B1 blogcsalád



A demokrácia azon múlik, hogy mit csinálsz, ha észreveszed, hogy a polgármester ellopja a zemberek pénzét

Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje

2018. március 18. - Szelestey
  • A szlovákok a demokráciát akarják visszaállítani, nehéz helyzetben sem kérnek az erős emberből, nem úgy mint a magyarok és a lengyelek.
  • A szélsőségesek az egész világon utálják Soros Györgyöt, de amit Magyarország művel vele, az túlmegy mindenen.
  • Putyin bízhat abban, hogy a magyar és az osztrák kormányban vannak barátai.

 New York Times

nyt.png

A fiatal szlovákok megtörik a térségben uralkodó irányzatot, mert ők tiltakoznak, hogy megvédjék a demokráciát. Ekkora tüntetéseket nem látott Pozsony a rendszerváltás óta. A kiváltó ok a kettős gyilkosság volt, de azóta a hullám már a kormány ellen fordult, mert az ifjúság szerint annak korruptsága a jövőt veszélyezteti. Fico ugyan lemondott, de az elégedetlenség nemigen csillapodik, a részvevők el vannak szánva, hogy megóvják a nehezen megszerzett szabadságot. Vagyis Szlovákia különbözik a térség más államaitól, ahol a szavazók elvesztették a demokráciába vetett hitüket és így olyan populista vezetőket emeltek pajzsra, akik erős kezet ígértek orvosságként. Azután Magyarországon és Lengyelországban lebontották a demokratikus intézményeket, vazallusok hálózatát hozták létre és a hagyományos, nemzeti értékeket hirdették a nyugati eszményekkel szemben. A szlovákok ezzel szemben azt akarják, hogy az ország térjen vissza a demokratikus normákhoz és a jogállamhoz.

Igazságot követelnek a megölt oknyomozó újságírónak és a barátnőjének, de ahhoz is ragaszkodnak, hogy tisztuljon meg a kormány, amelyről úgy gondolják, hogy a saját érdekét és hatalma megmentését a jövőjük elé helyezi. Fico persze úgy ment, hogy maradni akar, azaz félő, hogy továbbra is ő diktál a szlovák politikában, de azért a részvevők látják az új választás veszélyeit. Így azt, hogy ugyanazok jönnek vissza, beleértve a neonácikat. Az eddigi kormányfő egyébként a nyilvánosság előtt magabiztos, ám az EU delegációjának a minap arról beszélt, hogy aggódik az egyre nagyobb tömegelégedetlenség miatt. Azt bizonygatta, hogy az ellenzék átveheti a hatalmat, és véres összecsapások következhetnek. Igazából azonban a demonstrációk szervezői megtartják a három lépés távolságot a hatalomellenes erőkkel szemben és békés tiltakozásra hívnak fel.

Múlt pénteken zajlott talán a legnagyobb tüntetés, a fő követelés azonban immár Fico pártjának megbuktatása. Lehet, hogy az emberek már rég elvesztették illúzióikat a nyugati demokrácia kapcsán, de itt és most egy nemzet áll ki. Vagy ahogy egy tiltakozó mondta: a demokrácia nem azt jelenti, hogy soha nem lesznek korrupt politikusok. A demokrácia az, hogy mit teszel, amikor rájössz, hogy a polgármester ellopja az emberek pénzét.   

Washington Post

wp.jpg

A Soros Györgyről gyártott összeesküvés elmélet egykor mellékes téma volt Magyarországon, ma már azonban a kormány választási kampányának központi eleme. Orbánnak, aki mind inkább tekintélyelvű és illiberális irányba vitte el az országot, már csak a megosztott ellenzéken kell túljutnia, hogy negyedszer is miniszterelnök legyen. Ám ő maga mondta, hogy korszakos csatába bonyolódott egy sokkal erősebb versenytárssal, a szálak sötét mozgatójával, akit veszedelmes eszméi és korlátlan anyagi lehetőségei egy szintre hoznak mindazokkal, akik kívülről törtek rá az országra a történelem során. Igen, Sorosról van szó. Az utóbbi években ő lett legfőbb mumus a szélsőséges ideológusok, demagóg despoták, az összeesküvés elméletek rohamsisakos hívei és az antiszemiták számára, szerte az egész világon. Ám Magyarországon minden más helynél jobban támadják.

Fényképével tele van az ország és a hadjárat messze túlmegy a retorikán. Orbán a nemzeti ünnepen arra figyelmeztetett, hogy a választás után elégtételt vesznek Soros magyar szövetségesein és vannak jelek, hogy ez így is lesz. Olyan jogszabályt dolgoztak ki, amely erősen korlátozná a civilek tevékenységét. Ezek a csoportok, amelyek közül nem egy az üzletember támogatását élvezi, a Fidesz áldozatául esett magyar társadalom utolsó maradványait jelentik. A miniszterelnök démonizálja a befektetőt, mással nem is foglalkozik, és ez mutatja, Magyarország milyen messzire került az európai fő áramlattól az utóbbi 8 évben. Csontos Csaba, a Nyílt Társadalmak Alapítvány szóvivője szerint az egész arra jó, hogy az emberek ne törődjenek egyéb kérdésekkel.

Orbán egyáltalán nem pária az unióban, sőt mind inkább a választási győzelem modelljének tekintik. Az erő hívei Németországban és Ausztriában is átvették ellenséges álláspontját a migrációval szemben. A Soros elleni kampány épp a menekültválság csúcsán indult és a menedékkérők ügye azóta is középpontban van Magyarországon. A mondandó, miszerint a nemzetközi spekuláns áll a muzulmán invázió mögött, bejön a Fidesz választóinál, akik többnyire idős vidékiek és elutasítják a globalizációt, a multikulturalizmust, azon kívül egy részük a zsidókkal sem tud megbékélni. Ugyanakkor Pardavi Márta a Helsinki Bizottságtól úgy értékeli, hogy a készülő jogszabály miatt létveszélyben vannak a menekülteket támogató civil csoportok. Az ellenségeskedés a politika legfelső régiójából indul ki. Március 15-én Orbán nem sok szót vesztegetett a gazdaságra, egészségügyre vagy az oktatásra, szinte az egész 25-perces felszólalásban csak azt hangsúlyozta, hogy felveszik a harcot a Soros-birodalommal szemben. (Az elemzést az újság honlapja címlap-sztoriként hozza.)

Die Presse

die_presse.jpg

Putyin országa gazdaságilag gyengélkedik, geopolitikailag azonban erősnek érzi magát, ezzel együtt a holnapi választás után is feszült marad az oroszok és a Nyugat viszonya. A belső bajokat az okozza, hogy stagnáláshoz vezetett az olajár esése és a szankciósorozat. A reáljövedelmek 6 éve esnek, bár nemrégiben valamelyest nőttek. De gödörben van a háztartások fogyasztása, még nem érezni, hogy ismét több külföldi tőke érkezett. Ha a lakosság valamivel elégedetlen, az a saját anyagi helyzete. Az államfő a kudarcot részben a nemzeti büszkeség politikájával ellensúlyozta. Jó pár törvény korlátozza a vélemény- és szólásszabadságot, viszont a Krím és Kelet-Ukrajna megszállása, de főként a szír kaland a nép hazafiságára apellál.

A külpolitikában a Kreml kétoldalú kapcsolatokra törekszik az arra hajlandó államokkal, mint Ausztria és Magyarország, amelyeknél Putyin reménykedhet a kormányon belüli szövetségesekben. Az EU-val már nehezebb a dolga, mert nem lehet várni egyhamar a büntető lépések feloldását. Előreláthatólag kifejezette feszült marad ugyanakkor a viszony az USÁ-val. De az államfő szeretné befolyásos szereplőként megvetni a lábát a világpolitikában és érvényesíteni rendpolitikai elképzeléseit. Ehhez Szíria szolgáltatja a próbaszínpadot.

Odahaza mérséklődött a lelkesedés az elnök iránt, amiben közrejátszik mind a rossz gazdasági helyzet, mind a kiéleződött nemzetközi kapcsolatrendszer. Viszont Putyinnak nincs érdemi riválisa, a lakosság nem kér a radikális változásokból.

Deutsche Welle

dwlogo-print.gif

A legfontosabb lengyel napilap, a Gazeta Wyborcza külpolitikai rovatvezetője azt sürgeti, hogy az új német kormány sorolja legfontosabb teendői közé az unió megerősítését. Az EU ugyanis jelenleg gyenge és ez kapóra jön a lengyel Jog és Igazságosságnak, amely egyre távolabb viszi az országot Európától. És súlyos következményei volnának, ha Berlin sokáig tétlenül figyelné az eseményeket. A jelenlegi varsói vezetés ugyanis kevesebb összefogást akar. Ebbe beletartozik, hogy Brüsszel ne szóljon bele, ha nemzetállamok dolgaiba, ideértve hogy akkor sem, ha ott a jogállam megsértését tapasztalja. Az elképzelést osztja Orbán Viktor, Magyarország erős embere, de szabadulna a felügyelettől jó pár román és bolgár politikus is. És látszik az is, hogy Zeman elnök alatt Csehország lesz a következő, amely hátat fordít a földrésznek.

Kelet-Európában a nemzeti indíttatású populizmus azt jelenti, hogy újraélednek régi ellentétek a földrész két fele között. A lengyelekkel az élen az egyik csoport mind inkább szembekerül az európai értékekkel. Ehhez járul, hogy a másik fél előveszi a régi elméletet, miszerint nem volt jó húzás annak idején felvenni a a lengyeleket, magyarokat és bolgárokat. Macron reformjavaslatainak egy részét úgy lehet értelmezni, hogy alakuljon elitklub az unión belül. Azok maradnának ki belőle, akik nem vették át az eurót. A populizmus azért virágzik, mert Európa túl gyenge. Nem képes megbirkózni a migrációs válsággal, illetve kikényszeríteni Keleten a közös értékek tiszteletét. Ebből a helyzetből csakis az EU megerősítése vezet ki, és az nem megy a németek nélkül. Merkel nem engedheti meg, hogy még nagyobb legyen a megosztottság. És a kancellárnak rá kell lépnie a fékre, ha Varsóban marad ez a féltekintélyelvű stílus. A lengyeleknek tudniuk kell, hogy lesznek következményei, ha megtagadják a konszenzust. De sok más oldalról is nagy nyomás nehezedik Európára, ám éppen ez kínál esélyt. Berlin nem teheti meg, hogy ebben a helyzetben passzív maradjon.

A bejegyzés trackback címe:

https://b1.blog.hu/api/trackback/id/tr9513749218

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kublerek · www.vasalobolt.hu 2018.03.20. 15:08:10

Háááát ahogy olvasom messze még a kánaán

kublerek · www.vasalobolt.hu 2018.03.21. 13:16:07

Ja igen ki is lessz a Soros???