Izraeli hírszerző cég illegális módszerekkel próbált meg információkat megszerezni magyar civilekről és Soros György alapítványairól, hogy a Fidesz felhasználhassa őket a kampányban. Az akció több tízmillió forintba kerülhetett.

Nem tudja megvizsgálni a Nemzetbiztonsági Bizottság azt a botrányos esetet, ami napok óta forog az „ellenzéki” sajtóban, mert a Fidesz nem megy el a bizottság üléseire. Talán nem véletlenül.

A kormány az adminisztratív eszközöktől kezdve a törvényhozásig minden fegyvert bevet a vele kritikus (értsd: a demokráciát megőrizni próbáló, az emberi jogokért küzdő, a nyilvánosságért küzdő) civilekkel szemben. Az egyik eszköz

egy izraeli biztonsági cég volt, akiket arra béreltek fel, hogy bizonyítékokat gyártsanak az Orbán-kormány által kinevezett (vélt, vagy valós) politikai ellenfelekről.

Minderre Bayer Zsoltot szemelték ki, akinek leleplező cikket kellett volna írnia a propaganda-sajtóba. Az egykori kémeket foglalkoztató biztonsági cég illegális módszerei azonban nem váltották be a hozzáfűzött reményeket: nem találtak semmit a Migration Aid-del szemben és annyira túlszervezeték az akciót, hogy az még a civileknek is gyanús lett. Sőt, a Migration Aid az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz is fordult az ügyben. 

Korábban a B1-en is írtunk arról, hogy a Migration Aid Bayer Zsoltot és a fideszes propagandagépezetet sejti az ellenük megindult akció hátterében, hiszen a történtek után Bayer „leleplező” cikket kínlódott össze a Magyar Időkben (ebből – a kormánypárti propagandát zabálók és a Fidesz legnagyobb sajnálatára – semmi új nem derült ki. Olyan „vádakat” írt le Bayer, hogy a civilek szeretnék az itt élő menekülteket nyaraltatni és normális emberi körülményeket biztosítani nekik. Nahát.)

Ugyanakkor a Migration Aid akkor még nem mutatott be bizonyítékokat, az egész ügy tele volt homályos foltokkal. Siewert András, a Migration Aid operatív igazgatója sajtótájékoztatót tartott és hosszasan írta le az izraeli biztonsági cég módszereit. Mivel annyira gyanúsan viselkedtek a cég alkalmazottai, ezért a találkozókról hangfelvétel készült, amiket be is mutattak a civilek. A fedősztori az volt, hogy egy Grigorij Alekszandrov nevű, magát brit állampolgárnak kiadó férfi Siewertet migrációs szakértőnek szerette volna felkérni. Kamu honlapokat és kamu cégeket is alapítottak, hogy a sztori hihetőbb legyen.

Siewert viszont gyanút fogott, az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz fordult. Az Indexnek nyilatkozó operatív igazgató azt mondta: az első gyanúja az volt, hogy egy külföldi titkosszolgálat szeretné beszervezni. Aztán Bécsben találkoztak, ahol az ügy még furcsább lett:

• a szomszéd asztalnál ült egy férfi, aki másfél órán át ugyanazt az újságot olvasta;
• a magát Alexandrovnak eladó férfi rögtön arra volt kíváncsi, milyen politikai kapcsolataik vannak, és rákérdezett Soros Györgyre is (pedig a Migration Aid soha nem kapott támogatást se Sorostól, se a hozzá köthető Nyílt Társadalom Alapítványától);
• a felvett beszélgetés alapján az "üzletember" mindenképp valami illegális tevékenység felvállalása felé próbálta terelni Siewertet, végig a menekülteken történő segítés emlegetésével. 

A Migration Aid a két találkozóra alaposan felkészült, még egy csalit is bedobtak az izraeli biztonsági cégnek: azt hazudták nekik, hogy van egy adatbázisuk a menekültekről. (Ez egy féligazság: tényleg van egy olyan adatbázis, amelyben a menekültek ruhaméretét tárolják, hogy tudjanak nekik ruhát szerezni.)  

A második találkozó után a rejtélyes férfi eltűnt, a kirakatcégekkel együtt, március 19-én viszont megjelent Bayer első cikke, amely kivételesen nem kurvaanyázós publicisztika volt, hanem „oknyomozó” írás a Migration Aid-ről. Ebben „lerántja a leplet” a civilekről, hogy alá tudja támasztani a kormány propagandáját a Soros-féle betelepítős sztorival kapcsolatban.  

Az Index cikke kitér arra is, hogy nem csak a Migration Aidet keresték meg a Bayerék által felbérelt izraeliek, hanem más civileket is, pl.

• New Yorkban a Soros György pénzügyi alapját, a Soros Fund Management egykori vezetőjét, Tracie Ahernt keresték meg;
• Dénes Balázst, a Civil Liberties Union for Europe (Európai Szövetség a Szabadságjogokért, CLUE) vezetőjét;
• rászálltak egy ukrán férfira, Jevhen Bisztrickijre is, aki állítólag az ukrajnai „Soros-tervet” valósította meg, értsd, a liberális demokrácia alapelveit próbálta a gyakorlatba átültetni ukrajnában;
• kapott megkeresést a Nyílt Társadalom Alapítvány budapesti irodája is, de az Index értesülései szerint ezt visszautasították;
• próbálták felvenni a kapcsolatot a Helsinki Bizottsággal és a TASZ-szal is.

Mindegyiküket Sorosról kérdezték és a felvett beszélgetésekből Bayer cikksorozatot készített a Magyar Időkbe, alaposan megvágott hangfelvételekkel. Az egyik volt az a felvétel, amely alapján Magyarországon állítólag kétezer embere dolgozik Soros Györgynek, akikről később Orbán Viktor azt mondta, hogy név szerint nyilvántartják őket.

Az Index cikke szerint

az egész "leleplező" akció ára minimum több tízmillió forintra rúghatott.

A lap úgy tudja, hogy az Alexsandrov néven bemutatkozó férfinak titkosszolgálati múltja van, az izraeli elhárításban dolgozott. Az izraeli cég alighanem rutinból akarta lenyomni ezt a megbízást, és az üzleti hírszerzésben alkalmazott módszereket vetették be, nem sejtve, hogy akadhat olyan magyar civil szereplő, aki az átlagnál elővigyázatosabb lesz, és rögtön a magyar titkosszolgálatokhoz fordul. 

Hogy ki volt az akció megbízója, arról biztosat persze nem tudni. De nem nehéz összekötni a szálakat: az anyagok rendre Bayer Zsolt "cikkeiben" köszöntek vissza, ahogy az is, hogy ezek aztán szervesen beépültek a kormány narratívájába. Nem lenne rossz, ha ezt a kérdést tárgyalhatná a Parlament nemzetbiztonsági bizottsága, de a Fidesz hónapok óta akadályozza a bizottság működését.

Az ügy titkosszolgálati hátterét ebben a cikkben boncolgattuk tovább.