- Orbán jövőre már Európában akarja learatni azt, amit Magyarországon elvetett.
- Déjá vu: a magyar kormányfő megint csak Merkel és a néppárti szövetségesek orrára koppintott, amúgy pedig uszított a migránsok és Brüsszel ellen.
- A jobb- és baloldali populisták jócskán profitálnak a tömegek elégedetlenségéből, csak éppen nem tudnak jobbat kínálni, mint a liberális demokrácia. A többi sima ködfüggöny.
Orbán Viktor cseppet sem meglepő módon a jól bevált receptet kívánja alkalmazni a jövő évi EP-választásokon is, mármint hogy uszít a migránsok és a brüsszeli elit ellen. A miniszterelnök Magyarországon minden választást megnyert, az ő kezében van minden hatalmi pozíció, de most már az egész földrészen babérokra vágyik. Tusványoson azt fejtegette a jobboldali populista, hogy az európai elit csődöt mondott, mert nem tudta megvédeni a kontinenst a bevándorlástól. A világot ezúttal is igencsak elnagyoltan barátokra és ellenségekre osztotta. Az egyik oldalon vannak az EU irányítói, akik szerinte azonosak a 68-as élgárdával. A liberális demokráciát képviselik és Soros állítólagos tervét viszik keresztül. Utóbbi, amely valójában nem más, mint összeesküvés elméleti hallucináció, szerinte azt célozza meg, sok millió muzulmán migránssal árassza el Európát, mert el akarja rabolni a földrész keresztény és nemzeti identitását. Velük szemben áll az Orbán-féle 90-es nemzedék.
A Fidesz ugyan a konzervatív Európai Néppárt tagja, ám Orbán hangvétele már jó ideje nagyon is az FPÖ, az AfD és a szélsőséges alt-right mozgalom megnyilvánulásaira emlékeztet. Nagy feszültség kíséri, hogy a politikus kiválik-e magától az EPP-ből és csatlakozik-e a Le Pen és Salvini-féle európai jobboldali populistákhoz, illetve a Bannon által újonnan alapított „Mozgalomhoz”. Tusványoson nem adott ehhez semmiféle kapaszkodót. A tagság mindenesetre sok előnnyel jár számára, mert a németek által dominált pártcsalád már sokszor megvédte, amikor az európai intézményei megpróbálták elítélni, illetve megbüntetni tekintélyelvű és korrupt politikája miatt. Orbán amúgy nagy játékos, akinek nem probléma, hogy egy fenékkel több lovat is megüljön. Tusványoson kioktatta Merkelt és az európai jobboldali pártszövetségeseket. Illúziónak minősítette, hogy a kereszténydemokrácia liberális lehet, szerinte az ab ovo illiberális. Az ő szemében a kereszténydemokrácia nyíltan klerikális, autoriter és nacionalista, vagyis olyan, mint a Fidesz.
A magyar miniszterelnök arra számít, hogy a 2019-ben esedékes európai választások eltolódást hoznak az illiberális kereszténydemokrácia javára az EU-ban, és ily módon véget ér a multikulturalizmus korszaka. A jobboldali-nacionalista Orbán vezeti a kelet-európai ellenállást az unió kvótadöntésével szemben. A hasonló lengyel kormánnyal egyetemben állandó viszályban van a Bizottsággal, mert Brüsszel úgy ítéli meg, hogy Budapest és Varsó lebontja a demokratikus intézményeket. Szerinte a jövő évi választás sorsdöntő lesz a kontinens jövője szempontjából. Meg hogy itt az idő, hogy távozzon az európai elit, amely fel akarja számolni a nemzetállamokat. Be kell bizonyítani, hogy van alternatíva a liberális demokráciával szemben, amely antidemokratikus módon működik Nyugaton.
A politikus két napja üdvözölte a Steve Bannon által életre hívott unióellenes csoportosulást, amely a nacionalista, bevándorlás-ellenes erőket igyekszik mozgósítani a jövő évi választások előtt. A Fidesz, amely fölényesen vezet a közvélemény kutatásokban, ördögnek állította be Soros Györgyöt és az általa támogatott civil szervezeteket. Utóbbiak tevékenységét több törvénnyel is korlátozta. Ugyanakkor igen szoros kapcsolatokat alakított ki Oroszországgal.
A konzervatív lap abban látja az Orbán-beszéd legfőbb mondandóját, hogy a migrációt kell a jövő évi Európa-választások középpontjába állítani. A politikus azzal vádolta meg az EU vezetőit, hogy azok csődöt mondtak 3 éve, a menekültválság csúcspontján. Ez kimondatlanul is elsősorban a német kancellárra vonatkozik. Az összefoglaló magyarázatként hozzáteszi, hogy a kormányfő idehaza a lehető legszigorúbb elzárkózási politikát folytatja a migránsokkal szemben. Idegenellenes és populista retorikájával áprilisban ismét kétharmadot szerzett. Megfigyelők szerint ugyanezzel a forgatókönyvvel igyekszik nagyobb befolyáshoz jutni a földrészen is. Az újság felidézi, hogy két napja a miniszterelnök a Bild Zeitungban megjelent interjúban élesen nekirontott Merkel menedékpolitikájának. Ismételten elutasította, hogy Brüsszel vagy Berlin migráció-ügyben beleavatkozzon a magyarok dolgába. Sürgette a külső határok lezárását, és azt, hogy a Földközi-tengeren megmentett embereket vigyék vissza Afrikába.
Nyugaton nincs demokrácia, ott liberalizmus van! A jobboldali francia lap ezt emeli ki Orbán tegnapi ismertetett tézisei közül. Szerinte a kontinens másik felén folyamatosan megszegik a szólásszabadságot, mindennapos a cenzúra. Ezúttal is támadta az európai intézményeket, a Bizottságot a kudarc jelképének nevezte. Ellenben közölte, hogy a „kereszténydemokrácia” migránsellenes, elveti a multikultit és a hagyományos családmodellre épül. Bejelentette, hogy számára a migráció lesz a központi téma jövőre, amikor az emberek az Európai Parlament összetételéről voksolnak. A szomszéd államokkal szemben békülékenyebb hangot ütött meg, ugyanakkor bírálta a Moszkva elleni szankciókat, az EU Oroszország-politikáját primitívnek minősítette. Törökországról azt mondta, hogy lehet kifogásolni Erdogan rendszerét, de az ottani stabilitás hasznos Európa számára, és ez vonatkozik Izraelre és Egyiptomra is, mert a három állam meg tudja akadályozni a muzulmánok beözönlését.
Orbán Viktor szerint a muzulmán kisebbségek lehetetlenné tennék, hogy kereszténypártok választást nyerjenek Európában, a Bizottság pedig az EU elitjének kudarcát jelképezi. Hozzáfűzte: még az a jó, hogy a testület napjai megvannak számlálva, mert mint mondta, Brüsszel Közép-Európa-ellenes. Kiemelte, hogy a kereszténydemokrácia helyből nem liberális. Bár a Fidesz jelenleg a középjobb pártcsaládhoz tartozik, többen is felvetették Tusványoson a magyar párt vezetőinek, hogy nem volna-e érdemes távozni. Erre Orbán úgy reagált, hogy inkább maradna, bár megjegyezte, hogy az EPP tagpártjai közül több véleménye igencsak messze van attól, amit ő gondol, illetve hogy bizonyos kérdésekben kompromisszumra volna szükség.
FAZ
A vendégkommentár sürgeti, hogy a liberális világrend hívei védekezzenek a Trump, Putyin és a többi populista ellen, még mielőtt túl késő lesz. A szerző, aki az egyik német kutató intézet alapítója, rámutat, hogy az amerikai elnök csupán a vezér, de a hasonszőrűek között egyaránt vannak bal- és jobboldali politikusok is. Thomas Mayer utóbbiak között említi Orbán Viktort. Valamennyien abból profitálnak, hogy a népnek elege van a fennálló viszonyokból, illetve, hogy az uralkodó elit önző módon nagy károkat okozott a liberális berendezkedésnek. A kiinduló pont a 2008-as pénzügyi válság volt, amelynek következményeit a közösségre hárították. A nyereséget privatizálták, a veszteséget államosították. A populisták felemelkedését nagyban segítette azután a migráció. A bizonytalanabb helyzetben lévő európaiak féltek, hogy veszélybe kerülnek a szociális juttatásaik, ezt lovagolták meg a jobboldali demagógok.
A kiváltságaiért harcoló elit csak olajat önt a tűzre, amikor tagadja, hogy felelős volna a liberális szerkezet torzulásaiért. A bírálatot sokszor azzal hallgattatja el, hogy jobboldali-populistának titulálja azokat, akik meg mernek szólalni, pedig a liberális rendtől semmi sem áll távolabb, mint hogy szocialista rend legyen egy nemzetállamban. Ám ezáltal sokakat a másik táborba terel, mígnem az annyira megerősödik, hogy képes a hatalom átvételére. Utóbbi rombolók viszont általában nem képesek új, jobb szisztémát kiépíteni a régi romjain. Ezért a liberális rendnek kell újjászületnie, ám csak remélni lehet, hogy lesz elegendő ember az újjáépítéshez.
