- A magyar kormány szerint a Közép-Európai Egyetem csupán fenyegetőzik azzal, hogy Bécsbe költözik, de nem gondolja komolyan, az USA viszont azon van, hogy véget érjen a felhajtás a CEU ellen;
- Az unió gyengekezűségéről árulkodik, hogy nem képes megálljt parancsolni a sorozatos magyarországi jogsértéseknek, viszont német civil elismerést kap a Helsinki Bizottság, amely bizonyítja, hogy igenis lehetséges az érdemi ellenállás;
- Orbán megint csak simán haszonelvű, amikor összeáll a közép-ázsiai diktatúrákkal.
A CEU azért küzd az illiberális forradalom közepette, hogy Magyarországon maradhasson, miután az ellenséges kormány nem adja jelét, hogy szó lehetne bármiféle haladékról. A rektor úgy fogalmaz, hogy túszul ejtették őket, és lehet, hogy minden szándékuk ellenére rákényszerülhetnek az emigrációra. Egyetlen uniós tagállam esetében még volt példa arra, hogy egy egész egyetem kényszerüljön venni a kalapját. Ám a tanintézmény az első számú célponttá vált Orbán Viktor kampányában, amelynek célja, hogy véget vessen a multikulti, toleráns európai liberalizmusnak és bebetonozzon egy kérlelhetetlenül keresztény, konzervatív és nacionalista kultúrát. A kulturális ellenforradalom kiterjed a határon túlra is. A keresztes hadjárathoz szövetségest talált a szélsőséges mozgalomban, amely Putyin Oroszországától a Fehér Házig terjed.
Az egyetem sorsáról az új amerikai nagykövet néhány napon belül egyeztet a miniszterelnökkel és ez kulcsfontosságú lehet. A diplomata már világossá tette, hogy Washington azt szeretné, ha a CEU-nak nem kellene elköltöznie és véget érnének a támadások. Lehet, hogy Orbán lerázza az amerikai kívánságot, de Ignatieff szerint az USA nyomása jelenti számukra az utolsó reménysugarat, bár megjegyzi, hogy ők tévedésből kerültek a kormányfő célkeresztjébe, mert egy egyetem nem tartozik a politikai ellenzékhez. Palkovics László szerint ugyanakkor az igazgató csak blöfföl, amikor arról beszél, hogy kénytelenek lesznek hamarosan Bécsbe áttenni a székhelyüket, ha a hatalom nem írja alá a maradást lehetővé tevő megállapodást.
Több tucatnyi migráns nem tudja befejezni tanulmányait, mert a magyar kormány büntető adót vetett ki, ezért a Közép-Európai Egyetem leállította érintett kurzusait. Pedig a diákok között volt olyan, aki Bangladeshből származott el, és a tanulás kedvéért felmondta németországi állását és lakását. Ez súlyos csapás az érintettek számára egy olyan térségben, amely nem sok választást kínál a menekülteknek, ha azok képezni szeretnék magukat. Kovács Zoltán szóvivő azzal érvel, hogy a migráció az európai demokrácia kérdése: nagy ellentét húzódik a baloldali elit bevándorló-barát elképzelése és a nép érdekei között. Soros már jó ideje a populista-nacionalista magyar kormány célpontja. Az említett jogszabály a legfrissebb támadást jelenti a migránsok, illetve a menedékkérőket segíteni igyekvő civilek ellen.
Lydia Gall, a Human Rights Watch kelet-európai elemzője úgy látja: az EU értékeinek és normáinak megszegésével volna egyenlő, ha az európai intézmények nem magyaráznák el a magyar kormánynak, hogy elfogadhatatlan, ha bárhol megadóztatják, illetve büntetik a menedékkérők javára végzett munkát. De ha így marad, akkor további, igen fontos programok esnek áldozatul. Bárd Petra, a CEU vendégprofesszora azt mondja, miközben a hatalom továbbra is elnyomja a migránsok jogait, aközben Orbán lecsap az oktatásra, mert töröltetni akar minden tantárgyat, amely szerinte termőtalajt kínál a liberális gondolkodás számára. És az emberek kézben tartásának egyik módja, hogy nem engedik őket tanulni.
A CEU rektorhelyettese nem érti, a magyar kormány miként léphet fel ennyire leplezetlenül az európai értékek ellen. Az újságnak adott interjúban Fodor Éva megállapítja: az EU nagy gyengeségét tanúsítja, hogy nem képes, vagy nem akar fellépni az Orbán-kabinet ellen. Az egyetem ügye más hónapok óta az Európai Bíróságon van. Ha az kimondaná, hogy a felsőoktatási törvény jogellenes, az világos üzenet lenne a miniszterelnök számára: így ne! A professzor megerősítette, hogy nem vehetnek fel egyetlen diákot sem ezután, ha az év végéig nem születik meg az érvényes megállapodás az iskola jövőjéről. De szeretnének maradni, még akkor is, ha szabadságuk korlátozott. Kemény lesz, de megpróbálják.
A szakember, aki a gendertudományokkal foglalkozik, arculcsapásként értékelte, hogy a hatalom be akarja tiltani a szaktárgy oktatását. Mert a húzás sérti a tudomány szabadságát. Továbbá semmi sem igazolja, hogy a végzett hallgatók ne tudnának elhelyezkedni, azaz a szaknak ne volna társadalmi-gazdasági haszna. Szerinte itt megint csak arról van szó, hogy a kormány harcol minden ellen, amit liberálisnak tart. Viszont az egyetemmel nem tárgyal. Hogy mi történik, azt ők is csak a sajtóból tudják meg, ily módon a tanszék teljesen elszigeteltnek érzi magát.
A legnagyobb német menekültsegítő szervezet honlapja úgy mutatja be a Helsinki Bizottságot, hogy az szembeszáll az emberek megvetésén alapuló menedékpolitikával. A kormány megtagadja az élelmet a tranzitövezetek lakóitól, ám a jogvédő szervezet 8 ember számára kiharcolta az ellátást az Emberi Jogok Európai Bíróságánál. Ez az egyik oka annak, hogy az NGO átveheti szombaton a Pro Asyl Alapítvány emberi jogi díját. Hosszú az Orbán-kabinet jogsértéseinek listája. Még a Bizottság is úgy érezte, hogy ezek után keményebben kell fellépnie. De hiába a kötelezettségszegési eljárás, Magyarország csak ráerősített menekült-ellenes politikájára. Ennek megfelelően megpróbálta kiéheztetni az elutasított menedékkérőket. Ugyanakkor a humanitárius szervezeteknek megtiltotta a belépést a két övezetbe. Viszont a Helsinki Bizottság közbenjárására az európai bíróság megtiltotta az érintettek kitoloncolását. Az 5 ezer euróval járó elismerést egyébként négy nap múlva a két társelnök: Pardavi Márta és Kádár András veheti át a Majna menti Frankfurtban.
A populista érzelmek megerősödése a nemzetközi politika szélesebb körű eltolódásába illeszkedik bele, a harc a németeknél az országért folyik. Chemnitz lett a szélsőjobbhoz kötődő, migránsellenes tiltakozások gyújtópontja. Sok német politikus úgy látja, hogy ami most történik, az nagyon is emlékeztet a 30-as évek eseményeire. Mások inkább 89-cel látnak párhuzamot, és ebben van is valami. A jelenlegi német vezetés szintén úgy érzi, hogy nagy változások rázzák meg az országot, csak ezúttal nem Moszkva, hanem Washington a kiindulópont. Trump a bevándorlás-ellenes mozgalommal, illetve a földrész nacionalista erőivel rokonszenvezik. Attól azonban nem tart a kormány, hogy elsöpörné a keletnémet elégedetlenség. De azért Chemnitzben a lakosság 25 %-a támogatja a szélsőséges AfD-t. Mindez fokozta a nyugtalanságot, mármint hogy a végéhez közeledik egy korszak.
Merkelre az EU-n belül is veszélyek leselkednek, pedig Németország jó ideje úgy kezelte a szervezetet, mint a liberális értékek bástyáját. Hogy a magyaroknál, olaszoknál, lengyeleknél és osztrákoknál nacionalisták és populisták a hatalom gazdái, illetve részesei lettek, nos, az beletartozik a liberális ortodoxia elleni szélesebb körű visszacsapásba. A kancellár leghangosabbb ideológiai ellenfele Orbán Viktor, az új típusú nacionalista tekintélyelvűség hirdetője, aki a migránsellenességet állítja politikája középpontjába. Berlin nem kívánja Európa jövőjét az Orbán-, illetve AfD-féle nacionalistáknak átengedni. Ám tudja, hogy harcra kényszerül. A küzdelem nemzetközi keretekben zajlik a liberalizmus és a nacionalizmus között. De kibontakozik német kisvárosok utcáin is.
A német szabad demokraták elnöke szerint a CSU-t felelősség terheli, amiért radikalizálódik a német társadalom, miután a bajor keresztény szociálisok inkább Orbánnal bújnak össze, ahelyett, hogy ésszerű menedékpolitikát folytatnának. Lindner hozzátette, hogy Seehofer, a tartományi párt korábbi vezetője, mostani belügyminiszter hiába panaszkodik a politikai kultúra megváltozására, abban a pártja is ludas, a magyar kormányfő felkarolásán túl ideértve, hogy a vallást politikai kérdéssé tette. A liberális vezető ily módon csatlakozott Maashoz, a külügyi tárca szociáldemokrata irányítójához, aki erősebb kiállást szorgalmaz a demokrácia mellett. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a nyilvános viták teljesen túlfűtöttek, mivel egyesek minden bíráló szó mögött rasszizmust gyanítanak. Közben a bajor kormányfő kijelentette, hogy az AfD a tiltakozások örvén titkos programot igyekszik valóra váltani, ám nem szabad, hogy a szélsőjobb szabja meg az irányt. Arra ott van a politikai közép, amelyet Söder szerint a CSU testesít meg.
Kelet felé nyomul Orbán Viktor, aki Magyarország keleti gyökereit bizonygatta Kirgizisztánban olyan illusztris társaságban, mint a török elnök, valamint az üzbég, a kazah, az azeri és kirgiz államfő. Mint mondta, a török népek fantasztikus sikerei láttán ma már dicséretnek számít, ha keleti nemzetnek minősítik a magyarokat. Az országnak igazából azonban semmi köze a térséghez, ám a szélsőséges-nacionalista magyar jobboldalnak már régi mániája, hogy kimutassa a dicsőséges közös múltat a közép-ázsiai, török eredetű lovas és nomád népekkel.
A zavaros turánizmus hívei ott vannak Orbán közvetlen környezetében is. A kormányfő azonban most először jelentette ki, hogy a magyar a török nyelvcsalád része. A politikus pragmatikus, ezért a „turáni” ideológia csak annyiban érdekes számára, hogy annak segítségével a rendszerhez tudja kötni a szélsőjobb egy részét. Számára ellenben fontos minden, amivel növelheti külpolitikai mozgásterét. Ezért forszírozza a partnerséget Putyinnal, Erdogannal, az azeri elnökkel. Ám a mostani csúcstalálkozó részvevői valójában elnyomják az ellenzéket, kötőfékre veszik, illetve felszámolják a független sajtót. Jellemzi őket még a gátlástalan korrupció, valamint az is, hogy bebetonozták uralmukat. Az irántuk érzett lelkesedés mutatja, Orbán milyen irányba szeretné vinni a saját országát.
