B1 blogcsalád



Németh Szilárd szerényen Hunyadi Jánoshoz hasonlította magát, miután átfutotta a Wikipédiát

2018. július 23. - kkerenyi

Németh Szilárd, aki a minap még arról panaszkodott, hogy az ellenzékre nem lehet számítani, mikor a hazát kell megvédeni, most lelkes hangú beszédben igyekezett bebizonyítani, hogy Hunyadi János méltó utódai azok, akik ma a bevándorlás megállításán fáradoznak. Különösen a Magyar Honvédség, és az élén ő maga. 

20180722_kar8197.jpg

Július 22. a nándorfehérvári diadal évfordulója. Ennek megünnepléséről 2011-ben született országgyűlési határozat. Azóta minden évben mérsékelt érdeklődés mellett elmond egy beszédet valaki, akinek épp hozzáilleszthető a hivatali teendőihez a dolog. Idén Németh Szilárd, mint újdonsült honvédelmi államtitkár kapta ezt a nem túl hálás feladatot, és el kell ismerni, hogy a lehetőségekhez képest kihozta belőle a maximumot. Kár, hogy alig hallotta valaki az aranyat érő szavakat, mert minden igyekezet ellenére sem gyűlt össze hatalmas ünneplő tömeg a budai Várban a Hunyadi-szobornál. 

A beszéd varázsát még az sem törte meg, hogy egyes részei szó szerint átvett mondatok voltak a Wikipédia nándorfehérvári diadalról szóló szócikkéből. Mint például ez:

Az eseményt a magyar hadtörténelem az egyik legjelentősebb magyar győzelemként tartja számon. A győzelem mintegy hetven évre megállította a törökök további európai terjeszkedését és Magyarország meghódítására irányuló próbálkozását.

A figyelmes hallgató szinte észre is vehette, hogy a szónoklat bizonyos szavai kékkel vannak szedve és aláhúzottak. 

20180722_kar8167.jpg

Sajnálatos, hogy a szónok valószínűleg nem képes hosszabb tartalmakat végigolvasni, így megelégedett az első néhány bekezdéssel a szócikkből. Pedig, ha tovább böngészett volna, esetleg megkért volna valakit, hogy olvassa fel neki a többi szöveget is, talán rájön, hogy az erre alapozott beszédben sok esetben pontatlanul fogalmaz, például a hatalmas ostromló sereg létszámát illetően. Na de pár tízezer török ide vagy oda igazán nem számít, a lényeg, hogy sokan voltak és vérszomjasak, és ezt egész Európában senki nem vette komolyan, csak a magyarok. Ahogy most is - mutatott rá Németh Szilárd:

Egész Európának szóló figyelmeztetés, hogy a kontinensnek nem szabad felednie a történelmét. Európa elvész, ha nem védi meg a saját határait és keresztény kultúráját.

Nem érdemes azon mélázni, hogy a nándorfehérvári diadal legfontosabb szereplői valójában szerbek voltak, hiszen Németh Szilárd sem tette, szerinte ez a győzelem a magyar kultúra megvédésének fontos példája volt, amit ma is követnünk érdemes. Napjainkban is szükség van az 1456-os nándorfehérvári diadalnál tanúsított hősiességre - hangsúlyozta a honvédelmi államtitkár annak a várnak az ormán állva, amit pártja vezérkarával éppen most foglalt el hősiesen a budai lakosok és a békés turisták elől. Semmi kétség, hogy kitartóan védelmezni is fogja. 

Azért ne feledjük, csak a történelmi hűség kedvéért: a legősibb kultúra, ami végül tényleg diadalmaskodott ebben a csatában, egy baktériumtörzs volt. Déli harangszó ide vagy oda, a nándorfehérvári csata közben és után mindenkit ugyanaz a pestisjárvány vitt el végül.

Kerényi Kata

A bejegyzés trackback címe:

https://b1.blog.hu/api/trackback/id/tr6114129121

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

oncogito 2018.07.23. 10:52:54

Németh Szilárd vajon tudja, ki volt Szibinyáni Jank?

kaloz174 2018.07.23. 10:58:46

Ezeknek a lényeknek egy jellemző tulajdonságuk van: a gátlástalanság. Ezért alkalmasak kiválóan az O.V. és pr.-osai által kiagyalt szerepre. Egyre több ilyen szereplője van, sajnos, a mostani hatalomnak. Kiváló szolgák, lakájok a fidesz számára.

sZulamith 2018.07.23. 15:23:36

Nem tudom, hogy van-e még a világon olyan kormány amely jutalmaza emberét, akit senki nem vesz komolyan, lejáratja kinevezőit.

Miklósi László 2018.07.23. 18:40:53

... s a déli harangszó sem Hunyadi győzelme miatt szól. (Akkor még az alaptörvényben is megjelenő Dugovics Tituszról nem is beszéltünk.)

Miklósi László 2018.07.23. 18:41:20

... s a déli harangszó sem Hunyadi győzelme miatt szól. (Akkor még az alaptörvényben is megjelenő Dugovics Tituszról nem is beszéltünk.)

MIÉRT NINCS MINDEN MSZP ÉS FIDESZ TOLVAJ BÖRTÖNBEN 2018.07.23. 19:22:37

@Miklósi László: "az alaptörvényben is megjelenő Dugovics Tituszról"

Fideszék annyira nyomják az összeesküvés elméleteket, hogy maguk is elhiszik. Ahol Magyarország legnagyobb jótevője ellenségképnek állítható be, ott egy legenda simán része lehet az ő alternatív valóságuknak.

Miklósi László 2018.07.24. 08:39:30

@MIÉRT NINCS MINDEN MSZP ÉS FIDESZ TOLVAJ BÖRTÖNBEN: A legenda a fontos számukra. Nem számít, ha a tények mást mondanak.

retkeslaci 2018.07.24. 09:57:29

@Miklósi László: a déli harandszó márpedig Hunyadi győzelmére emlékeztet. Az, hogy miért rendelték el először, az más kérdés.
A lényeg, hogy az iszlámizmust ott, akkor sikerült megállítani és ez példát ad a mai generációnak is.

jános515 2018.07.25. 07:02:34

@retkeslaci: Ha megtanulsz írni , akkor tanulj meg olvasni és értelmezni is. Mert a melldöngetős "hazafyság ", ha butasággal párosul, nevetségessé tesz. Nos, akkor egy kis szösszenet a történelem és az általad leírtak között .

Ime ----: " Ezt / a harangozást /1456. június 29-én rendelte el III. Callixtus pápa, hogy a katolikus templomokban minden nap kondítsák meg a harangokat, és imádkozzanak a török támadásra készülő magyarok győzelme érdekében. A pápai bulla a köztudatban úgy maradt meg, mint a „déli harangszóra” való felhívás, ez azonban, mint látni fogjuk, nem felel meg teljesen a valóságnak.Már csak egy kérdést kell megválaszolnunk: hogyan alakult ki a déli harangozás szokása, ha Callixtus azt a délutáni órákra rendelte el?

Mindenekelőtt le kell szögeznünk, hogy annak születése semmiképpen sem a nándorfehérvári eseményekhez köthető: a konstanzi zsinat határozata szerint ugyanis péntek délben – Jézus szenvedésének emlékére – már több évtized óta rendszeresen megszólaltak a harangok. A két szokást az 1500-as szentév alkalmával kiadott pápai bulla kapcsolta össze, miután VI. Sándor – a növekvő török veszély okán – megerősítette elődje 1456-os rendelkezését, és minden napra elrendelte a déli harangozást. Ez a szokás azután szinte mindenhol elterjedt; 1500 óta a húsvéti nagyhét utolsó napjainak kivételével – mivel ekkor „Rómába mennek” – a harangok minden délben a magyar történelem egyik legjelentősebb győzelmére emlékeztetik a keresztény világot." /Tarján M. Tamás--Rubikon.hu "/