a decemberi csúcson a francia elnök tervei mellé áll és pártolja az euróövezet megerősítését. Az is reményt ad, hogy az utód várhatóan hajlandó lesz az eddiginél több segítséget adni a sürgős reformokhoz. Azon kívül nagy lökést adhat, ha Macron odahaza sikereket tud felmutatni. Európában pedig szövetséget kell kiépítenie a hasonló gondolkodású pártokkal. A politikusnak támaszra van szüksége, mert az alternatíva az unióellenes szélsőség. Remélhetőleg a német bénultság nem tart sokáig.
https://www.ft.com/content/c4004214-e0e2-11e8-8e70-5e22a430c1ad
Politico
A cikk arra figyelmeztet, hogy egyáltalán nem egységesek a kelet-európai államok, olyan alapvető kérdésekben tér el a véleményük, mint a jogállam és a védelem. A régión belüli kapcsolatok meggyengülése kihathat a következő uniós költségvetés megtárgyalására is. A törésvonalak jól kirajzolódtak az utóbbi hónapokban. A V4-ek közül a magyarok és a lengyelek ismételten összecsaptak Brüsszellel, a csehek és a szlovákok ezzel szemben feltűnően mérsékeltek maradtak. Egy térségbeli diplomata szerint olyannyira, hogy ma már inkább két V2-ről lehet beszélni. Budapest és Varsó védszövetséget kötött, Prága és Pozsony ezzel szemben nem mondja, hogy kiállna a másik kettő mellett, ha meg kell akadályozni az eljárást a 7-es paragrafus alapján. Szlovákia számára ez az álláspont lehetőséget kínál, hogy helyreállítsa tekintélyét a leguniópártibb visegrádi országként az újságíró gyilkosság után.
A politikai egység hiánya folytán a régió nem tudja olyan erősen hallatni a hangját a következő hétéves büdzsé és főleg a közösségi támogatások ügyében, mint korábban. Ráadásul a balti államok számára mások a fő célok. A nézetek különböznek abban is, hogy mikor fogadják el a következő költségvetést. Bulgária és Románia azt szeretné, ha ez már az európai választások előtt megtörténne. Magyarország és Lengyelország viszont abban bízik, hogy jobb feltételeket tud kialkudni az új Bizottságnál.
https://www.politico.eu/article/viktor-orban-visegrad-central-european-governments-grow-apart/
Bloomberg
A kommentár szerint link duma, hogy Soros György a 3. világból érkező tömegekkel akarná elárasztani a Nyugatot, mert ilyesmire egyszerűen nincsen pénze. Nevét persze jó sok összeesküvés elmélettel kapcsolják össze, ezek közül talán a legmakacsabb éppen az, hogy felforgatná Európa és Amerika etnikai összetételét. Ám ha tényleg erre utazik, akkor a cselszövés meglehetősen sikertelen és csak nagyon kevés forrást áldoz rá. Trump, Salvini és Orbán persze mind vádolják. A magyar kormányfő kijelentette, hogy az üzletember birodalma igyekszik megtörni Magyarországot, mert az a bevándorlók útjában áll. A politikust a sorosozásért burkolt antiszemitizmussal vádolják meg, Sorost mindazonáltal még Netanjahu is bírálta, mármint hogy akadályozza az Izraelben lévő afrikai migránsok hazatelepítését.
Ám egyik vezető sem magyarázta meg hihetően, hogy Soros miért hozná Nyugatra menekültek tömkelegét. Orbán arra hajlik, hogy a milliárdos a nemzetállamok ellen van, le akarja rombolni határaikat és szuverenitásukat, hogy a végén egy világkormány uralma alá kerüljenek. Egy másik koncepció szerint káoszt próbál elidézni a fejlett világban, amit azután kiaknázna a tőzsdén. Csak éppen az élet azt mutatja, hogy a fokozott bevándorlás felhozta a nacionalizmust és az EU-ellenes erőket, a Trump-kormányzat pedig javában veri szét a viszonylag központosított világrendet. Viszont sehol nincs gazdasági zűrzavar.
Vagyis ha Soros tényleg ügyködik, akkor feltűnően rossz hatékonysággal teszi. Azon kívül nehéz elképzelni, hogy egy ilyen gonosz világméretű ármányt végre lehetne hajtani olyan kevésből, mint amennyit a befektető áldozott a migrációval kapcsolatos ügyekre. Tavaly mindössze 64 millió dollárról volt szó, az idén pedig 40 milliót irányoztak elő ilyen, emberbaráti célokra. Ám ha Soros tényleg ilyen ördögi elképzeléseket forralna, akkor Németországnak még Magyarországnál is inkább azon kellene lennie, hogy szétverje az üzletemberhez kötődő jótékonysági szervezeteket. De hát a Nyílt Társadalom Alapítvány budapesti irodája éppen Berlinbe költözött. Viszont a német vezetés üdvözli, hogy a civilek segítenek beilleszkedni az érkező tömegeket, bárkitől is kapják a pénzt. A baj valójában az ezekkel a Soros által támogatott programokkal, hogy csupán cseppet jelentenek a tengerben. Az egész kérdéskör olyan sok pénzt igényel, hogy annyi csupán a kormányoknak van. Soros kényelmes csali, de ha egy politikus elkezd sorosozni, akkor tessék vigyázni, mert az illető azon van, hogy kibújjon az igazi, milliárdos kérdés megoldása alól.
Guardian
Brit ellenzéki munkáspárti képviselők azt követelik, hogy fosszák meg tisztségétől a kormány lakásügyi bizottságának nemrégiben kinevezett elnökét, mert Sir Roger Scruton azt mondta, hogy a budapesti zsidók közül sokan a Soros-birodalom részét képezik. A konzervatív filozófus gyakori vendég Budapesten, saját bevallása szerint 1987 óta ismeri Orbán Viktort. Viszont már 4 éve is felmerült ellene az antiszemitizmus vádja, amikor egy előadásában Soros kapcsán a judaizmust és az iszlámot emlegette. Most pedig azt fejtegette, hogy a magyar fővárosban az értelmiség jelentős része zsidó és a Soros-hálózathoz tartozik. Ugyanakkor elismerte, hogy az antiszemitizmus gond a mai Magyarországon. A lap emlékeztet arra, hogy a Fidesz több kampányt is folytatott az üzletember jelentette állítólagos veszély miatt. Ugyanakkor Scruton korábban is támadta Sorost, amiért az támogatta a Brexit-ellenes hadjáratot. Azt írta, hogy azt a nemzetállammal szembeni zsigeri elutasítás vezérli Magyarországon és a Balkánon.
FAZ
A konzervatív lap Orbán áldozataként ír a CEU-ról, miután az alighanem kénytelen lesz szedni a sátorfáját és Bécsbe költözni. Merthogy a magyar kormány kiszorítja az egyetemet, Európa közepén! Ignatieff rektor a költözködés hatalmas feladata előtt áll, de ami történik, azt politikai vandalizmusnak minősíti. A miniszterelnök ugyanis nem hajlandó aláírni a szerződést, amelynek révén az intézmény maradhatna Budapesten. Ignatieff botrányosnak tartja, ha emiatt menniük kell, hozzátéve, hogy ez igen baljós fejlemény lenne az olyan európai értékek szemszögéből, mint a tanszabadság. Megismétli, hogy ők nem ellenzéki párt, nem civil szervezet, nem is politikai mozgalom, hanem egy iskola, méghozzá egy jó iskola.
Az egyik megkérdezett történészprofesszor igencsak pesszimista, nem számít semmiféle csodára. Arról is beszél, hogy a diákok teljesen elbizonytalanodtak, főleg azok, akik most jelentkeznek, illetve akik a kétéves mesterfokozatot csinálják. De ő is úgy látja, hogy itt voltaképp a tudomány szabadsága a tét. Azonban Európa nem engedheti, hogy elveszítsen egy ilyen kitűnő egyetemet – teszi hozzá. Annál is inkább, nehogy precedens legyen belőle. Ignatieff azt hiányolja, hogy a kormányok nem csapnak az asztalra, és nem mondják Orbánnak, hogy most aztán már elég ebből a képtelenségből. Hiszen amerre a dolgok mutatnak, az rossz mindenkinek, beleértve az európai értékeket is. A Helsinki EPP-csúcs az utolsó lehetőség, hogy jobb belátásra bírják rá a magyar kormányt.
Die Welt
Egy német kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy Európa nem a migráció miatt tolódik jobbra. A drezdai egyetem szakértői azt állapították meg, hogy a jobboldali-populista mozgalmak sikerét nem a migránsválság magyarázza, az csak feltárta a törésvonalakat az európai társadalmakban, illetve azok között. A 14 fős csapat 9 államban, így Magyarországon mérte fel a helyzetet és tapasztalatait úgy összegezte, hogy az okok sokrétűek és a menekültkérdés csupán katalizálja a populizmus sikerét. Így szerepet játszik abban az iszlám elleni fenntartás, a nemzeti, illetve liberális-kozmopolita értékek közti ellentét, de egyes helyeken bizonyos rétegek félelme is, mármint hogy tagjai lecsúsznak a társadalmi ranglétrán.
A nagy mértékű népvándorlás kezdetben segített mozgósítani a jobboldali-populista választókat, és a téma ma is igen fontos a nyilvánosságban és a sajtóban, noha az érkezők száma jelentősen visszaesett, ám a politika napirenden tartja. De az AfD híveinél igen lényeges, hogy féltik az életmódjukat, a kultúrájukat, az identitásukat. De a 3 évvel ezelőtti válság nyomában csupán Közép- és Kelet-Európában lett rosszabb a bevándorlók megítélése, amiben kulcsszerepe volt a jobboldali populista propagandának.
