• Sargentini szerint az Európai Parlament kénytelen lesz záros határidőn belül határozni a magyar kormány elleni eljárásról, mert az ügy túl nagy teher volna a Néppártnak az EP-választások előtt, ha nem történik semmi
• Európa, ébredj, mert jönnek a populisták!
• Strasbourgi szavazás: kifordítom, befordítom, mégsem bunda
• Olaszország a fasizmus egyik válfaját veszi elő, Bannon viszont hiába korteskedik k. Európában
Nemzetközi sajtószemle, 2018. szeptember 28.
Die Presse
Judith Sargentini úgy látja, hogy a magyar kormánnyal nem lehet tárgyalni, nem lehet tőle várni a kifogásolt törvények módosítását, így most az Európai Tanácsnak kell lépnie, miután az EP jóváhagyta a jogállami eljárás megindítását. A holland zöld képviselő, akinek az összefoglalója alapján a képviselők kétharmados többséggel határozták el a szankciót, úgy ítéli meg, hogy az Európai Néppárt számára a Fidesz tagsága folytán nap mint nap nagyobb gondot jelent ez az ügy. Ugyanis főleg az EPP-nek nem érdeke, hogy az európai választási kampányban ezzel a kérdéssel kelljen foglalkoznia, ezért a Tanács kénytelen lesz hamarosan dönteni.
Ám hogy az eljárás miként folytatódik, azt a politikus nem tudja megmondani, mert nincs határidő. Azon kívül az alapszerződés megalkotásakor senki sem gondolta, hogy majd egyszerre két tagállamot is felelősségre kívánnak vonni, ám ez esetben azok kölcsönösen meg tudják akadályozni, hogy a Tanács elmarasztalja a másikat. Sargentini azt is gondnak nevezi, hogy a kormányok nem szokták egymást bírálni. Azt azonban visszautasítja, hogy a jelentés bármiféle pontatlanságot tartalmazna. Mint mondja, ilyesmit csak a magyar kormány állít, de arra nem érdemes hallgatni.
Guardian
Nyolc európai középbal politikai vezető közös nyilatkozatban sürgeti, hogy találják ki újra Európát, mert annak be kell váltania ígéreteit és túl kell lépnie a megosztottságon, hiszen az Orbánok, Le Penek és Salvinik nem kínálnak semmit, azon, túl, hogy az EU-t okolják minden bajért. Ám itt megoldások szükségesek. Az aláírók, köztük a francia kormánypárt első embere, a máltai miniszterelnök és az európai liberálisok strasbourgi frakciófőnöke, a békét, szabadságot, jólétet és szolidaritást tekinti alapelvnek. Azért tartják elengedhetetlennek a cselekvést, mert különben bukik az európai terv. És ami még rosszabb: nacionalista-populista erők fojtják meg, amelyek számára az unió felszámolandó történelmi anomáliát jelent. Csakhogy Salvini nem a gondokkal foglalkozik, hanem tömeges tisztogatásról beszél. Az AfD meg akar szabadulni az iszlámtól, Le Pen az EU végét szorgalmazza.
Az igazságszolgáltatás és az ellenzék elhallgattatása helyett minden elemében tiszteletben kell tartani a jogállamot és a demokratikus intézményeket. Olyan szuverén Európát kell teremteni, amely hatékonyan tud fellépni olyan területeken, ahol arra a nemzetállamok nem képesek: a többi közt gazdasági és pénzpolitikában, a biztonság és a védelem ügyeiben, a környezetvédelemben és a bevándorlásban. Ehhez a levélírók készek meghaladni a jelenlegi pártkereteket, hajlandók együttműködni bárkivel, akinek fontos az EU. Rámutatnak: a kontinensnek 8 hónapja van, hogy felébredjen, mert akkor lesznek az EP-választások.
https://www.theguardian.com/commentisfree/2018/sep/27/reinvent-europe-reclaim-promise-heal-divisions
Independent
A lap szerint az olasz belügyminiszter nevetségessé tette országát, amin már csak Trump tesz túl, ám Európa többi része sem jobb. Salvini ezzel együtt szégyellheti magát, mert a civilizáció helyett a barbárság felé viszi országát, a kontinens a fasizmus egy formájához tér vissza. A kommentár drámainak és nem túl diplomatikusnak nevezi, hogy a francia elnök két napja kijelentette: Olaszország úgy döntött, hogy nem tartja be a nemzetközi jogot, különösen a tengeri jog emberbaráti előírásait. Macron nyilatkozata azonban tükrözi a rendkívüli körülményeket, hiszen az olasz politikus nem hajlandó felelősséget vállalni, mossa kezeit, durva és kőszívű, nem hajlandó segíteni a bajbajutott menekülteknek.
Az olaszoknak fenntartás nélkül teljesíteniük kellene erkölcsi kötelességüket, minden más csak utána jön. Bár az igaz, hogy Franciaország és Európa is kibújik a felelősség alól. Ily módon a migrációs válság továbbra is kettészakítja az EU-t. Ám amikor nincs politikai vezetés az unióban, a határok pedig szellősek, az csak a szélsőséges pártoknak jó. Egyre erősebbek, sokfelé képesek megakadályozni a stabil kormányzást. Ördögi kör alakul ki. Egyes helyeken ezek a szélsőséges erők már hatalomra is jutottak, így a magyaroknál, lengyeleknél, cseheknél és az olaszoknál. A bajok azért hatalmasodnak el, mert a kormányok úgy viselkednek, mint Poncius Pilátus. A történelem nem kedvezően fog emlékezni rájuk.
Deutsche Welle
A bajkeverő Steve Bannonnak nincsenek partnerei Kelet-Európában, hiába hirdette meg mozgalmát. Különösen a szélsőjobbos kormányok részéről nagy a csend. Még Magyarországon sem zajlott vita a kezdeményezésről, sem a sajtóban, sem hivatalos szinten. A Helsinkiben lezajlott Trump-Putyin találkozó óta a jelek szerint a térség jobboldali nacionalistái távolságot tartanak a hasonló amerikai erőktől, és ez különösen igaz Lengyelországra. Orbán pedig azt a benyomást kelti, hogy a szolidaritást neki magának kell tető alá hoznia Le Pennel és elsősorban Salvinival. Ám ha odaállna olyasvalaki mellé, mint Bannon, akkor az inkább kedvezőtlenül hatna a cél elérésére. De az is lehet, hogy a kapcsolatok egyáltalán nem annyira intenzívek a tengerentúli ideológussal, mint ahogyan azt sokan gondolják.
Magyar részről az összekötő: Schmitt Mária, aki a hírek szerint 20 ezer eurót fizetett májusban Bannonnak egy előadásért – az adófizetők pénzéből. Egyes források úgy tudják, hogy a szálakat igazából Gorka Sebestyén mozgatja. Az ugyanakkor nem világos, hogy bárki adott-e már anyagi támogatást a Bannon-féle Mozgalomnak. Nem kizárt, hogy a zászlósfigura éppen azért hajt annyira a nyilvánosságra, mert ily módon is igyekszik szponzorokat találni. Viszont Orbán sokkal jelentősebb színpadon hirdethette szélsőséges, populista, illiberális politikáját, amikor jó két hete felszólalt az Európai Parlamentben.
https://www.dw.com/en/eastern-europe-steve-bannons-absent-partner/a-45652247
Die Welt
A magyar ellenzék teljesen impotens, így semmi veszélyt nem jelent Orbán Viktorra nézve, aki még a kormánnyal szembeni sajtót is fenntart, lásd a Népszava állami hirdetéseit, ám közben egyre inkább a konzervatívokat, tehát saját táborát veszi célba. A hatalom amúgy azért támogatja a lapot, mert így bizonyítani tudja, hogy van sajtószabadság, de az nem árthat neki, annyira biztosan ül a trónján. Az igazi médiaháború a jobboldalon zajlik, a liberális konzervatív politikusok és értelmiségiek ellen, akik mernek független módon gondolkodni és nem Orbánhoz, hanem a polgári elvekhez igazodnak. Most éppen a voltaképpen lojálisnak számító Századvég került sorra. De hát megjelent benne Bod Péter Ákos cikke, pedig a szerző minden, csak nem baloldali. Csakhogy az írás pont arról szólt, amivel a magyar gazdaságpolitikát 8 éve vádolják, hogy ti. ha cégek a versenyképesség helyett az állami megbízásokra összpontosítanak, az rontja a hatékonyságot és árt a demokráciának.
A liberális konzervatívok mára egyfajta belső ellenzékké váltak a polgári oldalon belül. Sokan közülük elfordultak Orbántól, mert az a szemükben sem nem jobboldali, sem nem polgári. A politikust azonban a kisebb rossznak tartják a baloldalhoz képest. Viszont zárt ajtók mögött, egymás közt nagyon is háborognak, pl. azon, hogy a rendszer nem ösztönzi a fiatalokat, inkább engedelmességre és igazodásra neveli őket. Ám ezek a körök még kevésbé ártanak a rezsimnek, mint az ellenzék. Nem szerveződnek pártba, kevesen vannak, és az ország nagy része nem úgy gondolkodik, mint ők. Mégis ellenük irányul az offenzíva. Ugyanis Orbán tudja, hogy egy nap csakis egy jobboldali erő válthatja le, és a liberális konzervatívokban megvan hozzá a potenciál. A hatalomváltás csak úgy volna lehetséges, ha a Fideszen belül új irányt választanának, éppen a liberális konzervatívok hatására. Ám ilyenek még nemigen vannak a pártban, és hangjuk és egyre gyengébb a nyilvánosságban.
Libération
A lap szerint a magyar kormány és a szélsőjobb minden állítása ellenére nem volt semmi jogi trükk, amikor az Európai Parlament kezdeményezte Magyarország ellen a jogállami eljárást. Kovács Zoltán egyenesen azt írta a twitteren, hogy az országot ostorozó bevándorlás-párti képviselők megszegték a jogállamot, hogy keresztül tudják vinni a javaslatot, merthogy a tartózkodásokat is be kellett volna számítani, és akkor nincs meg a kétharmad a 7-es paragrafus lehívásához. Csakhogy az Európai Parlament már sokszor járt el úgy, hogy csak az „igen” és a „nem” voksokat vette figyelembe – kétharmados ügyekben. Ugyanerre az álláspontra helyezkedett az EP jogi szolgálata is a szavazás előtt kiadott véleményében. Vagyis nem történt csalás, a tartózkodásokat nem szokták elkönyvelni ilyen esetekben.
Wall Street Journal
A Nyugattal ellentétben Kelet-Európában egyre kevesebb a munkaerő és ez felnyomja a béreket a magyaroknál, lengyeleknél, cseheknél. Ennek bizonyságául idézi a tudósítás a Kárpátia étterem vezetőjét, Niklai Ákost, aki az utóbbi három évben összesen 60 %-kal emelte az alkalmazottak keresetét, mégis küszködik, hogy megtartsa a személyzetet. Sőt, emberhiány miatt vasárnap nem is tud ebédet kínálni. Az OECD szakértője szerint ez esetben nagyon is jól tetten érthető a gazdasági mechanizmus, mármint ha szűkül a munkaerőpiac, akkor az nyomást eredményez az árak oldalán. Ebből az következik, hogy kénytelen beengedni több utánpótlást külföldről sok olyan vezető a térségben, aki pedig szigorúan korlátozni szeretné a bevándorlást. Lengyelországban a nagy cégek 40 %-a panaszkodik arra, hogy nincs elég ember, és emiatt kénytelen korlátozni a termelést. Ugyanennyi Ukrajnából gondoskodik munkáskézről. A hiány alapvető oka, hogy nagyon sokan Nyugatra vándoroltak ki a jobb fizetések miatt. Viszont a jelenlegi helyzet kihat a növekedési kilátásokra is.
