- Putyin nagy bajba sodorhatja Európát, mert ha érdekei úgy kívánják, bármikor kiprovokálhat egy újabb nagy menekültáradatot.
- Madarat tolláról: az Osztrák Szabadságpárt elnöke igen közeli barátjának nevezte az olasz belügyminisztert, aki ellen odahaza éppen most indult ügyészségi vizsgálat a menekültekkel szembeni embertelen bánásmód miatt, de Strache jóban van Orbán Viktorral is.
- Az európai jobboldal nagy reményeket fűz az EP-választáshoz, miközben az elemzések azt tanúsítják, hogy a világnak kapva kellene kapnia a migráción.
A brit Alsóház Külügyi Bizottságának elnöke arra figyelmeztet, hogy Moszkva politikai eszközként használja fel az energiaszállításokat és az Északi Áramlat-2-vel kifejezetten szeretné két vállra fektetni a Nyugatot. Tugendhat szerint hogy Merkel a minap Ukrajna részleges megszállása, a demokrácia aláásása, valamint a Nato megsemmisítését célzó törekvések ellenére találkozott Putyinnal, továbbá, hogy az osztrák külügyminiszter meghívta az elnököt az esküvőjére, annak egyetlen oka van: az energia. Ám Moszkva az ellátás miatt kulcsszerephez jutott és lehet, hogy a szorítás csak erősödik a részéről.
Az említett gázvezeték elvileg arra szolgál, hogy enyhítsen Kelet-Európa bonyolult helyzetén, csakhogy ha megépül, akkor Magyarország és a többi állam, amelynek területén keresztülhalad a jelenlegi csőrendszer, még kiszolgáltatottabb lesz. Mármint hogy Oroszország vagy éppen a másik fő érintett, Németország leszedi őket, anélkül azonban, hogy veszélyeztetnék a gázban érdekelt oligarchák profitját. A mostani helyzet ellenben stabilitást kényszerít ki mind Moszkva, mind Berlin részéről.
Merkel nem annyira naiv, hogy ne látná, mi a tét, hiszen érzékeli, mit művelnek az oroszok Európában, lásd Szkripal megmérgezését. Az is pontosan tudja, hogy ha egyedül van, az áremelések fenyegetése esetén kénytelen volna gyorsan befogni a száját, de akár az Északi Áramlat 2-n át érkező szállítások leállításával is. Ezért bármelyik következő német kancellár kemény döntés elé kerül: vagy kockáztatja az energiaháborút, vagy lép, hogy megakadályozza a Kremlt, amely vissza akarja állítani a Varsói Szerződés idején fennállt befolyási övezetet a térségben. Ám a németeknek szükségük van ezekre az országokra. Hogy Merkel mégis hagyja, hogy leválasszák a saját hinterlandjáról, annak legfőbb oka az, hogy az atomenergia feladása után nemigen akad más választása. A legközelebbi gázmezők orosz kézben vannak. Putyin pedig fegyverként használja az energiát és most kezdi szorosra fonni a hálót. Emellett diktál Szíria kapcsán is, hiszen bármikor elérheti, hogy ismét elinduljanak a menekültek a régióból. Az pedig súlyos volna Európában bármelyik vezető számára. Összefogással meg lehetne állítani, ám erre kevés az esély.
A szélsőséges orosz Szabadságpárt vezére igen szeretetre méltó és szívélyes embernek tartja Putyint, viszont ha most lenne az esküvője arra a radikális olasz belügyminisztert, valamint Orbán Viktort hívná meg. Utóbbit azonban csak esetleg, mert Strache őt nem annyira tekinti a barátjának, mint Salvinit. Ugyanakkor igen nagy megtiszteltetésnek tartja Ausztria szemszögéből, hogy az orosz elnök ott volt az FPÖ-közeli osztrák külügyminiszter lakodalmán. Szerinte a közösségi médiában tapasztalható elítélő hang torzít, a lakosság egészen másként áll hozzá az eseményhez. Strache azt is helyénvalónak tartja, hogy az olasz belügyi tárca vezetője nem enged kikötni egyetlen menekülthajót sem, mert szerinte azokon csakis gazdasági migránsok érkeznek. Márpedig az európai embereket meg kell védeni tőlük, teszi hozzá. A politikus szerint a migránskérdésre az a megoldás, ha Európa helyett más kontinenseken a szomszédállamok veszik át a menekülőket.
A politikus nem tekintetné problematikusnak, ha a Fidesz a jövő évi EP-választások után csatlakozna ahhoz a strasbourgi frakcióhoz, amelynek a Szabadságpárt és a Salvini-féle Liga is a tagja. Feltételezve, hogy Orbánékat kizárják az Európai Néppártból. De ettől még Strache nagyra becsüli a magyar miniszterelnök munkáját. Mint mondta, az sem kizárt, hogy a lengyel PiS is átigazol hozzájuk. Mindenesetre arra számít, hogy a „Nemzetek és Szabadság” parlamenti csoportja megkétszerezi, de esetleg megháromszorozza, sőt megnégyszerezi mandátumainak számát.
A kommentár arra figyelmeztet, hogy aláásná az EU-t, ha a jobboldal nagy sikert aratna jövő májusban, amikor az Európai Parlament képviselői helyeiről dönt a tagállamok lakossága. Márpedig a jelenlegi előrejelzések arról szólnak, hogy a jobboldali populisták, a szélsőjobbosok és az unió ellenségei javítanak eddigi eredményükön, a konzervatívok valamelyest visszaesnek, viszont a szociáldemokraták kudarcnak néznek elébe. A francia elnök ezt már felismerte, így kifejezetten az Európa-ellenes jobboldal visszaszorításának jelszavával száll ringbe. Tudatosan Orbán Viktort, a tekintélyelvű vezért választja ellenfelül, merthogy az „hallatlan erőszakot alkalmaz Európa és annak értékei ellen”. Továbbá a nacionalizmust nyomatja. Nem sokkal később a német kancellár is közölte, hogy itt az EU híveinek és ellenségeinek harcáról van szó, ám a bezárkózás nyomorhoz vezet.
A jobboldal hátszelet érez, mivel több jobboldali-populista, illetve szélsőséges párt is hatalomra került, pl. Ausztriában és Olaszországban. Így most azon van, hogy nagy szélsőjobbos frakciót hozzon össze Strasbourgban, egyesítve az eddig megosztott erőket. Igazából a Fidesz is idetartozna, de egyelőre marad az EPP-ben. Ha a földrész visszazuhanna nemzetállamok vitatott szintjére, az alaposan megrendítené a jólétet és a stabilitást. Szóval most éppenséggel lesz tét a választáson.
A kormányoknak az eddiginél jobb eszközöket kell találniuk a migráció kezelésére, mert az érkező tömegek javíthatják a jólétet a világban, csak éppen erről meg kell győzni a választókat. Ám ennyi embert egyszerre nem tud befogadni a gazdag Nyugat, ez az egyik oka, hogy annyira sikeresek azok a politikusok, akik a leghangosabban jajonganak a feltorlódott tömegek miatt, amint az pl. Magyarország esete mutatja. Persze akik homogén társadalmat akarnak, azoknak kevés menekült is túl sok. Ugyanakkor számítások bizonyítják, hogy ha mindenkinek engednék a bevándorlást, az csaknem megkétszerezné a gazdagságot a Földön. Ám a politikusok rövid távú megoldásokra törekszenek, ennélfogva nemigen törődnek ezzel.
Van azonban négy olyan politikai módszer, amellyel maximalizálni lehet a hasznot, illetve minimalizálni lehet a költségeket, méghozzá a tömegtámogatás megnövelése mellett. Először is bevándorlásnak rendezettnek, törvényesnek kell lennie, emellett humánusan kell lebonyolítani. A fejetlenség ugyanis gerjeszti az ellenérzéseket. A másik három a beilleszkedést érinti, azaz engedni kell, hogy ezek az emberek dolgozzanak, segíteni kell nekik, hogy megtalálják a helyüket, ugyanakkor nem lehet, hogy ingyen kapják mindezt, meg kell fizetniük az árát.
Amerikában a bevándorlók között mindössze 4 %-os a munkanélküliség, a csekély társadalmi juttatások arra ösztökélik ezeket az embereket, hogy mielőtt helyezkedjenek el. Az ottani Tudományos Akadémia kiszámolta, hogy az immigránsok többet fizetnek be a költségvetésbe, mint amennyit onnan kapnak, ha 25 éves koruk előtt érkeznek, még akkor is, ha nem tudják elvégezni a főiskolát. Viszont a migráció az innováció központjává tette az USÁ-t. Mert az érintetteknek megvan hozzá a képességük, a kapcsolati rendszerük és újféle módon gondolkodnak. Viszont az is igaz, hogy a tengerentúli zöld kártya szisztéma szokatlanul elfogult a tehetségek javára, már ha más tehetős államok gyakorlatával vetjük egybe. Viszont semmi sem támasztja alá, hogy a mai menekültek ne integrálódnának legalább úgy, mint a korábbiak. És a gyerekeik nagyon azon vannak, hogy diplomát szerezzenek. Az esetek többségében nincs gond a kulturális beilleszkedéssel sem.
Ám mivel sok szavazó mégis fél a kulturális következményektől, sokkal kevesebb migráns talál új hazára, mint amennyi optimális volna. A nyugati országok közül szinte mindegyik küzd az elöregedéssel és a munkaerőhiánnyal. Mégis, nagyon keveset tesznek, hogy külföldi jelentkezőket képezzenek ki. Az amerikai történelem azt bizonyítja, hogy az idők során sok embert is be lehet fogadni, minden további nélkül. Az intézmények erősek és vonzóak, egyáltalán nem kerül veszélybe a kultúra.
FAZ
Politikus! Mondd meg, hol nyaralsz, és megmondom, mennyire vagy populista. Valahogy így lehet összegezni a lap elemzését, amely a politikai vezetők üdülési szokásait összegzi, külön kiemelve, hogy a demagóg kaszt számára ez igencsak kényes kérdés. Merthogy sokat elárul róluk, hol és hogyan pihennek. Egyrészt, hogy milyen emberek, tehát hogy a családjukkal utaznak-e el, sportolnak-e, másrészt pedig politikusként: azaz, hogy úgy élnek-e, ahogyan azt a polgároktól elvárják, meg lehet-e bízni bennük.
Különösen nagy figyelem övezi a jobboldali populistákat. Ők aztán mindenki másnál többet hajtogatják, hogy meg kell védeni a hazai lakosságot, illetve hogy milyen veszélyeket jelentenek az idegenek. A nyaralás ugyanis kiruccanás egy másik országba, éspedig abban a reményben, hogy ott barátságos lesz a fogadtatás. Vagyis kötéltánc ez számukra, amely félre is sikeredhet. A szabadság legbiztosabb eltöltési módja, ha valaki nem kikapcsolódni megy külföldre. Így tett Orbán Viktor Tusványoson, ahol kifejtette álmát a jobboldali Európáról és annak a politikai elitnek a kudarcáról, amely nem védte meg a földrészt a bevándorlóktól. Szó sem volt nyaralásról, egyértelműen szolgálatba helyezte magát.
E réteg számára az is bevett fogás, hogy odahaza tölti el szabadságát, mert ezzel mutatja, hogy nem ismer jobb helyet a saját országánál. Ezt a módszert követte Le Pen, Kaczynski, valamint Salvini is, igaz, nála belejátszhatott, hogy másutt nem kívánatos személynek nyilvánították. Mint Mallorcán, mert nem nézik jó szemmel, hogy mérgezi a nemzetközi légkört. Amire az osztrák FPÖ két prominens személyisége is meghívta Ausztriába. Ő azonban a végén otthon maradt.
A szélsőséges holland Wilders kismacskával fényképezkedett, mégpedig Szabolcsban, mert odavalósi a felesége. Nyírparasznyán találkozott a barátaival, köztük Bunyós Pityuval. Viszont a jobboldali-populista norvég Haladás Párt alelnöke, aki egyben halászati miniszter is volt, belebukott abba, hogy élettársával Iránba utazott, miután az asszony onnan származott el. Csakhogy megsértette a biztonsági előírásokat, mert nem szólt a kormányfőnek, ráadásul a szolgálati mobilt is magával vitte. Amúgy párt nagyon nem helyesli, ha a befogadott menedékkérők visszalátogatnak egykori hazájukba.
