- A kormány azért megy neki a civileknek, mert próbál elnémítani minden kritikus hangot - mondják Sorosék, akik az Európai Bíróság elé viszik a legújabb, NGO-ellenes jogszabályokat;
- A brit konzervatívok úgy érzik, hogy Orbán Viktor blamálta őket, amikor levélben fejezte ki háláját az Európai Parlamentben kapott támogatásért;
- A német zöldek szerint az Európai Néppártnak meg kell szabadulnia a Fidesztől, mert az az EU ellensége, a francia konzervatívok vezére viszont bámulja Orbánt, bár ennek határt szab, hogy a francia közvélemény Le Pen cimboráját látja a magyar politikusban.
A nemzetközi Soros-alapítvány jogi igazgatója az közölte, hogy azért perlik be a magyar kormány az Európai Emberi Jogi Bíróságnál, illetve az Alkotmánybíróságnál, mert megítélésük szerint a ’Stop, Soros”-törvény megpróbálja megfélemlíteni, illetve elhallgattatni a független hangokat Magyarországon. James Goldston szerint a jogszabályokat olyan általánosan fogalmazták meg, hogy a hatalom minden fajta támogatást megtámadhat a menekültekkel és az emberi jogokkal foglalkozó civilek esetében, még ha azok költségvetéséből csak kis rész megy is a migrációra. A szakértő kritikusnak tartja a jelenlegi helyzetet, ezért reméli, hogy az európai testület inkább előbb, mint utóbb foglalkozik a kérdéssel. A Nyílt Társadalom Alapítványok nyilatkozata hangsúlyozza, hogy az Orbán-kabinet aláássa az igazságszolgáltatás függetlenségét, korlátozta a sajtót, most pedig a civil szférának megy neki, noha már alig vannak olyanok, akik nyilvánosan bírálni merik a Fideszt.
A magyar kormány azt közölte a Nyílt Társadalom Alapítvány lépésének hírére, hogy semmiképpen sem vonja a kifogásolt jogszabályokat, függetlenül attól, hogy mi lesz a bíróság döntése. A csomag, amely egy évig terjedő szabadságvesztéssel fenyeget, ha valaki segíti a migránsokat, szóval, a csomag az OSF szerint sérti a szólás- és egyesülési szabadság nemzetközileg szavatolt biztosítékait. Egy hivatalos szóvivő ezzel szemben azt közölte Budapesten, hogy a törvény a magyar emberek akaratát tükrözi és az ország, valamint Európai érdekeit szolgálja. Megismételte, hogy a Soros-szervezet azért támadja minden lehetséges eszközzel a szabályozást, mert az gátolja, hogy az üzletember és az általa támogatott szervezetek migránsokkal árasszák el a földrészt. Utóbbit az emberbarát milliárdos befektető tagadja.
A jelentés emlékeztet arra, hogy az ENSZ Menekültügyi Szervezete, valamint az EU elítélte a „Stop, Sorost”, az Európai Parlament pedig jogállami eljárást indított a magyar kormány ellen a demokrácia és a polgári jogok megszegése miatt.
Orbán Viktor személyre szóló levélben köszönte meg a „szolidaritást” azoknak a brit tory EP-képviselőknek, akik két hete a magyar kormány mellett voksoltak, amikor az Európai Parlament a jogállami eljárás kezdeményezéséről döntött. A kormányfő szerint az érintett politikusok a nemzeti szolidaritás mellett tették le a garast, amikor az EU lépése ellen szavaztak, miután a szervezet úgy ítélte meg, hogy Magyarországon fennáll a demokratikus értékek súlyos megsértésének veszélye. A miniszterelnök most azt írta, hogy a bevándorlásbarát erők szégyenletes akcióitól függetlenül, nem fognak engedni a jogtalan nyomásnak. Mi több, továbbra is eleget tesznek kötelezettségüknek és védik a kontinens, valamint az ország határait, a magyar polgárok érdekében.
A brit konzervatívok képviselői közül ketten tartózkodtak, ketten foglaltak állást a Sargentini-jelentés ellen. Utóbbiak döntése nagy vihart kavart a szigetországban, mert sokan úgy vélték, hogy ezzel kihátráltak a közép-európai demokrácia mögül. A párt most igyekezett csökkenteni Orbán üzenetének jelentőségét. Egy szóvivő szerint igazából körlevélről van szó, amelyet mindenki megkapott, aki elutasította Strasbourgban az indítványt. Szólt továbbá arról, hogy nagyon is komolyan veszik az aggályokat a magyar vezetés irányvonala miatt. Csak ehhez meg kell találni a megfelelő jogi kereteket.
FAZ
A német kancellár fogadta a francia konzervatívok vezérét, aki el van ragadtatva Orbán Viktortól, illetve a tekintélyelvű demokráciáktól. A bevándorlás kapcsán pl. Wauquiez nagyon hasonló véleményen van, mint a magyar miniszterelnök vagy az olasz belügyi tárca első embere. Orbán azonban félreértelmezte az igencsak korlátozó francia politikát, amikor nemrégiben, Salvinival lezajlott találkozója után azt állította, hogy Macron támogatja a migrációt. Ugyanakkor a republikánusok is a bevándorlás mellett, illetve a kvóták ellen vannak.
Wauquiez többször is támadta a befogadó német álláspontot, illetve Merkelt, de attól azért óvakodik, hogy túlságosan is kapcsolatba hozzák a magyar kormányfővel, illetve az olasz politikussal, mert Franciaországban mindkettőt Le Pen természetes szövetségeseként tartják számon. De ettől még egyfajta példaképnek tekinti Orbánt, valamint az osztrák kancellárt is. Ugyanakkor a Köztársaság Párt igencsak megosztottnak bizonyult, amikor napirendre került az EP-ben a magyar kormány elítélése: 5-en az indítvány mellé álltak, 5-en tartózkodtak, 3-an pedig ellenezték azt. Az elnök azonban elveti, hogy elítélje a magyarországi jogsértéseket, mondván, a kormányt demokratikusan választották meg. Az pedig kifejezetten tetszik neki, amit a magyar fél javasol a migráció ügyében, de mint mondta, vannak vörös vonalak, amiket nem lehet áthágni a jogállam és az igazságszolgáltatás függetlensége kapcsán.
A Sárközy-kormány volt belügyminisztere úgy gondolja, hogy Orbán Viktornak továbbra is helye van az Európai Néppártban, mert ha kitennék, az csak a szélsőségeseket erősítené. Hortefeux a Köztársaság Párt nevében hozzáfűzte, hogy a Fidesz 49 %-ot kapott a választáson, és tiszteletben kell tartani az emberek demokratikus akaratát. Ami pedig az EPP-n belüli véleménykülönbségeket illeti, azzal érvelt, hogy itt nem egy szektáról, hanem egy nagy családról van szó, amelyen belül vitatkoznak. Ő maga egyébként tartózkodott, amikor Strasbourgban a magyar kormány elleni indítványról kellett szavazni.
A német zöldek európai ügyekben illetékes szóvivője szerint Orbán Viktor nagyon is megválogatja, milyen ügyekben hangoztatja a nemzeti szolidaritást, és mikor áll be inkább a sorba, amikor a közös ügyekről van szó. Franziska Brantner utóbbi körhöz sorolja, amikor a magyar politikus az európai szolidaritás címén bezsebeli az uniós támogatásokat, de azt is amikor csatlakozik az európai toloncegyezményekhez. Az interjúalany kitért arra, hogy a bajor keresztényszociálisok a jelek szerint ma már közelebb vannak Orbánhoz, mint a CDU-hoz, és azt sem tudni, hogy még azok oldalára állnak-e, akik a földrészt védelmezik a megosztókkal szemben.
A szóvivő hangsúlyozta, hogy ha az európai konzervatívok meg akarják akadályozni a populista és szélsőjobbos pártok előretörését, akkor először ki kell zárniuk a Fideszt, mert az az EU ellensége. Úgy nem lehet hiteles politikát képviselni, hogy megtűrik saját soraikban azt a pártot, amelynek az elnöke antiszemita alapon kampányol és felszámolja a demokráciát. Azt ugyanakkor jó jelnek nevezte, hogy az EPP képviselőinek többsége a magyar kormány ellen foglalt állást Strasbourgban, bár a CSU-ból ez csak Weberre igaz. Márpedig ez sokat elárul a párt Európa-felfogásáról, jegyezte meg Brantner.
A kommentár szerint hogy a Bizottság az Európai Bírósághoz fordult a lengyel igazságszolgáltatás átalakítása miatt, annak intő például kell szolgálnia Magyarország, illetve minden olyan állam számára, amely esetleg szintén követni akarja a varsói példát. Merthogy a lengyel kormány uralma alá igyekszik vonni a bíróságokat, ám az unió több mint államok klubja, amelyben a tagok csupán a közös jólét érdekében működnek együtt. Olyan közösség ez, amely mindenki által osztott értékeken nyugszik. Ilyen a vélemény-, gyülekezési és sajtószabadság, a pluralizmus elfogadása, és nem utolsósorban az igazságszolgáltatás függetlensége. Ha utóbbi már nincs meg, akkor kiesett az az intézmény, amely még ellenőrizni képes a kormányt, ezt pedig az EU nem veheti tudomásul. Nem csupán azért, mert már egyébként is omladoznak az alapjai, hanem mert a jólétet szavatoló jogrendszer, illetve egységes piac a kölcsönös bizalomra épül. Anélkül egyszerűen nem tud működni a rendszer.
Az Index új tulajdonosai ugyan azt ígérik, hogy nem avatkoznak be a portál szakmai munkájába, de a hírügynökség munkatársainak vannak ez ügyben kétségei, ráadásul gyászos hangulat uralkodik a szerkesztőségben. Annál is inkább, mivel az utóbbi négy évben több tucatnyi orgánum cserélt gazdát, majd utána gyorsan hangot váltott, vagy kényszerült lehúzni a rolót. A Sargentini-jelentés is kifogásolta, hogy mekkora sajtóhatalom összpontosul az Orbán-barát oligarchák kezében, hogy az állami hirdetések többnyire a lojális lapoknak, rádióknak, tévéknek jutnak, és hogy a nemszeretem újságírókat gyakran kitiltják az Országgyűlésből.
Az Index irányvonala nem változott, amióta új gazdák bukkantak fel a színen, de azért az újságírók éberen figyelik a fejleményeket. A főszerkesztő szerint a gárda feszült, szeretné, ha békében dolgozhatna. Tóth-Szenesi Attila aggódik, nehogy a Fidesz befolyása alá kerüljenek, mert még a legrosszabb is bekövetkezhet, azaz hogy a NER ideológiai programját kell képviselniük. Ám ezt az egyik új tulajdonos cáfolja, mondván, hogy a saját akaratukból vásárolták be magukat a céghez, senki sincs mögöttük. A tudósítás megemlíti, hogy az állami online reklámok nagyjából 10 %-a jut a magasan piacvezető Indexnek, ellenben a hatalompárti Origo kb. 80 %-ot kap. Egy elemző szerint sok esetben senki sem figyeli ezeket a hirdetéseket, így a rájuk költött összegeket nyugodtan lehet lobbipénznek nevezni.
Orbán dühös az Indexre, mert az foglalkozik a kormányzat feltételezett korrupciós ügyeivel, és bírálja a bevándorlás-, illetve Európa-ellenes hivatalos hangot. Közben sem az amerikai Külügyminisztérium, sem a budapesti nagykövetség nem válaszolt arra, hogy az USA miért vonta vissza az önálló magyar sajtó támogatására meghirdetett ösztöndíjat.
Ausztriában a szélsőséges Szabadságpárt által delegált belügyminiszter azon van, hogy a jövőben a rendőrség tagadja meg a felvilágosítást azoktól az újságíróktól, akik bírálják a kormányt. Kickl szerint csak azoknak szabadna teljes körű tájékoztatást adni, akik szavatolják, hogy jelentésük semleges, illetve kedvező lesz. Erről email-ben tájékoztatta a tartományi parancsnokságokat, bár hozzátette, hogy nem utasításról van szó, csupán jelzésről. Az üzenet szorgalmazza, hogy a jövőben jelöljék meg a bűncselekmények elkövetőinek etnikai, illetve vallási hovatartozását is, továbbá az eddiginél részletesebben kell taglalják, ha nemi erőszakról van szó.
A miniszter úgy véli, hogy bizonyos orgánumok, mint a napilapok közül a Standard vagy Kurier, mostanában igen egyoldalú és kedvezőtlen képet festenek a tárca munkájáról. Ezért velük a minimálisra kell csökkenteni a kapcsolattartást. Azaz ezeknek a munkatársai ezután pl. nem készíthetnének riportokat a rendőrségről. A lap megjegyzi, hogy újabban a belügy alig válaszol a sajtó kérdéseire, ám ez nem áll az egyes tartományok rendőr kapitányságaira, azok változatlanul nagyon is segítik a közvélemény tájékoztatását. Az ügy kipattanása után a minisztérium úgy reagált, hogy bizonyos szerkesztőségek valóban elfogultak, és ez a vélemény egyáltalán nem légből kapott.
