Nem mondták ki, de az ilyen intézkedéseket megszorításnak hívta a kormány. Ma sürgősséggel megszüntetheti a kormány a lakástakarékok állami támogatását, miután tegnap Bánki Erik fideszes képviselő beadta az erről szóló javaslatot.

Az állami támogatás összege most még a betétként elhelyezett összeg harminc százaléka, legfeljebb azonban megtakarítási évenként 72 ezer forint. Állami támogatás nélkül pedig a lakás-takarékpénztárak épp a legfőbb vonzerejüket vesztik el, így megindult a roham az utolsó szerződésekért; az ügyfelek órákat álltak sorba, hogy még köthessenek egy-egy szerződést. Nézzünk néhány furcsaságot az egész ügy körül.

1. Teljesen fals a kormány indoklása

Azt állítja a kormány, legalábbis a javaslatot beadó politikus, hogy alig épültek új lakások, ráadásul gyakran medencét vagy szaunát építettek a támogatásból. Erik indoklása szerint

„a lakástakarék program mára egy, az állam és az adófizetők számára költséges, de nem hatékony konstrukcióvá vált. Miközben az összes öngondoskodási megtakarításnak csak az egyharmadát teszi ki a lakástakarékban tartott összeg, addig az összes ilyen jellegű állami támogatás háromnegyede kerül évente a lakástakarék-pénztárakhoz. (...)

A jellemzően kis összegű konstrukció miatt ráadásul alig épültek a megtakarításokból új lakások. Számos esetben pedig nem is közvetlen lakáscél valósult meg, hiszen a megtakarítást a futamidő végén akár medence vagy szauna építésére is fel lehet használni."

Bánki úgy számol: 2010 óta a négy lakástakarékpénztári szolgáltató közel 60 milliárd forint extraprofitot realizált. Az állami támogatás idén 70 milliárd forint.

Ezt az érvelést Bod Péter Ákos közgazdász cáfolta meg a Népszavában. A Corvinus Egyetem professzora szerint ha a kormány tényleg úgy ítéli meg, hogy ezek a cégek túl magas nyereséget értek el, akkor újra kellene szabályozni a működésüket. Ez azonban a kormánynak nem szokása, helyette inkább gyakorlatilag egy egész rendszert felszámol.

Ráadásul a bejelentéshez semmilyen alátámasztott tényt nem mellékeltek: hogy például hány ember használja jelenleg ezt a konstrukciót, hány otthonteremtés valósult meg általa. A bejelentést nem előzte meg semmilyen hatásvizsgálat. Látható, hogy az intézkedésnek semmilyen szakmai alapja nincsen.

2. Annyit loptak, hogy már teljesen kifogyhatott a pénz az állam kasszájából

Az állami támogatás megszüntetésének két igazi oka lehet. Az egyik, hogy rosszul áll a költségvetés és minden fillérre szükség van, hogy tovább tudjanak lopni.

Alig pár hete derült ki, hogy Orbán Viktor az egyik oligarchája luxusrepülőzteti meccsekre, mindennaposak a hírek Mészáros Lőrinc milliárdos üzleteiről. Ugyancsak milliárdok mennek el állami propagandára. Meglehetősen egyértelmű, hogy az államkassza és az Európai Unió sem feneketlen zsák: előbb-utóbb fogyni kezd a pénz. Vagyis, a magyar kormány a családokon kezdett el spórolni a Családok Évében azért, hogy még többet lophassanak. Járai pénzügyminiszter gyorsan le is szögezte, hogy a kormány egyetért a Fidesszel. (Naná, hiszen a kettő kb ugyanaz.) 

3. Aki nyer: Rogánék és a CSOK

A másik valódi ok az lehet, hogy a CSOK felé tereljék az embereket. A CSOK-kal való viszont takarózás álságos a kormány részéről: nem az történik ugyanis, hogy egy otthonteremtési támogatási formát lecserélnek egy jobbra, hanem gyakorlatilag két különböző társadalmi kört lefedő támogatás közül az egyiket megszüntetik, a másikat pedig megerősítik.Ráadásul a CSOK egyszer zsarolás: ha gyereket csinálsz, használhatod arra, hogy pénzt kapj az államtól. Mindez igen szépen rávilágít arra a szemléetre, hogyna gondolkodnak a fideszben a családalapításról valójában. 

A CSOK mellett egy másik nyertese is lesz az átalakításnak. Ahogy a 24.hu felhívta rá a figyelmet, a Rogán Antal nevével fémjelzett lakáslottó (nemzeti otthonteremtési közösségek) esetében nem szűnik meg az állami támogatás. Ezt azonban csak újépítésű lakások esetében lehet igénybe venni, ráadásul sokkal kedvezőtlenebb és kiszámíthatatlanabb feltételek mellett.

A Mérce levonta a tanulságot: egy viszonylag népszerű, két évtizede használt módszert szüntetnek meg különösebb hatásvizsgálat nélkül, miközben egyrészt haverokhoz, másrészt a bizonyítottan tehetősebbeket támogató CSOK-hoz irányítják át a közpénzeket. Ezzel azonban a lakástakarék-pénztárak által lefedett embereknek újfajta támogatás nem adnak. Szűkítik csupán a támogatáshoz jutók körét.

4. A saját szavazóin üt egy nagyot a Fidesz

De kik is azok, akiket eddig támogatta? A lakástakarékot eddig azok vették igénybe, akiknek volt miből spórolniuk, vagyis a középosztály és a felső-középosztály. Míg a hajléktalan-ellenes törvénnyel a legszegényebbeken ütött egyet a kormány, addig az egyetemek és az egészségügy magánosításával, illetve a lakástakarék állami támogatásának elvételével a középosztályt – és a saját régi szavazóit – ütik Orbánék. Pláne, hogy ezt az intézkedést nem lehet eltitkolni, nehéz megmagyarázni is – hiába csomagolja be majd a propaganda, a megszorítás akkor is megszorítás marad.

A lakhatási válság által legjobban súlytott fiatalok járnak a legrosszabbul, akiknek az önálló lakhatás megteremtése már így is nagy nehézségeket okoz: az Eurostat adatai szerint egy átlagos magyar fiatal 27 éves korában tud csak kiköltözni a szülei otthonából.

5. Lakhatási válság van

Tehát az eddigi támogatás is igen szűkös volt - valamit tenni kellene, hogy az emberek jobb körülmények között éljenek. A becslések szerint Magyarországon 2-3 millió ember élhet lakásszegénységben; velük senki sem törődik.