- Az európai megoldást keresik a menedékpolitika ügyében a vasárnapi 10-es csúcson, ahová a magyar kormány nem hivatalos.
- Eszkalálódik a provokatív magyar bevándorlási politika, a migránsok segítését éppen a Menekültek Világnapján nyilvánították bűncselekménnyé.
- A Soros-alapítvány a jövőben is minden támogatást megad a magyar jogvédőknek.
Az Európai Néppárt ugyan azt követelte, hogy az Orbán kormány csak a Velencei Bizottság részletes véleményének ismeretében döntsön a menekülteket támogató civilek elleni törvényről, a strasbourgi konzervatív frakció sajtófőnöke most az közölte, hogy itt két külön folyamatról van szó. Ugyanakkor jelezte, hogy az EPP szerint a magyar félnek át kell vezetnie a jogszabályba minden olyan változást, amelyet az Európa Tanács mellett működő szakértői testület szükségesnek tart. Ha ez nem történik meg, akkor a jobboldali pártszövetség követelni fogja, hogy az EU indítson eljárást Magyarország ellen az európai alapelvek megszegése miatt, ahogyan az a lengyelek esetében is volt.
A vasárnapra tervezett migrációs minicsúcs záróközleményének tervezete elutasítja a nemzeti külön utakat a bevándorlás ügyében. Az újság megszerezte a dokumentumot, amely megállapítja, hogy az egyoldalú lépések nem csupán kevéssé hatásosak lennének, hanem veszélyeztetnék a tagállamok összefogását és Schengent. Az esemény célja éppen az, hogy elősegítse a közös megoldást a migránskérdésben. Az újság úgy értesült, hogy Juncker Merkel elképzelését támogatja, amelynek lényege éppen az, hogy együttes rendezésre van szükség. Az elképzelésnek része, hogy a menedékkérőknek abban az országban kell kivárniuk az eljárás végét, ahol az elkezdődött. Ha nem, akkor szankciók következhetnek. Egyben rugalmas visszavételi rendszert hoznának tető alá. Ebbe beletartozik, hogy ellenőrzést vezetnek be a pályaudvarokon és a repülőtereken, és megerősítenék a külső határok őrizetét. A tanácskozásra 10 államot hívtak meg, de ezek között nincs ott Magyarország, Lengyelország és Csehország.
A német Európa-ügyi miniszter sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Magyarország nem várta meg a „Stop, Soros” jóváhagyásával a Velencei Bizottság állásfoglalását. Michael Roth szerint Berlin osztja a testület aggodalmát, mármint, hogy a jogszabály bűncselekménynek nyilvánítja, ha civil szervezetek menekülteket támogatnak. Pardavi Márta a Helsinki Bizottság nevében úgy foglalt állást, hogy Magyarország az üldözők oldalára állt, ahelyett, hogy fokozott védelmet nyújtana az üldözötteknek. Azon kívül szűkítette annak a lehetőségét, hogy kit lehet menekültnek tekinteni, ily módon a jövőben gyakorlatilag senkit sem engednek be az országba, aki a szárazföldön át érkezik. De a Bizottság most várhatóan kötelezettségszegési eljárást indít az Orbán-kormány ellen. A statisztika szerint az év első hónapjában 342 kérelmet fogadtak be, és ebből 279-et hagytak jóvá.
Az Amnesty International európai igazgatója szomorú paradoxonnak nevezte, hogy a magyar parlament éppen a Menekültügyi Világnapon szavazta meg a törvényt, amely azokat célozza meg, akik a menedékkérőket segítik. Gauri van Gulik a döntést otromba támadásnak minősítette olyan emberek ellen, akik oltalmat keresnek az üldöztetések ellen, illetve azok ellen, akik értük dolgoznak. A Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok elnöke pedig úgy nyilatkozott, hogy a migrációt a magyar kormány ez esetben nyilvánvalóan a politikai figyelemelterelésre használja. Végső célja az, hogy megfélemlítse a civil társadalmat és elhallgattassa a független bírálókat, beleértve azokat, akik forrásaik egy részét a Nyílt Társadalomtól kapják. Ám az NYTA folytatni kívánja ezeknek a szervezeteknek a finanszírozását és megtesz mindent, hogy gyámolítsa a bátor magyar jogvédőket.
Az újság hozzáteszi, hogy ez az első intézkedéscsomag, amelyet a szélsőjobbos Fidesz hoz a nacionalista és bevándorlás-ellenes kampány, illetve a szabad, de nem tisztességes választás után. Továbbá, hogy Orbán a nyitott kapuk politikájának legnevesebb ellenzője a földrészen. A lépések azt célozzák, hogy közelebb vigyenek az illiberálisabb és homogénebb társadalom megteremtéséhez. Hogy politikájához megnyerje a közvéleményt, a politikus úgy állította be, hogy ő az egyetlen hatékony erő az országban, amely képes feltartóztatni az olyan külső veszélyeket, mint a migránsok. Ehhez felhasználta, hogy a sajtó túlnyomó része az ő ellenőrzése alatt áll.
A most elfogadott másik törvényről, a közigazgatási bíróságok felállításáról a lap azt írja, hogy az ellenoldal szerint az új testületeket várhatóan teletömködik a kormányfőhöz hű emberekkel és arra használják majd testületeket, hogy azokon keresztül oldják meg a hatalom számára kényes kérdéseket. Kim Lane Scheppele, amerikai alkotmányjogász úgy ítéli meg, hogy a Fidesz most alternatív megoldást keres az igazságszolgáltatás megzabolázására, miután a bírák idáig javarészt ellenálltak a politikai nyomásnak. Ezért megkerüli azokat, akik nem hajlandó engedményekre.
Orbán Viktor nyíltan szembe ment az EU-val, de az Európai Néppárttal is, amikor elfogadtatta, hogy még tovább szigorítsák a bevándorlást. Pedig a konzervatívok kilátásba helyezték, hogy ha ezt megteszi, akkor kizárják a pártcsaládból. Az európai populisták főcsővezetőjeként a miniszterelnök folytatja offenzíváját, miután politikai szövetségesei mindenütt előretörnek, a legutóbb Olaszországban. Ezzel szemben düledezik a német koalíció. Ma Budapesten tanácskoznak a V4-ek és Ausztria bevándorlás-ellenes vezetői a migrációs ellentétek áthidalását célzó uniós csúcs előtt. Nagy Attila Tibor a Méltányosság Intézettől az mondja, hogy a politikus bizonyosan sikeres, a földrészen az események az ő szája ízének megfelelően alakulnak. Ugyanakkor a lépések csak súlyosbítják a bírálatokat a magyar demokrácia állapota miatt.
Az Európai Bizottság nem kívánta kommentálni, hogy a magyar Országgyűlés keményen migránsellenes törvényt fogadott el. Jogvédő szervezetek szerint azonban a határozat sérti az emberi jogokat, miután szinte lehetetlenné teszi, hogy felkarolják a menedékkérőket. Ugyanakkor új viszályt gerjeszthet Brüsszellel, hogy átment a közigazgatási bíróságok felállítását előirányzó javaslat, miután félő, hogy ily módon párhuzamos bírósági rendszer jön létre, megkerülve a Kúriát. Ám az új olasz kormány bevándorlás-ellenes politikája miatt Magyarország már nem is látszik annyira renitensnek az EU-n belül. Elemzők szerint Orbán úgy véli, hogy a migrációs törésvonal az ő javára tolódik el a kontinensen.
Pardavi Márta úgy gondolja, hogy teljesen egyértelmű: a csomag szembemegy az emberi jogokkal, de a gyülekezési és szólásszabadsággal is. Ezzel szemben Kovács Zoltán a hatalom nevében azt állítja, hogy a választás bizonyította: az emberek nem akarják, hogy Magyarország a bevándorlók célpontja legyen, illetve hogy mások mondják meg, ki élhet nálunk. Az újság kitér arra, hogy az Európai Néppárt tiltakozásának hatására a Fidesz módosította az eredeti indítványt, ám civilek szerint az új változat még keményebbre sikeredett. Visszakerült a napirendre a 25 %-os büntető adó ügye is.
A jobboldali lap arra figyelmeztet, hogy a bevándorlással szembeni félelem gyűlöletet terjeszt – a populisták mérgező érzelmeket korbácsolnak fel a migránsokkal szemben, és fittyet hánynak a ténynek, hogy a Nyugat mennyire rá van utalva az érkező tömegekre. A Trump által bedobott fogalom: „nem kívánatos elemek” nagyon is kvadrál az olasz belügyminiszter elképzelésével, hogy vegyék listába a romákat. Az elnök twitter üzeneteinek egyik áldozata Merkel volt, akinek nyitotta kapuk politikáját a Fehér Ház gazdája alaptalanul vádolta meg az ország szociális gondjaiért. Azért pécézte ki éppen Németországot, mert három éve, a válság csúcspontján Berlin volt az egyetlen jelentős hatalom Európában, amely kijelentette: megbirkózik a menekültekkel. És ez többé-kevésbé igaz is, ám egy sor más állam ezzel szemben azt akarja, hogy menjenek a migránsok isten hírével haza, vagy ahová jónak látják.
Az európai kormányok képmutatásának egyik jelképe éppen ez a „hess-hess!”-hozzáállás. Magyarország dicséri a szintén migránsellenes olasz vezetést és mindkettő bírálja az EU-t. Azonban Róma abból indul ki, hogy meg kell osztani a tagok között az érkező tömegek ellátásának terheit, a magyar azonban azt válaszolják nekik, hogy csak a testükön keresztül. A franciák és a németek eközben új megközelítést fontolgatnak, részben hogy semlegesítsék az európai szélsőjobbot. A földrészen kívül terveznek táborokat, hogy ott dolgozzák fel a kérelmeket. Ugyanakkor az illúzió, hogy Olaszország ki akarja toloncolni a fél millió migránst, hiszen meg sem találja őket. Ily módon előtérbe kerülnek a titkosszolgálati eszközök és a börtönök. De ezt nem a tömeges migráció eredményezi, hanem a félelem azzal szemben. Pedig a Nyugatnak lett volna ideje felkészülni a bevándorlók fogadására, beilleszkedésük elősegítésére.
NZZ
1. A magyar kormány megszigorítja a fellépés a menekülteket pártoló civil szervezetek ellen, de a ’Stop, Sorossal’ egyben az Európai Néppártnak is az orrára koppint. A választási győzelem birtokában Orbán Viktor duzzad az önbizalomtól. Az eredményben felhatalmazást lát a nép részéről, hogy minden kritika ellenére folytassa harcias politikáját a bevándorlás, illetve azok ellen, akik szerinte támogatják azt. A most elfogadott törvényjavaslatot már az év elején bemutatták az államellenséggé előléptetett Soros György elleni kampány részeként. A végleges változatot csupán ránézésre enyhítették, viszont az maradt, hogy börtön fenyegeti azt, aki segíti az illegális migrációt és itt a kontúrokat meglehetősen lazán rajzolták meg. Nem lehet tudni, hogy miként alakul majd a jogszabály végrehajtása. Elvileg akár ügyvédeket is perbe foghatnak, ha azok menedékkérőket képviselnek a jogi eljárás során. Vagy civil szervezetek munkatársait, amennyiben azok élelmet és ruhát osztanak.
Sokkal lényegesebb azonban, hogy a felháborodást felhasználva lesz közigazgatási bíráskodás. Arról nem beszélve, hogy mégiscsak keresztül akarják vinni a 25%-os adót az érintett civil csoportok ellen. Az időzítés provokáció, egyben teherpróba Orbán és az európai konzervatívok kapcsolatában. Az NGO-kkal szembeni fellépés sokakat zavar az EPP-ben, amelynek magyar jelentéstevője azonban hiába követelte, hogy a parlamenti határozattal várják meg a Velencei Bizottság véleményét. A miniszterelnök a hét végén nagyjából azt közölte, hogy a konzervatívok boldogok lehetnek, ha a Fidesz nem hagyja ott őket. De inkább igyekszik belülről megújítani tömörülést, beleértve, hogy visszavezeti a pártcsaládot a keresztény gyökerekhez.
2. Orbán gulyás-nacionalizmusa kisugároz a szomszédos országokra is – állapítja meg a kommentár. Az elemzés úgy véli, a miniszterelnök nem csupán dörzsölten gyakorolja a hatalmi politizálást, hanem az illiberális demokrácia ideológiája alapján regionális hatalmi központot épít az európai liberálisok „hegemóniájával” szemben. De a „Stop, Soros” nem már nem olyan húzás, amellyel a kormányfő bárkit meglep. Beleilleszkedik az évek óta folytatott idegengyűlölő irányvonalba. Orbán 3 éve Merkel ellenpólusát alakította, míg csak nem Kurz lezárta a balkáni utat és ezzel ellopta tőle a showt.
Magyarország nem tartozik az osztrák kancellár által szorgalmazott tengelyhez, amely radikális eszközökkel a földrész külső és belső határain igyekszik leküzdeni az illegális bevándorlást. A magyarok azért nem jutnak szerephez az új felállásban, mert őket rég elkerülik a migránsok, hiszen az ország bezárkózott. Ám ettől még Orbán nem szigetelődött el. Éppen ellenkezőleg fontos szószóló az európai jobboldal számára. Példakép az egész földrészen a nacionalisták szemében. A Soros elleni kampányt utánozzák a Balkánon, ahol sokfelé meghonosították az illeberális demokráciát. Lásd Szerbiát, vagy a macedón nemzeti konzervatívokat. Szlovéniában Jansa a magyarok által finanszírozott médiának köszönhetően nyerte meg a választásokat. A horvát jobboldal szintén erős szövetségest lát a magyar vezetőben. A Délkelet-Európa hüledezve figyeli, hogy a nagy budapesti Zampano miként provokálja Brüsszelt és Berlint, miközben bezsebeli az uniós pénzeket. A kis Magyarországot semmiképpen sem szabad lebecsülni, amikor arról van szó, hogy regionális hatalmi központot alakít ki.
Süddeutsche Zeitung
1. A lap az eszkaláció újabb fokának minősíti, hogy a „Stop, Sorossal” a magyar kormány fokozza a nyomást a civil társadalomra, a bírálókra. Ám közben a konfrontatív irányvonal miatt egyre inkább megkérdőjeleződik a Fidesz tagsága az Európai Néppártban. Az Amnesty International úgy értékelte, hogy a csomag alapvető támadás az EU alapértékei ellen. A migránsok segítőit módszeresen megbélyegzik. Az ENSZ gyereksegély szervezete, az UNICEF utalt arra, hogy a magyar bánásmód olyan gyerekeknek árt, akik menekülni kényszerültek, és akiket gyakorta testi-lelki traumák értek. A Magyar Helsinki Bizottság úgy foglalt állást, hogy a jogszabály beleütközik mindabba, ami a jogállamiság, az európai és keresztény értékek fogalmába tartozik.
2. A menekültszervezetek elleni fellépéssel Orbán Viktor újabb mérget vetett be az európai menekültvitában, miközben a kérdés már amúgy is megosztja az uniót – hangsúlyozza a kommentár. A „Stop, Soros” már a nevében hordja a populizmust. Mellesleg pontosan aznap ment át az Országgyűlésen, amikor Merkel különtalálkozót hívott össze a menekültkérdés európai megoldásának elősegítésre. Orbán viszont a populista külön útra teszi a tétjét és tudatosan kihívja maga ellen az EU-t, hiszen nem várta meg az Európa Tanács kérését, hogy jegelje a törvény megszavazását. Szövetségesei a jövőben alighanem megpróbálják kihasználni a brüsszeli egyeztetéseken a budapesti hátszelet. De akinek a politikai látómezeje túlterjed Bajorországon, az jól teszi, ha óvakodik az ilyesmitől és inkább azoknak az oldalára áll, akik összeurópai keretekben igyekeznek megtalálni a kiutat.
A vezércikk kiemeli, hogy elmúltak azok az idők, amikor Merkel szabta meg az irányt Brüsszelben. A menekültkérdésben kénytelen kérni és a kompromisszumnak kemény ára lesz. A kancellár odahaza kutyaszorítóban van, miközben a tét Európa jövője. Kontrétan arról van szó, hogy az uniós államok képesek-e közös menedékpolitikára, vagy mindenki azt csinálja, amit éppen megfelelőnek tart. A kormányfő egyben akarja tartani az EU-t. Seehofer és a CSU az októberi bajor választást figyeli. Ha nem sikerül eredményt elérni a jövő heti európai csúcson, az a koalíció végét jelentheti Berlinben. És egyben Merkel búcsúját. Macronnak segítenie kell szövetségesének, ám ezért alighanem azt kéri, hogy a németek fizessenek többet az euroövezet megreformálására. A migránsügyben a görögök és az olaszok azt akarják, hogy a többiek vegyenek át tőlük menedékkérőket, de ez a magyaroknak és a lengyeleknek eszük ágában sincs. Ily módon a kancellár sorsa most olyan figurák kezében van, mint a jobboldali radikális olasz belügyminiszter. Merkel tekintélye lélegzetelállító módon zuhan.
