• Európa bajba kerül, ha Trump valóban újsütetű ideológiai szövetségesének tekinti Orbán Viktort
• Az illiberális rezsimek a jogállami kereteken belül a múlt század első feléből a nép államát élesztik újjá, de azért nem fasiszták
• A hónap végével zár be Budapesten a Nyílt Társadalom Alapítvány irodája, közben Soros György majdnem félmilliárd dollárt tett fel arra, hogy az amerikai tőzsdén csupán kérészéletű az elnök adópolitikájának jótékony hatása
A hírügynökség egy napon belül már másodszor foglalkozik a megújult magyar-amerikai kapcsolatokkal, kiemelve, hogy Orbán Viktor ugyan már jó ideje páriának számít az EU-ban az illiberális demokrácia miatt, ám Amerika szemében most lassanként ő lesz az a vezető, akihez fordulni kell Európában. Az Obama-kormányzat még indexre tette a magyar politikust, Trump azonban udvarol neki. A miniszterelnök már közel került Putyinhoz és a washingtoni felhatalmazás csak megerősíti a helyzetét a földrészen végigsöprő populizmus vezéreként. Orbán az ígéri, hogy összefogja a jobboldali erőket a jövő évi EP-választások előtt, mert így akarja a saját javára billenteni az erőviszonyokat. Trump a Közel-Keleten már megmutatta, hogy megy ez: dicséri az autokratákat, ha azok ugyanazt akarják, mint ő, viszont bünteti a nyakaskodó Törökországot. Ha Orbán most modell lesz az amerikai képletben, akkor az rossz hír az európai fő áramlat vezetőinek, akik szeretnék megvédeni a liberális rendet az „Amerika mindenek előtt”-tel szemben.
A múlt heti korrupcióellenes tüntetések szétverése után az nyugtalanítja a nyugat-európai kormányokat, illetve az EU-t, hogy Magyarország és Lengyelország után komoly veszélybe kerül a jogállam, illetve a demokratikus intézményrendszer Romániában is. Az alapvető aggály az, hogy a román szociáldemokraták irányítása alatt az ország visszalép az uniós értékeket tekintve, ráadásul a jövő év első felében Bukarest lesz a közösség soros elnöke. Pontosan egy hónappal azután, hogy megünneplik a Román Királyság és Erdély egyesülésének 100. évfordulóját.
Eközben Brüsszel még 12 év elteltével is különleges mechanizmus segítségével figyeli az országban a jogrendszert és a kenőpénzek elleni küzdelmet. Annál is inkább, mert a múlt hónapban távoznia kellett a korrupció elleni különleges ügyésznek, még az államelnök sem tudta megvédeni. A fő mozgató erő Dragnea, a kormánypárt erős embere, akit hivatali visszaélés miatt elítéltek, de semmiképpen sem szeretne börtönbe vonulni. Azonban a megmozdulások jelzik a hatalomnak, hogy közvélemény türelmének vannak határai. Ily módon Romániában a jogállamért vívott harc időnként szó szerint csata formáját ölti.
Az elemzés szerint komoly a veszély, hogy a nyugati demokráciák fennmaradnak ugyan, de feladják liberális szellemiségüket, Európában ezen dolgozik mindenekelőtt Magyarország és Lengyelország. Az illiberális demokráciák nem egyszerűen hibridrendszert jelentenek, illetve Janus-arcúak, valójában államok az államban. Az ilyen kormányok úgy tekintenek magukra, mint amely a nép jóvoltából védelmezi az ellenségek által fenyegetett nemzetet. A helyzet komolyságára való tekintettel különleges jogokra tartanak igényt. Vagyis gyámkodó abszolutizmust vezetnek be. Ez nem fehérre mosott fasizmus, még az autoriter irányítás alá került magyaroknál és lengyeleknél sem. Úgy lehetne megragadni, hogy a múlt század első felében megismert népállamot hozzák vissza a jogállamban. A népre hivatkozva monopolizálják a demokratikus hatalmat. Hogy ez elsőként Orbánnak és Kaczynskinak sikerült, két éretlen demokráciában, az nem véletlen. De a paletta Trumpig terjed. Persze az illiberalizmus nyugati kísértése össze sem hasonlítható azzal, amilyen tekintélyelvűség Kelet-Európában van.
Különösen aggasztó, hogy a politikai vitákat immár nem lehet lefolytatni, mert a kérdés úgy vetődik fel: szuverenitás kontra politika. A népre hivatkozó vezetők monomániásan összpontosítanak a nemzeti autonómiára és identitásra, a határok védelmére, az ellenség elleni küzdelemre, mintha más nem is lenne fontos. És itt teljesen lényegtelen, hogy csak megjátsszák, mint az opportunista Orbán, aki úgy tesz, mintha. Számukra teljesen mindegy, hogy nem ritkán a politikai realizmus húzza a rövidebbet, náluk a szakszerű politika háttérbe szorul, a nemzeti nagyság és függetlenség visszaállítására hivatkozva.
A súlyos gondok eközben megoldatlanok maradnak. Csak a határvédelem, a tranzitövezet, a haza és az idegen túlsúlya számít. Ebben a helyzetben hoppon marad a józanész, az okos érvek nem sokat nyomnak latban a túláradó érzelmekkel szemben. Amelyik ország meg akarja ezt úszni, annak ki kell szakítania magát a szuverenitás vagy politika irracionális alternatívájából. De ehhez az kell, hogy a liberális demokraták az államban többé ne húzzák össze magukat oly szégyenletesen, hanem ismét vegyék át az irányítást.
Az elemzés legfőbbképpen Magyarország példáján mutatja be, hogy nem jó az, ha megnehezítik az adományozást a jótékonysági szervezetek javára. A világban összesen csaknem 30 kormány hozott olyan intézkedéseket, amelyek korlátozzák az emberbaráti tevékenységet. A legfőbb ok a bevándorlás elutasítása, a következmény az, hogy egyre több helyen figyelik gyanakodva a civil csoportok munkáját. Pedig három okból is támogatni kellene azt. Az egyik veszély a populizmus megerősödése Európa bizonyos részein és itt kerül a képbe a magyar szabályozás, miszerint a külföldi támogatást élvező NGO-knak jelenteniük kell, hogy kiktől kapnak pénzt a határon túlról. Sokan közvetlen támadást látnak a jogszabályban Soros György ellen, annál is inkább, mert nemrégiben született meg a „Stop, Soros”.
További gond, hogy bizonyos törvények ugyan az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot célozzák meg, de éppen az ellenkezőjét érik el. Az USÁ-ban és Nagy-Britanniában a politika szeretné pl., ha félkatonai szervezetek nem jutnának forrásokhoz, ám az intézkedések gyakorta a nemzetközi nonprofit társaságokat sújtják. Arról nem beszélve, amikor a fennálló hatalom a nemzetbiztonságra hivatkozva igyekszik akadályozni, hogy eredményesen dolgozzanak a kormányt ellenőrző társadalmi egyesülések. Mindez odavezet, hogy ha politikusok nem figyelnek oda az NGO-k elleni lépésekre, akkor az emberbarátok csak nehezen tudnak megbirkózni olyan gondokkal, amelyek rájuk maradnak, miután sem az államok, sem a piacok nem tudnak mit kezdeni az adott problémákkal.
A hónap végén hagyja el véglegesen Magyarországot a Nyílt Társadalom Alapítvány, közölte Daniel Makkonen szóvivő. Elmondta, hogy még egy pár munkatárs dolgozik a budapesti irodában, de augusztus 31-ével ők is lehúzzák a rolót. A hírügynökség idézi Koncz Katalint, az NYTA távozó vezetőjét, aki a 168 órának arról beszélt: szomorúan látja, hogy az intézmény 25 év után szép lassan elnéptelenedik.
A jelentés emlékeztet arra, hogy a választási kampányban Orbán számára kulcstéma volt a bevándorlás-ellenesség. Kormánya azzal vádolja Soros Györgyöt és az általa támogatott szervezeteket, hogy azok tömegesen akarnak migránsokat a földrészre hozni és megpróbálják aláásni a kontinens kulturális és vallási önazonosságát. Az EU közben szerződésszegési eljárást indított a magyar kormány ellen a ’Stop, Soros’ miatt. Léderer András, a Helsinki Bizottság nevében arról számolt be, hogy a magyar hatóságok már alkalmazzák a jogszabályt. Ennek megfelelően akik Szerbiából bejutnak a tranzitövezetekbe, azoktól automatikusan megtagadják, hogy menedéket kérhessenek. Fellebbezhetnek ugyan, de közben nem kapnak enni, még a nők és a gyerekek sem.
Bár egyszer már ráfizetett, most újra Trump ellen fogad Soros György, aki nem bízik abban, hogy az elnök alatt tartós marad a gazdasági fellendülés. Ezért csaknem félmilliárd dollárt tett arra, hogy összeomlik az amerikai tőzsde, azaz, hogy esnek a részvények árai. A befektetés közvetett támadást jelent a Fehér Ház ellen, egyben politikai állásfoglalás. Ha ugyanis bejön a számítása, az igencsak megtépázná a börze jó helyzetére hivatkozó politikus tekintélyét. Ennek érdekében Soros ezúttal megduplázta a tétet az előző tranzakcióhoz képest. A fejlemény azért is érdekes, mert Trump 180 fokos fordulatot hajt végre Budapest és Washington viszonyában az Obama-adminisztrációhoz képest. Rövid úton törölte az ellenzéki sajtó számára kilátásba helyezett támogatást, és ki akarja építeni a kétoldalú kapcsolatokat. Orbánt pedig erős vezetőnek tartja.
Mindez azonban alighanem élénk ellenállást vált ki Sorosban, aki nem kívánatos személynek számít a mai Magyarországon. De a miniszterelnök – túl a nyugati értékekkel, mint a demokráciával és jogállammal szembeni kultúrharcon - ismét jobban Moszkvához kötötte országát. Ezért Berlinbe költözik át a Nyílt Társadalom Alapítvány. Az üzletembert a legkitűnőbb befektetők között tartják számon, pénzügyi lépéseivel azonban sokszor támadhatóvá teszi saját magát. Így pl. nemrégiben kiderült, hogy részesedést szerzett a Facebook-ban és a Twitterben, miközben nyilatkozataiban állást foglalt mindkettő ellen. Azzal ugyanakkor hatalmas ellenfeleknek ment neki, hogy most ujjat húz a remek formában lévő Wall Streettel, illetve az elnökkel. De lehet, hogy mégis bejön neki a húzás, mert kiderülhet, hogy az amerikai adóreform jótékony hatása csupán átmeneti és túl vannak árazva az értékpapírok.