- Orbán már a tenyerét dörzsölte, de Merkel Brüsszelben visszafüttyentette Kurzot, így menekültügyben még várni kell a szabadon választott szolidaritásra.
- Állítsátok meg Orbán Viktort! Itt az európai jégkorszak: az unió olyan ellenfelei, mint a magyar miniszterelnök trójai faló módjára akarják térdre kényszeríteni az EU-t, miközben a populisták egymás között is széthúznak.
- A neofasiszták a futballt is igyekeznek meglovagolni, hogy bebetonozzák a hatalmukat.
A német kancellár az este jelezte Brüsszelben, hogy még nem adta fel véglegesen a menedékkérők elosztásának gondolatát, így nem ért egyet osztrák kollégájával, aki a szolidaritás szélesebb körű értelmezését szorgalmazza. Merkel túl egyszerűnek minősítette a bécsi elképzelést és azzal érvelt, hogy ha minden kormány maga dönthetné el, mivel járul hozzá a közös migrációs politikához, akkor magukra maradnának a peremállamok, mint pl. Olaszország. Úgy fogalmazott, hogy az osztrák elgondoláson még finomítani kell.
A lap „Á la carte-szolidaritás” címmel arról számol be, hogy az unió szinte egy tapodtat sem jut előbbre a menekültkérdés megoldásában, mert még mindig ott tartanak, hogy bizonyos kelet-európai államok elzárkózhatnak-e teljes egészében a menedékkérők átvételétől. Ausztria azt szeretné, feladnák a kötelező kvótákat, ily módon keverednének ki a zsákutcából. Magyarország és Lengyelország örül Kurz tervének, ám ez mégsem ennyire egyszerű. Ráadásul nem jött be a kancellár stratégiája, hogy addig ismételgeti a jelszavakat, amíg azok valóra nem válnak. Szemtanúk szerint a kormányfő a tanácsülésen már jóval visszafogottabbnak bizonyult, de hát ott ült mellette Merkel. Ő pedig már csak taktikai okokból is kitart az automatizmus mellett. Azt olyan zálognak tekinti, amit csak az utolsó pillanatban ad ki a kezéből. Amit képvisel, azt egy uniós diplomata úgy fogalmazza meg: egyesek befogadnak menekülteket, mások pedig lópokrócot adnak?
És még itt van Olaszország is, amely Brüsszel szerint mindent megbénít, amit csak tud. Azon ügyködik, hogy lehetőleg minél több migráns utazzon tovább Európába, mindenféle regisztráció nélkül. Továbbá, hogy akiket elfognak a tengeren, azokat ne olasz földre vigyék, hanem küldjék rögtön a többi tagállamba.
Migrációügyben kiábrándítónak minősíti az EU-csúcstalálkozó eredményét a lap. A legfontosabb kérdésekben nem sikerül egyről kettőre jutni és csak az a jó, hogy mostanában 95 %-kal kevesebb illegális bevándorló érkezik, mint három éve, a válság tetőzésekor. Az Európai Parlament első embere ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU helyben jár a menedékrendszer reformja kapcsán, ám ez ajándék a populisták, valamint az euroszkeptikusok számára. Tajani hozzáfűzte, hogy a közösséget nem ejtheti túszul a teljes egyetértés elve, szükség esetén többségi alapon kell döntést hozni. Így a labda most az osztrák belügyminiszterhez kerül, hogy soros elnökként valamit próbáljon meg elérni Ha úgy hozza a sors, Magyarország, Lengyelország és Olaszország ellenében. Hogy Kickl megszívleli-e Tajani szavait, az egyelőre teljesen nyitott.
A kommentár azt várja, hogy semmiképpen sem lesz unalmas a jövőre esedékes európai választások kampánya, hiszen az olyanok, mint Salvini és Le Pen azt szeretnék, ha a megmérettetés népszavazásba menne át az EU-ról. Céljuk az, hogy a politika alakítása kerüljön vissza a nemzetállamokhoz. Így az eredmény mindenképpen elárulja majd, mennyire erősek az unióval szemben álló erők. Ezek a csoportok a többi közt Olaszországban, Lengyelországban, Magyarországon és Görögországban már nagy sikereket értek el. A populisták persze pontosan tudják, milyen esélyeket kínál számukra a megosztott és elbizonytalanodott közösség. Ezzel együtt nem tudnák visszafordítani az egyesülés történelmi folyamatát, de azért sok mindent meg tudnak változtatni Brüsszelben, ha jelentős frakciókat alakíthatnak a következő május után.
Az már más kérdés, mennyire volna tartós és meggyőző a nacionalisták páneurópai szövetsége. Jellemző, hogy Orbán Viktor a Bizottság elnöki tisztére Webert támogatja, nem pedig kebelbarátját, Salvinit. De hát a szövetségek kialakulásába nem csupán a populista szempontok szólnak bele. Viszont a szavazópolgárok arra is rákérdeznek majd, miként lehet, hogy az AfD vezére Salvini mögé áll, noha az nem hajlandó egyetlen menedékkérőt sem visszavenni Németországtól. Továbbá odahaza egy olyan koalíció tagja, amely súlyosan veszélyezteti a német adófizetők pénzét.
A hírügynökség úgy látja az EU-csúcs után, hogy lassanként kirajzolódik a megoldás az unió kvótaviszályában, ám a végleges megállapodáshoz valószínűleg még sok idő kell, éspedig nem utolsósorban azért, mert Orbán Viktor és az olasz kormány a bevándorlás-ellenességre és Brüsszeli migrációs politikájának elutasítására alapozza a maga irányvonalát. Mindenesetre az Európai Parlament elnöke nyilvánosan felvetette, hogy más formában vehessék ki részüket a kérdés szabályozásából azok a tagállamok, amelyek nem hajlandók menedékkérőket befogadni. Tajani kifejtette, hogy ha nincs áttelepítés, akkor ezek a kormányok pl. több pénzt adhatnának Afrika megsegítésére. Márpedig ez egybevág azzal, amit a német külügyminiszter fejtegetett a közelmúltban.
Vagyis a hang megváltozott, kialakulni látszik valamiféle kompromisszum. Ettől azonban Magyarország és Lengyelország változatlanul kőkeményen azt hangoztatja, hogy nem enged be migránsokat. Viszont a németek, franciák és hollandok immár feltehetőleg hajlanak arra, hogy a vonakodó partnerek kivásárolhassák magukat a kötelező áttelepítésekből. A jelentés emlékeztet arra, hogy a 3 évvel ezelőtti válság hullámai máig hatnak és jelentősen felhozták a bevándorlás-ellenes, populista, nacionalista erőket.
A kommentár arra figyelmeztet, hogy az EU ellenségei már a falakon belül vannak, szét akarják verni a közös Európát, de még meg lehet őket fékezni. Egyelőre ugyan kisebbségben vannak, de a többségnek védekeznie kell velük szemben, ha nem akarja, hogy a másik oldal felfalja. A mostani csúcson nem szerepelt napirenden ez a kérdés, az unió hívei számára csak lassan kezd derengeni a veszély. Az Európai Külkapcsolati Tanács felmérése szerint csupán a németek, franciák, belgák és luxemburgiak körében van egyértelmű akarat az integráció erősítésére, a többieknél a hozzáállás a pragmatikustól a nacionalista önzésig terjed. Attól még jól aludnának, ha mondjuk, szétesne a közösség.
A többség azért pártolja Európát, mert attól hasznot remél. Ám ez a tábor töredezik, mivel három oldalról is támadás éri az EU-t: úgy mint a Brexit, a magyar és lengyel jogsértések, valamint az euró elleni olasz akció miatt. És lehet, hogy ez a három tényező túl sok lesz Brüsszel számára, hiszen ott van még az agresszív Kína, az ellenséges Moszkva, valamint az irányt vesztett és romboló Amerika. Ráadásul a belső ellenerők tényleg igyekeznek szétrombolni a szervezetet. A Fidesz és a PiS szemében az unió testesít meg minden rosszat. A populisták az idegen beavatkozás elutasításának jelszavával állítják maguk mögé az emberek jelentős részét. A magyar és a lengyel kormányt ugyan még így-úgy kezelni lehet, de Olaszország igazi próbakőnek ígérkezik. Hadat kell üzenni a jobboldali populistáknak, át kell állni a védekezésre, Európában megkezdődött a jégkorszak.
A lap Orbán Viktor fényképét mellékeli írásához, amely azzal foglalkozik, hogy újhullámos, gátlástalan populisták a futballt használják fel hatalmuk megerősítésére. Hozzáteszi, hogy a stadionok világa tökéletes helyszín a neofasiszták új nemzedéke számára a macho, nacionalista álmok kiélésére. A lap felidézi, hogy a magyar miniszterelnök és népes kísérete két külön géppel érkezett a minap Londonba, hogy ott lehessen a Vidi mérkőzésén. Úgy gondolja, hogy magyar részről túl nagy volt a felhajtás a meccs körül, mégis a történtek segítenek megérteni, milyen szerepet tölt be a labdarúgás abban a rendszerben, amelyet gyakran írnak le veszedelmesen tekintélyelvűként – erős fasiszta beütéssel.
Orbán a szenvedélyéből a puha hatalom különleges és enyhén baljós formáját állította elő.Az tükrözi, és talán előre is jelzi, milyen fontos a foci a szélsőséges populizmus felemelkedésében – világszerte. Az biztos, hogy a politikus teletömte saját oligarcháival a klubokat. Továbbá az állam nagy pénzeket öl az akadémiákba és a stadionokba. A miniszterelnök a saját bázisát építi ily módon. A szélsőjobbos Bolsonaro Brazíliában megnyerte rémséges terveihez a legmenőbb játékosokat. Az olasz Salvini a válogatott kudarcának megmagyarázásához ugyanahhoz folyamodott, mint általában az újfasiszták: az identitás alapú kultúrához, mondván, túl sok az idegen az első osztályban. Közben Orbán ott tart, hogy immár a labdarúgás révén akarja kiterjeszteni befolyását Horvátországban, illetve Romániában.
Magyarországon nagy nemzetközi figyelem kíséretében hétfőn lépett életbe a hajléktalanok elleni törvény és az első áldozat már bíróság elé is került. A testület figyelmeztetésben részesítette a bilincsben elővezetett vádlottat. A budapesti aluljárókból szinte teljesen eltűntek a fedél nélküli emberek, viszont számuk nem nőtt meg jelentősen a menedékhelyeken. Segélyszervezetek embertelennek tartják a jogszabályt, mondván, hogy a jobboldali-nemzeti miniszterelnök csupán a szegénység és aszociális lakáspolitika látható következményeit igyekszik eltűntetni a nyilvánosságból. Azt is mondogatják, hogy nincs elég hely a szállókon. Magyarországon nem épült elég szociális lakás, ezért gyakran az utcára kerülnek olyanok is, akik nem a legszegényebb rétegekhez tartoztak, de valamilyen csapás érte őket, pl. elvesztik az állásukat, vagy elválnak.
A magyar kormány nem szégyelli magát, pedig a hajléktalanok elleni törvény megszigorítása elárulja, mennyire keresztényi valójában Orbán Viktor politikája. Ennek megfelelően a hatalom immár nem harcol a szegénység ellen, hanem betiltja. A bilincs pedig a szociálpolitika eszköze lett. A gödöllői tárgyalás vádlottjának az volt a bűne, hogy a szabad ég alatt lakik. A Fidesz ugyan segítségnek tünteti fel az új szabályozást, mármint hogy a tél veszedelmeitől igyekszik ily módon megóvni ezeket az embereket, csak hát mivel a szállók nem tudnak mindenkit befogadni, sokak számára marad a hálóhelyül a park, az aluljáró, vagy mehetnek a híd alá. Akik ezek után elcsípnek, arra börtön vagy közmunka vár. Ily módon Orbán birodalmában folytatódik a módszeres kirekesztés. A menekültek és a romák után most a szegénységet nyilvánítják bűnné. A gyakorlatban így néz ki a miniszterelnök által meghirdetett „keresztény demokrácia”.
