B1 blogcsalád



Brusselis irritati, avagy miért éppen egy orrszarvút fogadott örökbe Orbán Viktor?

Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje

2018. október 20. - Szelestey
  • Az Európai Bíróság az igazságszolgáltatás felforgatásának felfüggesztésére utasította a lengyel kormányt, eszkalálódik a vita Brüsszel és Varsó között;
  • Az orbáni demokrácia nem illiberális, hanem sérült, mivel a hatalom szándékosan rombolja a jogállamot, de azért még van némi esély, hogy menesszék a kormányt - mondja a kérdés egyik legelismertebb szakembere;
  • Orbán legújabb neve a politikai rendszerezőben: Brusselis irritati.

orban_orrszarvu.jpg

                                             

New York Times/US News and World Report/Reuters

new_york_times.jpg

A Bloomberg után a brit hírügynökség is úgy mutatja be a Sorsok házát, hogy az megosztja a magyar zsidóságot, ráadásul világszerte aggodalmat kelt, hogy tisztára akarja mosni a magyarok háborús szerepét a deportálásokban. A kiállítás alapgondolatát Schmidt Mária dolgozta ki, aki Orbán szövetségese és a kormánypárti Figyelő tulajdonosa. Csakhogy az elképzelést bírálta mind a Yad Vashem, mind a washingtoni Holokauszt Múzeum, mondván, hogy az durván meghamisítja a történelmet, mivel túllép azon, milyen felelősség terheli a történtekért a magyar embereket.

A megvalósításban partner az EMIH, a három bejegyzett zsidó vallási szervezet közül az egyik. Vezetője, Köves Slomó úgy nyilatkozott, hogy az elképzelés csak félig van készen, de szívesen elfogadnak másoktól is javaslatokat. Gulyás Gergely pedig azt közölte, hogy a hatalom viseli majd a felelősséget az emlékhely tartalmáért.

 

FT

financial_times.jpg

Még inkább kiéleződött a vita az EU intézményei és a varsói kormány között az igazságszolgáltatás függetlensége ügyében, miután az Európai Bíróság elrendelte, hogy fel kell függeszteni a lengyel Legfelsőbb Bíróság reformját. Brüsszel szerint a változások, ideértve a kéttucatnyi bíró nyugdíjazását, politikai szándékokat tükröznek. Az ítélet mindössze két nappal az igen kiélezettnek ígérkező lengyelországi helyi választások előtt született. A Legfelsőbb Bíróság szóvivője üdvözölte a döntést, kiemelve, hogy most bebizonyosodott: amit a testülettel művelnek, az nem összeegyeztethető az uniós normákkal. A jogi harc már két éve tart a PiS-kormány és az EU között, amihez hozzájön még az összeütközés Magyarországgal. A kettő együtt azt a félelmet kelti a szervezet vezetőiben, hogy bizonyos keleti tagállamok eltávolodnak a demokratikus értékektől. Egyben igazolta, milyen nehézségekkel kerül szembe az integráció, amikor érvényt akar szerezni saját jogának. Az igazságügyi miniszter a héten azt kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság mondja ki, vajon az európai szabályok megelőzik-e a nemzeti rendelkezéseket. 



FAZ

frankfurter_allgemeine.jpg

Amit Orbán, Erdogan és Kaczynski demokratikus eszközökkel csinál a politikában, annak végső soron semmi köze a demokráciához. – mutat rá a populizmus egyik legismertebb szakértője. Jan-Werner Müller, a Princeton-i Egyetem politológusa „Sérült demokrácia” címel tette közzé elemzését és a lap illusztrációként a budapesti Orbán-Erdogan-találkozó sajtótájékoztatójának fényképét mellékelte hozzá. A szerző tévesnek tartja az illiberális demokrácia kifejezést, mert az ilyen rezsimekben tudatosan manipulálják az államformát, amit nem szabad bagatellizálni, ráadásul csak tekintélyelvű politikusoknak tesznek nagy szolgálatot vele. Amikor Orbán Viktor négy éve meghirdette az új rendszert, az unióban hitetetlennek tűnt, hogy egy kormány búcsút int a liberális elveknek, ideértve, hogy feladja a működő demokráciát.

Magyarországon módszeresen a Fidesz javára módosították a választási törvényt, ami nem csupán a jogállam kapcsán vet fel kérdéseket, hiszen a demokrácia szemszögéből alapvető jogokat ásnak alá. Aki úgy gondolja, hogy ott demokrácia van, ahol a kormány nem tömi tele hamisított szavazócédulákkal az urnákat, az megfeledkezik arról, hogy demokrácia nem lehetséges az eredmény szempontjából nyitott akaratképzés nélkül. Nemzetközi megfigyelők szerint a legutóbbi magyar választás még szabad volt, de semmiképpen sem tisztességes. Azon kívül hatalmas támadások érik a hatalmi ágak megosztását és a jogállamot.  

A szakember fatálisnak tartja, amikor a bírálók minden további nélkül átengedik a ’demokratikus’ szót olyan figuráknak, mint Orbán, Erdogan vagy Kaczynski. Viszont egyáltalán nem árt nekik, ha azt vetik a szemükre, hogy illiberálisok, hiszen cseppet sem akarnak liberálisok lenni. Orbán úgy viseli ezt a jelzőt, mint valamiféle kitüntetést.  Emellett amikor a jogállami eljárás fenyegeti Magyarországot, az úgy hangzik, mintha a jogi apparátust kellene megvédeni, nem pedig az egész demokráciát. Ez a fajta megközelítés ráerősít arra, mintha a demokrácia mindig a nemzetállam része lenne és a szupranacionális Brüsszel csak akkor mozdulna meg, amikor úgy látja, hogy a jogállamban nem minden úgy működik, ahogyan azt az EU szeretné.  

Orbán és Erdogan mesterien ért hozzá, hogy egyfajta kulturkampffá értelmezze át a nyugati bírálókkal felszínre került viszályt. A magyar politikus, aki magát a kereszténydemokrácia hiteles változatának védelmezőjeként tünteti fel, azt állítja, hogy kormányát csupán azért bírálják, mert az sikeresen valósít meg igazi konzervatív értékeket. Ám keresztény-nemzeti víziójának nem sok köze van a kereszténydemokrácia történelmi jelenségéhez. Sőt, elárulja a kereszténydemokrata alapító atyák örökségét, amikor állandóan szembeállítja a nemzetet és Brüsszelt. De ami a legfőbb: az alapvető jogok, a sokszínű, független sajtó és a hatékony jogvédelem nélkül nem lehetséges demokrácia, kollektív akaratképzés. És amint az illiberális erők hatalomra jutnak, azonnal intézkedéseket tesznek, hogy korlátozzák az eljövendő kormányok mozgásterét. Vagyis szó sincs arról, hogy a népakaratot kívánják érvényesíteni. Ezért Müller azt gondolja, az a helyes, ha az ilyen rendszereket sérült demokráciáknak nevezik. Az ugyanis kifejezi, hogy az érintett vezetés tudatosan okozza ezeket a sérüléseket, de az is benne van, hogy a hatalomváltás még nem teljesen lehetetlen.

 

Der Standard

der_standard.jpg

A kommentár azt követeli, hogy lépjen közbe az EU, mivel Ausztria újabb fél évvel meg kívánja hosszabbítani az ellenőrzést a magyar és a szlovén határon. Mint írja, a koalíció számára a jelek szerint az egyetlen mérlegelési szempont az, hogy a lakosság szubjektíve bizonytalanságban érzi magát. A kormány pedig azt állítja, hogy komoly veszély fenyegeti a köztársaság biztonságát. Enélkül ugyanis nem lehet katonákat és csendőröket vezényelni a határra, miközben a hivatalos számok arról tanúskodnak, hogy lényegesen visszaesett mind az elfogottak, mint a menedékkérők száma. Mint ahogy sokkal kevesebb a bűncselekmény is, mint korábban. Ez azonban nem befolyásolja a nép biztonságérzetét, emiatt kell fenntartani az ellenőrzést a határátkelőknél. A Szabadságpárt persze következetes, mert nem akar nyitott Európát. Kurz kancellár pedig benne van mindenben, amiről úgy gondolja, hogy népszerű. Mivel nem valószínű, hogy Bécs észre térne az EP-választás előtt, a Bizottságnak kell cselekednie, mert az alapszerződések őreként nem nyújthat segédkezet olyanoknak, akik a dohos nacionalizmust képviselik.

 

Bloomberg

bloomberg_1.jpg

Kína kénytelen felülvizsgálni stratégiáját Kelet-Európában, mert az érintett országok várják a beígért pénzt, ugyanakkor nem tetszenek nekik a beruházásokhoz kapcsolt feltételek. Ezért azután Peking hiába hozta létre a 16+1-es fórumot a regionális együttműködés elősegítésére, egy sor állam kezd rájönni, hogy érdemesebb boltolni pl. az EBRD-vel. Ráadásul a már valóra vált tervekről kiderült, hogy korántsem olyan szép a menyasszony, ahogyan az kezdetben látszott. Montenegróban pl. egyre többe kerül az úthálózat fejlesztése, ami komolyan megnöveli az államadósságot. A Budapest-Belgrád-vasútvonal korszerűsítése ügyében a Bizottság vizsgálatot indított.

Brüsszel kezdettől fogva azt gyanította, hogy Kína azért forszírozza a keleti kapcsolatot, mert szeretné leválasztani az unióról a szegényebb keleti tagokat, mivel úgy gondolja, hogy akkor nem kell megállapodnia az EU-val.  Németország nem bánja, hogy bizonyos kormányok a keleti végeken szorosabb kooperációra törekednek Pekinggel, de nem azon az áron, hogy az aláássa a közösség Kína-politikáját. Fennáll ugyanis a kockázata, hogy a kínaiak politikai előnyöket kérnek viszonzásul. Az érintett keleti partnerek ugyanakkor nehezményezik, hogy a közös programok sokszor nem hatékonyak, ráadásul megnehezíti a dolgokat a burjánzó kínai bürokrácia. De ettől még valószínűleg megmarad a 16+1-es forma, mert ily módon az európai részvevők évente találkozhatnak a kínai miniszterelnökkel. Egy pekingi szakértő azt állítja, hogy Kína nem szeretné megosztani Európát, de az új tagállamok másodrendű polgároknak érzik magukat az EU-ban, ezért most Kelet felé tekintenek.

 

Politico

politico_1.jpg

A portál sokatmondónak tartja, hogy Orbán Viktor éppen egy rinocéroszt fogadott örökbe a nyíregyházi állatkertben, miután ez az állatfaj vastag bőréről és dühkitöréseiről ismert. Csak most nevet is kell találnia új védencének és ehhez az emberek segítségét kéri. Nyíregyházán egyébként kétféle orrszarvút tartanak, egy indiait és egy déli fehéret. (Rhinoceros unicornis, illetve Ceratotherium simum simum.) Orbán (a politikai rendszertan nyelvén: Brusselis irritati), 2010 óta miniszterelnök.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://b1.blog.hu/api/trackback/id/tr1614311683

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

rallus 2018.10.20. 06:48:52

Orbán Viktor éppen egy rinocéroszt fogadott örökbe , mert ez emlékezteti legjobban a hazai ballibekre, akik külső segítség nélkül már régen kipusztultak volna...

rasztaszív 2018.10.20. 08:01:33

@rallus: ki a ballib?aki nem fideszes?olyan azért akad pár.

morph on deer 2018.10.20. 10:06:54

@rallus:
Eredetileg Német Szilárdot akarta örökbefogadni, de sehol sem találták, - nyilván elkódorgott valamilyen kiemelten fontos ntmzeti körömpörkölt ügyben, - így kénytelen volt egy szebb és intelligensebb jószággal beérni, ha már egy igazi NER-kompatibilis leszármazottra fájt a foga.
Így esett a választása az orrszarvúra, mert így az is biztosított, hogy valahányszor ránéz, akkor Szilárd jut az eszébe...

Ezért szerintem egyértelmű, hogy a csöppség a “Szilárdka” nevet kell, hogy kapja! Ha jól emlékszem december 14-én lesz a névnapja, nem elfelejteni!

Behaton 2018.10.20. 12:03:22

"...megosztja a magyar zsidóságot, ráadásul világszerte aggodalmat kelt, hogy tisztára akarja mosni a magyarok háborús szerepét a deportálásokban."

Szinte látom magam előtt, ahogy Jose Luis Paraguayban, vagy Atekimbe Bokumbo Zambiában aggódva megy reggel munkába emiatt.
süti beállítások módosítása