A legfelső szinttel - vagyis a miniszterelnökkel és a kancelláriaminiszterrel - "rendezte el" a Microsoft, hogy a magyar államnak eladhassa a szoftverét. 
A megfelelő helyen volt a keze, mint mindig.
Egy 2013-as tárgyalás Orbán Viktor és a Microsoft egyik vezetője között indította el ezt a jövedelmező üzletet. (Pont ez volt az időszak, amikor elkezdődött a kitiltási botrány is.)
Rendszerszinten húzta le az Orbán-kormány a saját adófizetőit és az amerikai vállalatokat is – legalább is ez derül ki, ha összerakjuk a képet a 2013-14-es időszak amerikai-magyar kapcsolatairól. Ez tette be a kaput az amerikaiaknál, ebből lett a kitiltási botrány. Most pedig újabb korrupciós ügy robbant ki, amiben kiderült:
a Microsoft és a magyar kormánytisztviselők együtt lopták ki a közpénzt közbeszerzéseken keresztül a magyar adófizetők zsebéből. Mindezt a legfelsőbb kormányzati szereplők (Orbán és Lázár) tudtával.
Ha visszatekintünk a kitiltási botrányra, ott az amerikai cégek robbantották a botrányt. A vállalatok jelezték a különböző hivatalok felé, hogy a korrupció miatt versenyhátrányba kerülnek, most úgy néz ki, hogy a Microsoft egyszerűen összeveszett a kormányzattal Lázár egy arrogánsabb húzása miatt. A Wall Street Journal pedig, ki tudja miért, most írt egy kemény leleplező cikket arról, hogyan ette bele magát a kenőpénzért a magyar kormány számítógépeibe.
Sokak fülében cseng ismerősen, ahogy az egykori NAV-elnök, Vida Ildikó azt mondja az akkori amerikai ügyvivővel való találkozáskor, hogy „Nem értem, tolmácsot kérek!”
(Vida Ildikó lemondásáról itt írtunk, az interjúnkat a kitiltási botrányt elindító Horváth Andrással pedig itt olvashatja, illetve a rendszerszintű korrupcióról itt írtunk korábban.)
A kitiltási botrány röviden: az amerikai nagykövetség többször tárgyalt 2013-ban az Orbán-kormány különböző képviselőivel az alábbi témákban:
- a mezőgazdasági áfacsalás,
- az intézményesült korrupció,
- a közérdekű bejelentők védelme és
- a külföldön folytatott korrupt üzelmekről szóló törvény (FCPA) be nem tartása
Mivel nem jutottak sokra az egésszel és akkor indult be az Orbán-Simicska-háború is, ezért az amerikaiak a rendszerszintű korrupcióra válaszolva több kormányzati szereplőt is kitiltottak az Egyesült Államokból, ami egy kifejezetten kemény diplomáciai lépés egy EU-s/NATO-tag országgal szemben.
Az amerikaiakat addig nem zavarta a korrupció amíg ők is jól jártak, mert a Microsoft nem panaszkodott.
A kormányzati eladások felpörgették a magyar Microsoft-cég forgalmát, amit el is ismertek. Az anyavállalat 2015-ben a legjobb leányvállalatok között említette magyarországi vállalkozását. A történet - a Wall Street Journal cikke szerint – úgy kezdődött, hogy Orbán megbeszélést folytatott Kevin Turnerrel, a Microsoft egyik vezetőjével. A cég ezek után közvetítőkön keresztül Windows-rendszert adott el a magyar kormányzatnak, jó drágáért, a közvetítőknek és a magyar döntéshozóknak pedig a drága eladásokból csurgatott vissza.
A Microsoft a beszerzőknek diszkont áron adta el a szoftvert, akik a magyar kormánynak már drágán adták tovább, a különbözetet pedig kormánytisztviselők lefizetésére használta fel a vállalat. Vagyis: kormánytisztviselőkkel összefogva, szervezett formában nyúlták le a közpénzt.
Mindenki jól járt, csak a magyar adófizetők nem,
de ez sem a magyar érdekeket annyira védő nemzeti kormányt, sem a multicéget nem érdekelte. A lényeg: nekik dőlt a lé.
Mint a WSJ cikkéből kiderült, 2016-ban azonben lebuktak, elindult amerikai nyomozás a korrupciós ügyben, ennek eredményeképp magyar leányvállalat négy vezetőjét ki is rúgták az állásából. (Nem önszántukból távoztak, mint ahogy eddig a cég kommunikálta.)
A nyomozásról két éven keresztül hallgatott a Microsoft és az amerikai hatóságok is. A csütörtöki WSJ számolt be arról elsőként, hogy az amerikai igazságügy-minisztérium és a tőzsdefelügyelet eljárást indított a Microsoft ellen, amiben kiemelt szerepe van a magyar szálnak. A Microsoft akár egymilliárd dolláros büntetést is kaphat az amerikai felügyelettől.
A kirúgottak között a WSJ Papp Istvánt, a Microsoft Magyarország korábbi vezetőjét említi, de az ügy sokkal szélesebb kört érintett: vele együtt távoznia kellett a teljes kormányzati kapcsolattartó csapatnak is, illetve a cég négy üzleti partnerével is megszakította a kapcsolatot. (Papp István az ügyről csak annyit mondott, hogy ő a Microsoft-család elismert tagja, és a cég vezetőitől csak pozitív visszajelzéseket kapott.)
A nyomozás és a kirúgások lavinát indítottak el az eseményekben, a cég és a magyar kormányzat pedig összeveszett egymással. Az akkori kancellárminiszter, Lázár János tevékenysége az ügyben:
- 2017. december 14-i kormányinfóján azt hazudta, hogy a Microsoft üzletpolitikai döntéseihez a kormánynak nincs köze, ahogyan ahhoz sem, hogy a cégnek milyen vitája van egy korábbi magyarországi vezetőjével;
- Maga mellé vette Sagyibó Viktort, a Microsoft Magyarország korábbi kormányzati üzletágvezetőjét, miniszter biztosnak. (Sagyibó megbízatása egyébként csak most járt le, ahogy felállt az új Orbán-kormány és Lázár távozott, ő is az egyik kulcsember volt a sztoriban.)
-
Papp István szintén az államigazgatásban találta meg a helyét: 2016 szeptemberében a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) üzletfejlesztési elnökhelyettesi székébe került, ahol egészen 2017 áprilisáig maradt. Ezt követően saját tanácsadó cégével kezdett el foglalkozni. A Napi.hu szerint a magyarországi informatikai vállalkozók között ismert tény volt, hogy a Miniszterelnökségnek is dolgozik. A lap kérdésére Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter egy kormányinfón megerősítette, hogy a 170 milliárdos közigazgatás-korszerűsítési program végrehajtásában segédkezett akkor, mint "a piacot jól ismerő szakértő".
Ezek a lépések, amivel a kormányzati kapcsolattartókat az Orbán-kormny gyakorlatilag kimentette, annyira arrogánsak voltak, hogy a Microsoftnál teljesen kiakadtak. A 24.hu még decemberben írta meg, hogy a cég példátlanul hevesen reagált: felmondta a legnagyobb kormányzati beszállító partnercégek Microsoft-termékekre vonatkozó értékesítési engedélyét, amivel saját üzleti érdekeinek is ártva szinte teljesen felszámolta az éveken át bejáratott értékesítési hálózatát.
Összehasonlításképpen: ugyanebben az ügyben Romániában is nyomozás folyik, amelyben kilenc egykori miniszter érintett, valamint sokéves börtönbüntetéseket és összesen 17 millió eurós vagyonelkobzást szabtak ki - írta a Népszava. A román botrányt az ország történetének legsúlyosabb korrupciójaként említik. A Népszava szerint a vállalat belső vizsgálata más térségbeli országokra is kiterjed, a Microsoft auditorai messze a magyar ügyet tartják a legsúlyosabbnak, és itt számolnak a legtöbb kockázattal.
