- Brüsszel kicselezi Budapestet és Varsót, hogy egyik se tudja meglőni az újfajta szankciókat, az unió egyben fokozottan védené a hivatali mutyik bejelentőit.
- A magyar kormány megpróbálja elsöpörni a maradék bírói ellenállást, a CEU ugyanakkor maradni kíván.
- Az ellenzék ugyan elcseszte a választásokat, de ebbe a budapestiek nem nyugszanak bele.
A lap is úgy tudja, hogy ha Magyarország és Lengyelország csúfot űz a közös értékekből, akkor elapadhatnak számukra az uniós támogatások. A kihívás láttán Brüsszel pénzzel igyekszik eszközhöz jutni a budapesti és a varsói kormánnyal szemben. Emiatt lesz különösen fontos, hogy mit tartalmaz a hosszú távú költségvetés, amelynek tervezetét ma mutatják be. Persze egyáltalán nem biztos, hogy átmennek a tervezett szigorítások, de ha igen, legkorábban akkor is csak 2021-től lépnek életbe. A tét azonban nem kicsi, mert 7 év alatt a lengyelek kapják a kiadások 9 %-át, a magyarok esetében ez az érték 2,5%. A regionális alapok nélkül pl. a 3%-os magyar növekedés 1%-ra esne vissza.
Kovács Zoltán szóvivő zsarolásnak nevezte, hogy a politikai feltételekhez kössék a segítséget. Mindenesetre a kohéziós támogatásokat akár 6%-kal is visszavennék, hogy pl., könnyítsenek a menekültválság fő terheit viselő olaszok és görögök helyzetén. De az alapállás az, hogy nem maradhat válasz nélkül, amit a magyar és a lengyel vezetés csinál, és hogy látniuk kell a következményeket azoknak az országoknak is, amelyek mint Csehország és Szlovákia szintén az illiberális demokráciával kokettálnak. Mert a nagy kérdés az, meddig hajlandóak finanszírozni más országok az összefogást célzó kohéziós alapokat, amikor azok szétváláshoz vezetnek?
A Bizottság szóvivője azt közölte, hogy a következő költségvetési előirányzat ügyében még nem született meg a végső döntés, az még módosulhat a mai ülés után, ám egy másik forrás arról számolt be, hogy a javaslat igencsak aggasztó Magyarország és Lengyelország számára, miután azok idáig aránytalanul sokat kaptak a támogatásokból. A szervezet történetének egyik leghevesebb vitája ígérkezik a büdzsé ügyében, mivel az összekapcsolódik a szélesebb körű kelet-nyugati ellentétekkel az EU jövője és a tagok kötelezettségei kapcsán. Alapcél, hogy a jövőben kevesebbet költsenek fejlesztésre és a mezőgazdaságra, ugyanakkor a pénzeket a szorosabban összekapcsolnák a gazdasági reformokkal, valamint az olyan értékekkel, mint a jogállam. Az illetékes biztos szerint ezek az alapok nagyjából 6 %-kal csökkennek majd. A magyarok és a lengyelek riadalmára Brüsszel lehetővé akarja tenni, hogy kevesebb járjon azoknak a tagoknak, amelyeknél veszélyben van a bírói függetlenség. Német kérésre fontos szempont lesz az elosztásnál az is, ki mennyire veszi ki a részét a migráció következményeinek enyhítéséből.
Jól értesült források megerősítették, hogy a Bizottság a jogállam tiszteletben tartásától kívánja függővé tenni az uniós alapok folyósítását, ami figyelmeztetés akar lenni a demokrácia területén visszacsúszó tagoknak, de úgy, hogy megkerülje a magyar, illetve lengyel vétót. A Budapestnek és Varsónak címzett nyomásgyakorlás azzal fenyeget, hogy még jobban elmélyíti a kelet-nyugati ellentéteket, és várhatóan kemény ellenállásba ütközik az érintett kormányok oldaláról, amelyek nem szeretnének ilyen példátlan jogkört adni Brüsszel kezébe. A hétéves költségvetést egyhangúan kell jóváhagyni, de ezzel párhuzamosan elfogadnák a támogatások felügyeletét szolgáló mechanizmust is, ahhoz pedig már elegendő volna a minősített többség is. A vita egybeesik azzal, hogy az EU és több tagállam is igen elégedetlen, mivel a magyar vezetés elnyomja az ellenzéki hangokat, a PiS pedig igyekszik megszerezni az ellenőrzést a bíróságok fölött.
Hogy a Bizottság kihúzza az ügy méregfogát, a segítség folyósítását leválasztja a büdzséről és azzal fog érvelni, hogy nem szabad az adófizetők pénzét méltatlan célokra fordítani, éppen ezért ragaszkodik ahhoz, hogy az igazságszolgáltatás továbbra is önálló legyen. De ettől még a magukat érintettnek érző államok fenyegetőzhetnek azzal, hogy megtorpedózzák a költségvetést. Viszont a javaslat népszerű lesz a nyugati nettó befizetők körében. Ugyanakkor Ingeborg Gräßle, az EP Költségvetési Ellenőrző Bizottságának vezetője kétli, hogy az EU képes lesz ilyesfajta pénzügyi szankciókat hozni, hiszen sokszor még a meglévő szabályoknak sem tud érvényt szerezni. Pl. hogy visszaszerezze az elsikkasztott pénzek egy részét.
Orbán Viktor újabb győzelme után kezdenek meginogni a magyar bírák. Közülük már jó páran lemondtak a Bírói Tanács tagjaként, pedig ez az a testület, amely ügyel, nehogy a végrehajtó hatalom beleavatkozzon a bíróságok munkájába. Bírálók attól tartanak, hogy az érintettek az ismételten felbátorodott kormány szövetségeseinek nyomására dobták be a törülközőt. Sándor Zsuzsa volt bíró úgy fogalmaz, hogy a helyzet korábban nem volt jó, de most kifejezetten rosszabbra fordul. Egyébként ma hozzák nyilvánosságra, hogy mire jutott a vizsgálat a vádak ügyében, mármint hogy Handó Tünde a saját bizalmasaival rakta tele a bíróságokat. Viszont ha a távozások miatt a Tanács nem megfelelően működik, akkor Handó azt csinál, amit csak akar. Ez az eshetőség riadóztatta a saját autonómiájáért aggódó bírák egy részét.
Az utóbbi 8 évben végrehajtott támadássorozat eredményeként fokozatosan oda lett a bíróságok önállósága, ám nem szűnt meg teljesen, Orbán legnagyobb sajnálatára. A mostani vita rosszkor jön a Fidesz számára, mert a kormányfő ma találkozik Brüsszelben az Európai Néppárt vezetőivel. Ha nem sikerül őket meggyőznie, akkor nem kevés konzervatív EP-képviselő megszavazhatja az ősszel, hogy induljon fegyelmi eljárás Magyarország ellen a 7-es paragrafus alapján. Az pedig elkedvetleníthet főként egy sor német befektetőt és a döntésben kulcsszerepet játszhat a bíróságok függetlenségének megítélése – mondja Otilia Dhand a londoni Teneo Intelligens elemzője. Handó és Orbán ugyanakkor többszöri megkeresésre sem volt hajlandó nyilatkozni.
Magyarországon a választások óta rendszeresen tüntet az ellenzék, és a liberálisok, zöldek, illetve jobbosok váratlanul közös vonásokat találnak a másikban. A Fidesz toronymagas sikere annyira megfeküdte sok budapesti gyomrát, hogy az utcára vonulnak, mert nem akarnak újabb 4 évet várni Orbán leváltására. Azt persze sokan látják, hogy az ellenzék csakis magának köszönheti a kudarcot, mert képtelen volt együttesen fellépni. Főleg azzal ajándékozta oda a kétharmadot, hogy nem tudta összehangolni törekvéseit abban a hat választó kerületben, amelyben könnyen le lehetett volna nyomni a kormánypártot. Ezért most sokakban forr a düh – mondja egyikük, akit nagyon zavar az uszítás Soros, a migránsok, a civilek ellen. Úgy fogalmaz: lehet érezni, hogy Orbán hülyének tartja a szavazópolgárokat. Továbbá, hogy a hatalom megpróbálta megfélemlíteni azokat, akiket ellenségként tart nyilván a listáin. És az is zavaró, hogy konzervatív, keresztény, nacionalista világképet szeretnének rákényszeríteni az emberekre. Azonban a fővárosban nem lehet tudni, eredményez-e valami újat, hogy egymásra találnak a különféle kormányellenes csoportok.
New York Times/The Times/Reuters
A CEU rektora azt ígéri, amennyire csak lehetséges, Budapesten tartják az oktatást, függetlenül a Soros György és Orbán Viktor közötti vitától. Ignatieff kizárta annak a lehetőségét, hogy a diákok tömegesen költöznének máshová, sőt az egyetem még bővítené itteni tevékenységét, ha sikerül megállapodásra jutni a kormánnyal. Ám ettől az új hallgatók jövőre kénytelenek volnának már Bécsben beiratkozni, ha nem jön létre egyezség. Mindenképpen a magyar fővárosban maradna azonban a többi közt a kutató laboratórium, az archívum és a könyvtár. Az igazgató ugyanakkor abból a szempontból hasznosnak tartja a Lex CEU-t, hogy anélkül nem születtek volna meg az együttműködési tervek a new yorki Bard College-dzsal, illetve Béccsel, azaz a nyomás hatására terjeszkednek. Rámutat továbbá, hogy a CEU mindig is betartja a törvényeket, akár lesz szerződés a magyar kormánnyal, akár nem. De ha nem, akkor jelentős fejlesztést irányoznak elő az osztrákoknál.
Az A-terv az, hogy továbbra is Budapesten tanul 1300 hallgató, sőt a számukat megemelik 700-zal. A B-változat értelmében a következő évfolyam, vagyis nagyjából 500 ember teljes egészében Bécsben kezd, de aki Budapesten vágott bele a tanulmányaiba, az itt is fejezi be azokat. Ignatieff úgy gondolja, kritikus lehet a következő 8 hét. Mivel nem kaptak kedvezőtlen jelzéseket a hatalomtól, remélik, hogy dűlőre tudnak jutni. A Külügyminisztérium szóvivője azt mondta, hogy a vizsgálat azért tart ilyen sokáig, mert az különösen bonyolult, tekintve, hogy az egyetemnek nem volt amerikai anyaintézménye.
A hírügynökség elképzelhetőnek tartja, hogy a keleti tagoknál hasznos lesz a demokratikus értékek lebontása elleni küzdelemben az az irányelv, amelynek tervezetét a napokban tette közzé az EU a közérdekű bejelentők védelmében. Az előirányzat a minimális normákat tartalmazza, amelyeket minden tagállamnak be kellene tartania, hogy megóvja azokat, akik felhívják a hatóságok figyelmét a korrupcióra, illetve hatalmi visszaélésekre. Ha átmegy, akkor kapóra jöhet abban a tekintetben is, hogy az EU-nak már nincs több ötlete, mitévő legyen a többi közt Magyarországgal és Lengyelországgal, ahol kikezdték a demokráciát és a vazallusrendszer aláásta a jogállamot. Ugyanis megszólalásra bátoríthatja azokat, akik látják a disznóságokat. Azon kívül serkentheti a nyilvános vitákat, segítheti az unió jogi lépéseit és a változtatásokat kényszeríthet ki az érintett kormányok részéről. Ettől persze még kérdéses, hogy mit tud tenni a Bizottság, vagy más közösségi intézmény, ha megtorlás éri a bejelentőt, hiszen egyes tagállamok még az Európai Bíróság vonatkozó ítéleteit is lesajnálják. Vagyis az EU-nak képesnek kell lennie, hogy szükség esetén határozottan érvényt tudjon szerezni a jogvédelmet célzó direktívának.
