- Zajlik az újabb ipari forradalom, a magyar gazdaság mégis egy helyben vesztegel és nem képes javítani a kulcsfontosságúnak számító versenyképességen - derül ki a Világgazdasági Fórum legújabb összefoglalójából.
- Macron hivatalosan is meghirdette, hogy ringbe száll Európában a szélsőséges nacionalizmus ellen, a magyar és a lengyel jogállami eljárás viszont egy helyben topog, mert a Bizottság fél, hogy az ellenerők megkontrázzák a procedúrát.
- Továbbra is értetlenség kíséri, miért kell drákói szigorral eljárni a hajléktalanok ellen, az üzleti világ pedig nem kapiskálja, mi rejlik az orbáni bölcsesség mögött, hogy megemelték az MNB aranytartalékát.
Nem javult a magyar gazdaság versenyképessége az elmúlt egy évben. A Világgazdasági Fórum legújabb rangsorában Magyarország továbbra is a 48. helyet foglalja el, 140 állam közül. Igaz, a részmutatók, az infrastruktúra állapotát leszámítva egytől egyik javultak, ám az egészét nézve mégsem sikerült előbbre lépni. Mellesleg a részadatokat tekintve még mindig az infrastruktúrát tekintve állunk a legjobban, a 28. hely jutott nekünk. Az országok teljesítményét a svájci intézmény szakértői 12 kategóriában értékelték, ezen belül mi a legrosszabb teljesítményt a munkaerőpiacot, valamint a cégek számára nyújtott piaci lehetőségeket illetően produkáltuk, 83., illetve 82 hellyel. A gazdasági dinamizmust tekintve pedig a 75. helyig jutottunk. A listát egyébként az Egyesült Államok vezeti, mögötte Szingapúr, Németország, Svájc és Japán a sorrend.
A kelet- és közép-európai államok közül csak Románia, Bulgária és Horvátország áll rosszabbul, mint Magyarország, miközben az összeállítás szerint napjainkban a tét az, hogy a nemzetgazdaságok miként boldogulnak a 4. ipari forradalom viszonyai közepette. Merthogy mennyire tudnak igazodni az új feltételekhez, az meghatározza, hogy a jövőben virágoznak, vagy éppen egy helyben vesztegelnek, ami még jobban szétszakíthatja a társadalmat és fokozhatja a szociális feszültséget. Viszont ha javul a versenyképesség, ami a növekedés legfőbb tényezője, az magasabb béreket, valamint javuló megelégedettséget jelent az emberek részéről.
A francia elnök szerint Európa azt kockáztatja, hogy alvajáró módjára ismét utat nyit a nacionalizmusnak, ezért a földrésznek azon kell dolgoznia, hogy leküzdje a szélsőséges új hullám miatt rá váró nehéz időszakot. Mint mondta, akik nem veszik észre, hogy mi zajlik körülöttünk, azok egyszerűen alszanak. A politikus éppen a szélsőség elleni harcra, valamint a nemzetközi együttműködés szükségességére építi kampányát a jövő májusi EP-választás előtt. Ennek kapcsán most azt hangsúlyozta, hogy a közös értékek mentén újra kell szervezni a pártokat. Összeurópai, pártokon felül álló csoportot kell létrehozni a progresszív erők közreműködésével – a nacionalisták ellen. Úgy fogalmazott: az ártatlanság kora véget ért, a haladó körök teljesítményét annak alapján ítélik majd meg, hogy azok mennyire bátrak.
A hírügynökség megjegyzi, hogy Macron odahaza legyőzte az Európa- és bevándorlás-ellenes Le Pent, ám közben szélsőjobbos szervezetek egyre csak erősödnek Németországban, választást nyertek Olaszországban és Ausztriában, sőt, ezek az erők Magyarországon és Lengyelországban már hatalmon is vannak.
Egyre erősödik az aggodalom a magyar és a lengyel jogállam miatt, ám egyik ország ellen sem jut előbbre az uniós eljárás, mert egyes tagok visszariadnak a nagy botránytól. A lengyelek ügyében semmiféle következtetést nem vontak le a baljós helyzetjelentésből az esti külügyminiszteri tanácsülésen. A tanácskozás osztrák elnöke csupán annyit jelentett be, hogy a következő tanácskozásig megvitatják a hogyan továbbot. A testületnek következő lépésként szavazás formájában, 4/5-ös többséggel meg kellene erősítenie, hogy Lengyelországban egyértelműen fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének veszélye. Hogy idáig még nem jutottak el, annak okát leginkább abban látják, hogy elsősorban a közép- és kelet-európai államok fenntartással viseltetnek a Bizottság által kezdeményezett szankció iránt. Ugyanakkor tegnap Franciaország és Németország közös nyilatkozatban állt ismét csak Brüsszel mögé, rámutatva, hogy folytatni kell a folyamatot Varsó ellen a 7-es paragrafus alapján.
Magyarország kapcsán a Tanács mindössze arra szólította fel az Orbán-kormányt, hogy az foglaljon állást az Európai Parlament által emelt panaszok ügyében, miután a strasbourgi testület a demokrácia, a jogállamiság és az alapjogok megsértésének veszélye miatt eljárást kezdeményezett. A Bizottságot pedig arra kérték fel, hogy adjon tájékoztatást, milyen okokból voltak és vannak folyamatban szerződésszegési eljárások a magyar állam ellen.
Nem hozott semmiféle érdemi előrelépést a magyar és a lengyel jogállami gondok ügyében az uniós külügyminiszterek luxemburgi ülése. A láthatóan kedvetlen osztrák elnökség kénytelen volt napirendre tűzni a kérdést, mindössze pár nappal azután, hogy a Kurz kancellár nyilvánosan a Fidesz EPP-tagsága mellett foglalt állást. Az osztrák EU-ügyi miniszter a tanácskozás után azt közölte, hogy a Magyarország ellen kezdeményezett EP-határozat kapcsán mindössze eljárásjogi kérdésekről esett szó. Hozzátette, hogy a magyar kormány beleegyezett: írásban véleményezi a strasbourgi kifogásokat. Lengyelországról Timmermans bizottsági alelnök azt állapította meg, hogy ott tovább csökkent az igazságszolgáltatás függetlensége, de folytatják Varsóval a párbeszédet.
Egy EU-diplomata szerint ugyan valóban nehézkesen halad mindkét ügy, de ez stratégiai megfontolásokból van így, mert a Bizottság szeretné életben tartani a kérdést, miután tudja, hogy ha összeállnak az ellenkező véleményen lévő államok, akkor meg tudnák hiúsítani mindkét eljárást.
Emberi jogi szervezetek keményen bírálják az új magyar törvényt, amely kb. 20 ezer ember számára tiltja meg, hogy a közterületen éljen. A vitatott jogszabály börtönnel fenyegeti azokat, akik megszegik, miközben a menedékhelyeken csak hozzávetőleg 11 ezer hely van. A hatalom azt állítja, hogy az érintettek érdekében járt el, ám jogvédők és nemzetközi szervezetek bírálják az ügyben a jobboldali-populista Orbán-kormányt. A jelentés emlékeztet arra, hogy az Európai Parlament a múlt hónapban szankciós eljárást indított Magyarország ellen és az alapjául szolgáló Sargentini jelentésben az egyik vádpont az volt, miként bánnak a hatóságok a fedél nélkül maradt emberekkel.
Eddig csupán 500 eurónak megfelelő pénzbírság fenyegette Magyarországon a hajléktalanokat, de most már be is csukhatják őket, ha három figyelmeztetés után is ragaszkodnak ahhoz, hogy az utcán aludjanak. Az alaptörvény az emberkereskedelem és a terrorizmus után immár azt is megtiltja, hogy bárki közterületen éljen. A rendőrség jogot kapott, hogy elzavarja ezeket az embereket, illetve hogy lerombolja kunyhóikat. Viszont a hatalom egyelőre semmiféle azonnali megoldást nem javasolt az érintetteknek. Udvarhelyi Tessza, a Város Mindenkié Mozgalom vezetője azt mondja, hogy hosszú távon sem a rendőrség, sem a szociális ellátó rendszer nem tud megfelelni a jogszabálynak. Egyik munkatársa pedig úgy nyilatkozott, hogy a kormány semmit sem tesz a legelesettebbek érdekében, viszont arra készül, hogy kíméletlenül megbüntesse mindazokat, akik olyan pechesek, hogy nincs tető a fejük fölött. Ebbe beleértendő az is, hogy elvehetik mindenüket, még az állataikat is.
Egyedül a Fundamentánál kétezer üzletkötő kerül egyik pillanatról a másikra az utcára, miután a kormány lehetetlenné tette ezt a fajta megtakarítási formát, amely pedig roppant népszerű volt, miután egyébként igen alacsonyak a betéti kamatok. Viszont ez esetben a hozam meghaladhatta akár a 10%-ot is, miután az állam a befektetett pénzt megfejelte 30%-kal, ami 72 ezer forintos maximumot jelentett. A pénztárak összesen 800 milliárd forintot forgattak, számukra a jogszabály súlyos csapás. Az érintett cégek egyelőre nem kívánták értékelni a fejleményt. Arra hivatkoztak, hogy még várják a részleteket. Egyébiránt a Fundamenta csaknem 20 %-os hasznot könyvelhetett el tavaly, de pl. az Erste érintett cége két milliárdos veszteségbe futott bele.
Matolcsy György még Magyarország középkori történelmét is felidézte, amikor stratégiai fontosságú döntésként bejelentette, hogy a Nemzeti Bank tízszeresére növelte aranytartalékát, ám ettől még elemzők a fejüket vakarják az Orbán Viktor által kezdeményezett lépés láttán. Timothy Ash, a Bluebay Vagyonkezelőtől furának nevezte a döntést. Mint megjegyezte, nehéz megérteni, mi rejlik mögötte. Talán az, hogy a magyar fél a függetlenségét igyekezett kihangsúlyozni, miközben egyre rosszabb a viszonya Brüsszellel. A 4,4 tonna arany különben nagyjából annyi, amennyit a keleti tagok átlagosan tartalékolnak.
