Akinek nincs semmilye, az annyit is ér, ahogy annak idején Lázár János megmondta. Most át is ültetik gyakorlatba.
Az Orbán-kormány működésének egyik alapköve, hogy konfliktusokat generál különböző társadalmi csoportokkal és teszteli, meddig zsarolhatja, ütheti-vághatja őket. Arra azért ügyelnek, hogy ne a vagyonos üzletemberekkel, korrupt politikusokkal, vagy éppen magánrepülő-tulajdonosokkal kerüljenek konfliktusba; igyekeznek mindig azokat a csoportokat kiválasztani, amelyeknek gyenge az önérvényesítő képessége (menekültek, hajléktalanok, civilek), vagy éppen kamuellenségek valahol messze (Soros, Brüsszel).
A következő ellenség a hajléktalanok. A törvényalkotó antiszociális, amorális és aljas felfogása szerint senki se szereti a büdös, gyakran önmagán kívül lévő embereket, hát a problémát egyszerűen betiltják. Az elmúlt 10 évben majdnem 2500 ember hűlt ki telente, a legtöbben, 332-en 2010-ben szenvedtek fagyhalált a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján. A legújabb adatokat amúgy az állam titkolja.
Az éjjeli menedékhelyek kihasználtsága télen országos szinten a 80 százalékot is meghaladja, de egyes régiókban telt házas éjszakák is előfordulnak - idézte a Népszava még januárban Aknai Zoltánt, a Menhely Alapítvány igazgatóját. A magyarországi hajléktalanok számáról nincs pontos adat, az alapítvány legutóbbi, úgynevezett Február Harmadika Kutatásában mintegy tízezren vettek részt. Budapesten a fővárosi önkormányzat, alapítványok, egyházak, egyesületek fenntartásában 34 éjjeli menedékhely működik 2308 férőhellyel.
Figyeljük meg az arányokat: 10 ezer emberre jut 2308 férőhely.
Miközen javában folyik a Családok Éve, idén eddig 1300 kilakoltatás történt – azaz, 1300 családot tettek az utcára, jelentősen növelve ezzel a hajléktalanok számát. Öt év alatt pedig a kilakoltatások száma a háromszorosára nőtt.
A Fidesz szerint azonban minden rendben van, mindenkinek van hely a szállókon – ezt le is nyilatkozták a sajtónak, amely nem igazította ki őket a helyes statisztikákkal - , ezért hoztak is egy új törvényt, amely október 15-én, hétfőn lép életbe. Az új hajléktalanokkal szembeni törvény az életvitelszerű közterületi tartózkodásra vonatkozó új szabályozás, amiben országosan tiltják meg nekik, hogy utcán éljenek. Ezzel az otthon nélküli emberek gyakorlatilag a 22-es csapdájába kerültek: háromszor-ötször annyian vannak, mint ahányan beférnének a hajléktalanszállókra (Budapesten), bérlakás-program nincs, a civileken kívül nem nagyon segít nekik senki, az önkormányzatok pedig lerázzák magukról a problémát. Azaz nincs hová menniük, csak az utca, ahol pedig megbüntetik őket.
Az új szabályok értelmében, ha 90 napon belül háromszor is figyelmeztetnek a rendőrök egy hajléktalan embert azért, mert közterületen él, szabálysértési eljárást indítanak ellene.
Hogy a helyzet még abszurdabb legyen, három érdekesség az utóbbi napok híreiből:
- A Népszava értesülései szerint az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzést indított több, a fedél nélküliek gondozásával foglalkozó szervezetnél. A lapnak nyilatkozó érintett civilek azt állították, hogy az ÁSZ a héten küldte el az adatbekérő levelét, amire nekik öt munkanapon belül kell válaszolniuk.
- A Mérce arról értesült, hogy hétfőn a rendőrség nagyszabású razziát tervez a hajléktalanok ellen. Az akció tényét a hvg.hu-nak is megerősítették rendőrségi források, „igen, készül valami” – mondta egy fővárosi rendőr.
- A hajléktalanok elkobzott „vagyonát” meg is semmisíthetik. Ezeknek az embereknek szinte alig van valamilye – de még azt is elveszik tőlük.
Mindez azt jelenti, hogy
az otthontalanok és a szegények ellen – a legelesettebb, legszerencsétlenebb rétege a társadalomnak – az állam átfogó támadást indított, méghozzá a legaljasabb, legembertelenebb módon.
A magyar állam utoljára a kulákokkal csinált ilyet az ötvenes években, előtte pedig – az Orbánék által nagyra értékelt Horthy-korban – a zsidók ellen hoztak hasonló törvényeket. Egyértelmű, hogy a hajléktalantörvény alkotmányellenes (bocsánat, alaptörvény-ellenes), hisz súlyosan diszkriminál, alapvető jogokat vesz el emberek egy csoportjától.
Több dolgot fontos megjegyeznünk:
- Nem kell senkinek "szeretni" a hajléktalanokat, vagy éppen nem feladata minden állampolgárnak, hogy segítsen az elesetteken. Viszont az államnak igenis feladata lenne, hogy a leginkább rászorulókon segítsen, ahelyett, hogy stadiont építenének az ország pénzéből.
- Ugyanakkor vannak emberek, akik szeretnek segteni a szerencsétlenebb sorsú embertársaikon. Ezt az érzést "szolidaritásnak" hívják. Az Orbánék által oly' nagyra tartott Horthy-korszakban a polgárság között komoly elismertségnek örvendett az, aki a vagyonából segítette a szegényeket. A vagyon ugyanis felelősséggel jár.
- Meg kell említenünk, hogy rengeteg más eszköze állna rendelkezésére a kormánynak, az államnak, hogy a hajléktalanok problémáját megoldja. Indíthatnának bérlakás-programot, segíthetnének a szerencsétlen embereknek visszaintegrálódni a társadalomba, lakás és munkát szerezni, életmódot váltani. De le is állíthatnák a tömeges kilakoltatást is. Ugyanannyi energiába, pénzbe kerülne, mint üldöztetni a haljléktalanokat a rendőrséggel. A Fidesz azonban ezt nem teszi meg: helyette magángépeken, luxusjachtokon üdülteti a politikai-gazdasági elitet és bőszen lopja az ország vagyonát.
Az új hajléktalantörvény egyben egy teszt is – a mi tesztünk. Orbánék folyamatosan tesztelik az országot, hogy meddig mehetnek el anélkül, hogy az emberek felháborodnának. A hajléktalanok megsegítése, az értük való kiállás ugyanis klasszikus baloldali gondolat, érték – kérdés, hogy ez a gondolat van-e olyan erős, hogy a politikailag még motivált emberek az utcára menjenek a náluk elesettebbekért?
