- A populista erők az oroszok 5. hadoszlopát jelentik Európában, de meg kell követelni tőlük, hogy tartsák tiszteletben a jogállamot, főként ha hatalmon vannak
- Bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű! Az Orbán-kormány nem győz panaszkodni, hogy a nyugati sajtó torz jelentéseket közöl Magyarországról, de meg kell nézni, hogy a Fidesz-közeli média mivel eteti a közönséget Németország ügyében.
- Ellentámadásba ment a magyar vezetés a Sargentini-jelentés strasbourgi vitája előtt.
A Bizottság költségvetési biztosa úgy ítéli meg, hogy halálos veszélyben van az európai terv: néhány kormány, így a magyar, lengyel, román és olasz, belülről akarja meggyengíteni, illetve megsemmisíteni az uniót, kívülről pedig olyan autokraták fenyegetik, mint Putyin, Erdogan és az „okos kínaiak”. Oettinger szerint azonban ha a tagállamok és a az EP gyorsan elfogadják a következő hosszú távú EU-költségvetést, akkor ily módon bizonyítják, hogy a szervezet cselekvőképes marad, még ekkora kihívások közepette is. A német kereszténydemokrata politikus bírálta azt is, hogy a Merkel-kabinet nem mutat kellő lelkesedést a közösség iránt, pedig a koalíciós megállapodás új kezdetet ígért a földrésznek. Szerinte teljesen nyitott, hogy Berlin csatlakozik-e azokhoz a tagokhoz, amelyek csökkenteni akarják hozzájárulásokat az unió kiadásaihoz.
Az európai liberálisok vezetője arra figyelmeztet, hogy a szélsőjobbos populisták megerősödése nem egyszerűen az uniós intézményeket veszélyezteti, hanem az orosz kapcsolaton miatt mind inkább az európai polgárok biztonsága tét. Vendégkommentárjában Verhofstadt kifejti, hogy a biztonsági szolgálatok csak későn ébredtek rá, a Kreml milyen bajokat tud okozni a nyugati demokráciáknak. A helyzetet súlyosbította azután, hogy szélsőjobbos populisták kulcsországokban emelkedtek fel, és ez aláásta a bizalmat a titkosszolgálatok között, pedig anélkül nem lehet szembeszállni az orosz agresszióval, mármint ha nem osztják meg egymással a bizalmas értesüléseket.
Az osztrák koalíció kisebbik pártjának együttműködési megállapodása van Oroszországgal, beleértve információk átadását. Ám ha ez azt jelenti, hogy kényes adatok jutnak el Bécsből Moszkvába, akkor Ausztriát ki kell zárni a terrorizmus és szélsőség elleni küzdelmet szolgáló nyugati hírforgalomból. Ez azonban aláásná minden európai biztonságát. Hasonló a helyzet az olasz Ligával is. Úgy tudni, hogy orosz hírszerzők évek óta igen szoros kapcsolatokat tartanak fenn szélsőséges magyar csoportokkal. Továbbá a Fidesz ellenőrzi javarészt a sajtót, amely kritika nélkül terjeszti az orosz állami propagandát.
Putyin immár hibrid háborút folytat az EU ellen. A cél érdekében aktívan támogat populista mozgalmakat és pártokat, hogy azok kiaknázzák a feszültséget, illetve megosszák az uniót. Válaszként Brüsszelnek ki kellene vizsgálnia az orosz beavatkozást, ahogyan azt Amerikában Mueller teszi. Fel kell tárni a titkos orosz pénzügyi csatornákat, illetve véget kell vetni a hibrid hadviselésnek. Létre kell hozni az európai FBI-t. De a legfőbb, hogy meg kell követelni az elszámolást minden kormánytól, ragaszkodni kell ahhoz, hogy tartsák tiszteletben a jogállamot és a bevált intézményeket.
A magyar kormány úgy látja, hogy az EU boszorkányüldözést folytat az ország ellen. Ezt az uniós kapcsolatokért felelős államtitkár fejti ki olvasói levelében. Varga Júlia hangoztatja, hogy a Sargentini-jelentés, amely szankciókat sürget a jogállamiság megsértése miatt, és amelyről éppen egy hét múlva szavaz az Európai Parlament, szóval, hogy a felmérés elfogult és politikai támadást jelent. A liberális fundamentalizmuson alapul, félrevezető, tele van ténybeli hibákkal. Ráadásul figyelmen kívül hagyja a választók akaratát. Azt tükrözi, hogy a liberálisok nem nézik jó szemmel a jelenlegi európai konzervativizmust, a nemzeti szuverenitást, a kereszténydemokrata alapértékeket, és egyáltalán: a tényeken alapuló objektív párbeszédet.
Az állásfoglalás szerint Sargentini beleütötte az orrát egy sor olyan kérdésbe, amibe nem kellett volna, így a romák ügyében valótlanságokat állít. Azon kívül az Orbán-kormány nulla toleranciát hirdet az antiszemitizmussal szemben. Az igazi demokráciát, a jogállamot és a gondolat szabadságát hirdeti, nem pedig az illúziók demokráciáját. Varga legfőbb kifogása az, hogy a vizsgálat nem volt nyílt, tisztességes, nem vitte figyelembe a magyar hatóságok által közölt tényeket. A dokumentum mindig ugyanarra a néhány civil szervezetre hivatkozik, nem elfogulatlan, nem felel meg a demokratikus elveknek. A levél kiemeli, hogy Magyarország azért került a célkeresztbe, mert politikája szembemegy az EU intézményi logikájával, miközben a polgárok az erős nemzetállamok Európája mellett vannak. Az üzenet végül kiemeli, hogy a politikai támadások és kioktatások meg fogják osztani az uniót, a Sargentini-féle anyag miatt az EP előbb-utóbb megindul a lejtőn, hacsak az integráció nem fogadja el az igazi sokszínűséget és nem engedi meg, hogy az államok a saját törvényes céljaikat kövessék.
A lap szerint a kormány közeli magyar sajtó már jó ideje hazugságokat terjeszt Németországról, de a chemnitzi események óta különösképpen rákapcsolt. De hát Orbán Viktor egyáltalán nem csinál titkot abból, hogy teljesen tévesnek tekinti Merkel menekült-, illetve Európa-politikáját és hatalomváltást tart szükségesnek Berlinben. Ehhez egyfajta koronatanúként veti be a kettős állampolgárságú Georg Spöttlét, aki volt katona, rendőr, továbbá saját bevallása szerint a titkosszolgálat szakértője közel-keleti és terrorügyekben. Szívesen látott vendég a magyar közmédiában és a Fidesz rendezvényein. Arról azonban hallgat, hogy a 90-es években ufó-témában kilincselt Magyarországon.
Az Orbán-kormány évek óta jajong, hogy a nyugati újságírók teljesen hamis képet közvetítenek az országról, de aki a magyar kormánypárti orgánumokat figyeli, nem tér magához a döbbenettől, hogy mi folyik ellenkező irányban. Lásd Kiszelly Zoltán kijelentését arról, hogy a kancellár a Soros-tervet ülteti át a gyakorlatba. Ezek a jelentések tele vannak álhírekkel, pl. hogy a németeknél tucatjával rombolnak le katolikus templomokat, vagy hogy azokat mecsetté alakítják át. Chemnitz óta pedig átszakadtak a gátak. Az M1 jóformán csakis a migráció súlyos következményeit taglalja. A politikusok azonban hallgatnak, mert Orbán stratégiája az, hogy először a baráti sajtó mondja ki, amit ő gondol.
Kelet-Európában tanácsos mindig a legrosszabbra felkészülni. Félig-meddig tréfásan ezt tanácsolta Csehországból emigrált édesanyja a cikk szerzőjének, amikor azt Obama 8 éve kinevezte prágai nagykövetnek. Ám az egykori diplomata, aki jelenleg Washingtonban egy civil szervezet elnöke, úgy látja, hogy éppen a kiküldetése során tapasztalta meg, miként lehet harcolni a demokráciáért. A kérdést Norman Eisen azért tartja különösen időszerűnek, mert egyre több az antidemokratikus vezető az Atlanti-óceán mindkét oldalán, lásd Putyint, az olasz koalíciót, vagy az „illiberális demokrata” Orbánt. De ami a legelképzelhetetlenebb: az USÁ-ban ilyen elnök lakik a Fehér Házban.
Az elemzés fontosnak tartja, hogy amikor amerikai üzleti vezetők olyan kormány képviselőivel találkoznak, mint a lengyel, amely javában bontja le az igazságszolgáltatás függetlenségét, mondják meg nekik, hogy a működő bíróságok alapvető fontosságúak a jogviták tisztességes rendezéséhez, illetve ezen keresztül a külföldi befektetésekhez. De rektorok, újságszerkesztők, a kulturális élet csillagai szintén kiállhatnak a demokráciáért.
Oroszország ma épp olyan veszélyes, mint egykor, a két nagy amerikai pártnak igen határozott fellépést kell tanúsítani vele szemben. A képviselők kerekedjenek fel, és mondják el személyesen a kelet-európai vezetőknek, mi is a baj a Putyin jelentette fenyegetéssel. A lényeg, hogy tenni kell a demokrácia megőrzéséért.
A konzervatív lap újabb figyelmeztetésnek tartja az erőszakos chemnitzi zavargásokat, mert úgy ítéli meg, hogy a nagy pártok nem tudnak érvényt szerezni a törvénynek és szélsőségesek ezt kihasználják. Azaz a hagyományos erők nem képesek megfelelő keretek között tartani a migrációról szóló vitát. A vezércikk rámutat, hogy a szélsőjobbos AfD lecsapott az egész eseménysorozat kiváltó okára, az állítólagos gyilkosságra, amelyet hírek szerint bevándorlók követtek el. Ám megrázó volt látni, hogy németek a tilalom ellenére nyilvánosan ismét hitleri üdvözlésre lendítik a karjukat. Az ország keleti fele a szélsőség és az Alternatíva Németországért bázisa lett, miközben a párt vitatja a holokausztot, ami pár éve még elképzelhetetlen lett volna egy ekkora mozgalom részéről.
A vezető német politikai osztály minden tényleges ellenállás nélkül hagyja, hogy idáig jussanak a dolgok, pár szóbeli tiltakozást leszámítva. Ám az erőszakos felvonulók megérdemlik, hogy a jog minden eszközét bevessék ellenük, továbbá a német választók azt akarják, hogy a hatóságok éljenek is ezekkel a lehetőségekkel. Ám a bejáratott politikai tömörülések változatlanul megosztottak és nem adnak hatékony választ a migrációs aggályokra. A jó hír az, hogy a polgárok közül milyen sokan csatlakoztak a rasszizmus elleni megmozduláshoz. Az olyan pártok felemelkedése, mint az AfD arra figyelmeztet, hogy a politika fő áramlata nemigen kap még egy ilyen esélyt.
A salzburgi Stefan Zweig Központi igazgatója szerint az osztrák kancellárnak Orbán Viktor az egyik példaképe, de a magyar politikust az FPÖ vezére is az egekig magasztalja. És mivel Magyarországon a hatalom az illiberalizmusával tüntet, kikapcsolta a független sajtót, a kulturális intézményeket pedig ellenőrzése alá helyezte, a szoros kétoldalú kapcsolat jelzi, hogy merre tart Ausztria. Klemens Renolder, aki maga is író, azon kívül dramaturg és egyetemi tanár, külön kiemelte a Soros elleni hadjáratot, mivel azt antiszemita közhelyekkel tűzdelték tele. Mint megállapítja, annak idején hasonló helyzetben Stefan Zweig előre látta a dolgokat, és már négy évvel azelőtt Amerikába távozott, hogy a nemzeti szocializmus mindent szétvert volna.
A Kurz-kabinet napjainkban nagyon is hasonló eszközöket vet be a demokrácia meggyengítésére. Hazugságokra és a félelemre épít, ellenségképekkel igyekszik választást nyerni. Most például a földrészen több helyütt is arról szól ez a mese, hogy egyes erők irányított bevándorlással és iszlám terrorizmussal igyekeznek megsemmisíteni az európai életformát és kultúrát. Ez a nagy propaganda kamu. Pedig Európát igazából a megszállott, tekintélyelvű politikusok fenyegetik, hiszen a menekültek száma a korábbi töredékére esett vissza. De hát Orbán és a többiek életben tartják ezt a hazugságot, miközben leépítik a szociális államot. Azonban a nagy feladatokat csakis közös erővel lehet megoldani. Ám egyre csak nő a liberális, a világra nyitott földrész ellenfeleinek száma. Az Orbán-kormány beszedi a milliárdokat Brüsszeltől, hogy azután odahaza nekiessen az EU-nak és Németországnak. Brüsszelben ugyanakkor gátolja a közös döntéseket, ami groteszk. Bajba jutott menekülteket ellenben nem fogad be és ez a kontinens szégyene.
