- Trump nem tanult Orbántól, magára vethet, de a lengyelek is elleshetnék tőle a pávatáncot;
- A magyar kormány túljár Nagy-Britannia eszén;
- Kurz kioszt egy taslit Orbánnak, mert ami sok, az sok.
A lengyel kormányfő arra figyelmeztetett, hogy visszafelé sülhet el Brüsszel kemény bírálata a lengyel igazságszolgáltatási reform ügyében. Morawiecki, aki Fehér Könyvet adott Junckernak, ezúttal is védelmébe vette a bírósági rendszer átalakítását. Úgy gondolja azonban, hogy hetekig eltarthat, amíg a Bizottság áttanulmányozza a csaknem százoldalas dokumentumot, amely arra is kitér, hogy a nyugati, liberálisabb államok ne próbálják megszorongatni Lengyelországot, mert az fokozhatja az Európa-ellenes érzelmeket. A helyzetértékelés egészen pontosan úgy fogalmaz, hogy a nyomás hatására megerősödhetnek a populista körök, amelyek próbálják lebontani, illetve meggyengíteni az uniót. Az EU a hónap végéig adott időt, hogy a lengyel fél válaszoljon a demokráciával kapcsolatos aggályokra. Magyarország azonban már jelezte, hogy megakadályozza a legsúlyosabb szankciót, a szavazati jog felfüggesztését. Morawiecki időt nyert a párbeszéd újrakezdésével. A szervezet számára jelenleg a Brexit után az a legfőbb gond, hogy mitévő legyen az olyan, euroszkeptikus és populista kormányokkal, mint a lengyel és a magyar.
FAZ
Nincs kilátásban áttörés a lengyel-EU-vitában, mert Varsó továbbra sem árulja el, hogy hajlandó-e érdemben foglalkozni a Bizottság kifogásaival a jogállam ügyében. A Junkcernek átnyújtott Fehér Könyvből nem a kompromisszumkészség derül ki. Az csupán azt hangoztatja, hogy megalapozatlanok a bírálatok az igazságügy átalakítása kapcsán. Morawiecki ezt azzal toldotta meg, hogy bizonyos kérdésekben egyértelmű félreértések, illetve fordítása gondok vannak. Arra hivatkozott, hogy az unió nehezményez bizonyos előírásokat a lengyeleknél, ám ugyanilyen szabályok más országokban már hatályosak. Jelezte egyúttal, hogy hamarosan a hivatalos választ is elküldik. Ugyanakkor a lengyel Európa-miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a többi tagállam természetesen hozhat többségi határozatot a kötelező kvótákról, ám annak hatalmas volna a politikai ára.
A lap szerint csupán epizód, hogy Juncker eddigi német stábfőnöke vette át a Bizottság főtitkári teendőit, vagyis ő lett a legbefolyásosabb alkalmazott Brüsszelben, ám a váratlan kinevezés ajándék azoknak, akik eddig is úgy gondolják, hogy a szervezet csupán meg nem választott bürokraták, illetve Németország játékszere. A tudósítás ennek igazolására megszólaltatja Kovács Zoltánt, aki azt mondta az előreléptetésről, hogy a Bizottság ugyan a jogállamról papol, ám nem hiteles, amikor ez a kérdés saját maga kapcsán vetődik fel.
Mostantól a 47 éves Martin Selmayr irányítja a teljes brüsszeli apparátust, ám új megbízatását Juncker egészen az utolsó pillanatig titokban tartotta. Mellesleg nem volt más jelölt, amit sokan puccsnak minősítenek. A tiltakozások hatására az Európai Parlament hétfőn foglalkozik a kérdéssel. Az új tisztségviselő nem túl népszerű Közép-Európában, mert ő találta ki a kvótarendszert, és attól nem tágított, amikor a magyarok, lengyelek és mások keresztbe feküdtek. De azzal sem lett túl népszerű bizonyos országokban, amikor a közösségi médiában harcra hívott fel a populizmus ellen, néven nevezve Trumpot, Le Pent, Boris Johnsont és Beppe Grillot.
Az egyik legtekintélyesebb amerikai elemző úgy látja, hogy az olasz populisták választási sikere megszólaltatja a vészharangokat Európa számára. Ian Bremmer, az Eurázsia Csoport vezetője nem tartja meglepőnek, hogy az olaszok változást akartak és a fennálló rendszerrel szembenálló pártokra voksoltak. Csak éppen az üzenet a földrész számára az: a populizmus egyáltalán nem halt meg, sőt, még sebeket sem kapott. Azaz hasztalan sült fel Hollandiában Wilders, és hiába Marcon, illetve Merkel sikere. Persze, bármilyen kormány is alakul Rómában, nem akarja kiléptetni az országot sem az EU-ból, sem az euróövezetből. De még a migránsok tömegeit sem fogja kizsuppolni.
Annál inkább belekezd majd nagy költekezésbe, hiszen annyi mindent megígértek a győztes pártok a kampányban. Ez viszont derékba lövi az államadósság csökkentését célzó erőfeszítéseket. És Olaszország ellenkezése kihat a tőkepiacokra. Vagyis aláássa a német-francia reformokat. Továbbá várhatóan barátságosabb lesz az olyan kormányok iránt, mint a magyar és a lengyel, amelyek nyíltan megsértik az uniós jogot. Az olasz felfordulás nem a legjobb előjel, amikor lendületbe jönnek a brit kilépési tárgyalások, fennáll a szeparatista nyomás a spanyoloknál, Kelet-Európa szembeszáll Brüsszellel és Oroszország, illetve Törökország az európai egységet kóstolgatja.
A tekintélyelvűség elleni harc egyik legnevesebb szakértője úgy látja, hogy Amerikában rengeteg küzdelem árán ugyan, de meg lehet menteni a liberális demokráciát. Yascha Mounk, aki a Harvardon tanít, azért gondolja ezt, mert Amerika történelmileg befogadó ország, tehát ott nem lehet olyan mértékben kijátszani ezt a kérdést, ahogyan azt egynémely jobboldali erők Európában teszik. De a legfőbb, hogy a hagyományos politikai pártok gondoskodjanak a jobb megélhetésről a nagy tömegek számára. Ennek érdekében képesek normális adózásra kényszeríteni a nagy nemzetközi cégeket, továbbá jelentős összegeket tudnak áldozni az oktatásra. Azt is meg kell magyarázniuk azonban, főként a fiataloknak, hogy miért fontos a demokrácia. Máskülönben azok nyitottabbak lesznek a szélsőségekre.
A szakember hangsúlyozza, hogy Trumpot komolyan kell venni, bár az elmulasztott három olyan dolgot, ami sokat számított az olyan tekintélyelvű populisták sikerénél, mint Orbán vagy Erdogan. Először is nem összpontosította a hatalom javát a saját kezében. Azután a másik kettőnél sokkal kevesebbet tett, hogy javítsa saját törzsszavazóinak életkörülményeit, továbbá jóval kevésbé tekintette stratégiai feladatnak a vazallusok helyzetbe hozását és a független intézmények felszámolását. Végül pedig nem annyira fegyelmezett, amikor a mérgezett retorikával azt kell bizonygatni, hogy a nemzet túlélése a tét, nem pedig a saját jövője. Mounk szerint az etnikai nacionalizmus kilátásait rontja az is, hogy az elnök egy sor ki nem kényszerített hibát követett el. Ezért nagy az esély, hogy veszít a két év múlva esedékes választáson. De már így is hatalmas károkat okozott, és az amerikai demokrácia érdekében nem egyszerűen tőle kell megszabadulni, hanem általában a populizmus hajtóerőitől.
A brit kormány udvarol a magyar illiberális demokráciának. A szigetország azon van, hogy lehetőleg minden kormánnyal jó kapcsolatot építsen ki a Brexit utáni időkre, és ennek érdekében nem számít, hogy az adott ország mekkora, illetve hogy mennyire szokatlanmódszereket alkalmaz. Orbán Viktort pl. több nyugati állam és Brüsszel is támadja, amiért aláaknázza a jogállamot, és oligarcháknak, illetve a haveroknak kedvez. A magyar politikus az illiberális demokrácia bajnoka, Theresa May kabinetje ezt nyilvánvalóan tudja. Csak éppen a brit külpolitika érdekei azt kívánják, hogy London tegyen lakatot a szájára a magyar belpolitika ügyében.
A nagy barátságot a kereskedelem nem magyarázza. Annál érzékenyebb kérdés az Egyesült Királyságban élő sok magyar jövője. Orbán Viktor amellett kardoskodik, hogy nem sérülhetnek ezeknek az embereknek a jogai a brit kiválás után sem. Boris Johnson a napokban Budapesten megnyugtatta tárgyalópartnerét. A brit kilépés kellemetlen megrázkódtatás Magyarországnak. De May magyar barátai elbűvölik a Londonból egymás után érkező minisztereket, ám közben ravaszul védelmezik a nemzeti érdekeket. Palmerston volt brit kormányfő büszke lenne rájuk. (Ő mondta azt, hogy Nagy-Britanniának nincsenek ellenségei, nincsenek barátai, csak érdekei – a szerk. megj.)
A magyar és az osztrák kormány igyekszik véget vetni a civakodásnak a Lázár-videó ügyében. Kurz kancellár jó és fontos jelnek minősítette, hogy a magyar miniszter bocsánatot kért és tisztázta a történteket. Lázár János tegnap azt közölte a szokásos sajtótájékoztatón, hogy nem kívánt senkit sem megbántani, illetve nem szeretett volna rontani a kétoldalú kapcsolatokon, mindössze a migráció veszélyeire akart rámutatni. A Bécsben készült felvétel felháborított több osztrák politikust, noha azok egyébként sok mindenben osztják a magyar nézetet a bevándorlás kapcsán. Kurz ugyanakkor kifejtette, hogy a két ország viszonya minden szinten kitűnő, ugyanazon az oldalon állnak az illegális bevándorlás elleni harcban.
Az osztrák kancelláriaminiszter azt mondta telefonon Lázár Jánosnak: nem engedi meg, hogy a városát rossz színben tüntessék fel. A magyar fél most kármentéssel próbálkozik, miután a magyar politikus kijelentette, hogy nem akarta megsérteni a bécsieket. Arról is igyekezett meggyőzni osztrák partnerét, hogy amit a videóban mondott, az a saját véleménye, nem pedig a hivatalos magyar álláspont, amire Blümel úgy reagált, hogy Magyarországon zajlik a kampány, ezért nem kell mindent patikamérlegre tenni. Mert egyébként nagyon jó az államközi viszony. Maga Kurz úgy nyilatkozott, hogy a szomszédok között jó hangvételre és a lehető legszorosabb együttműködésre van szükség. A szociáldemokraták bécsi vezére, a leendő polgármester találkozott a magyar nagykövettel. Ludwig utána azt mondta, hogy itt egy magyar vezető magánvéleményéről van szó a választási hadjáratban, amit azonban ő egyáltalán nem tud elfogadni. A belügyminiszter nem kívánt megjegyzést fűzni az ügyhöz, éspedig arra hivatkozva, hogy nem a nyilvánosság előtt kell szóvá tenni bizonyos, nem egészen diplomatikus megjegyzéseket.
„Pofon Jánosnak” címmel a kommentár rámutat, hogy a jelek szerint minden belső közelség dacára eddig tartott az osztrák Kancellária türelme a Fidesszel szemben, noha az ÖVP idáig mindig a magyar kormánypárt szószólója volt az Európai Néppártban, az illiberális demokrácia ellenére. Ám Kurz számára a mostani provokáció láthatólag már sok volt, így nem hagyja szó nélkül a dolgot. A bécsi miniszterelnöki hivatal vezetője személyesen tudatta rosszallását a magyar politikussal. Csak közbevetőleg igazából a bécsi késeléses merénylettel és bizonyos bevándorló csoportok erőszakos hajlamaival kell komolyan foglalkozni. De amit Orbán Viktor jobb keze művelt, az egyszerre nevetséges és uszító. Épp úgy, mint a kampány Soros nem létező terve ellen. Ausztria most ráver a magyar kormányfő és segéderőinek a kezére.
FAZ
Lázár János Bronxot kereste Bécsben annak igazolására, hogy miként nézne ki Budapest rövidesen, ha az ellenzék nyerné meg a választást. A város 10. kerületében állt kamera elé, és miközben beszélt nyugtalanul tekintgetett jobbra-balra, mintha bármelyik pillanatban veszély fenyegetné. Merthogy ott szerinte már a migránsok vették át az uralmat. Vagyis ha Magyarország beengedné a menedékkérőket, akkor óhatatlanul jönne az elszegényedés, a kosz, a bűnözés és egy sor elviselhetetlen életkörülmény. Az osztrák politika szinte minden csoportja felháborodottan reagált. Lázár azt mondta, hogy egyáltalán nem akarta bántani a bécsieket, csupán a magyarokat próbálta óva inteni. Az Orbán-kabinet egyébként azt ígéri, hogy visszaadja a fűtésköltség egy részét a gyerekes családoknak és a nyugdíjasoknak. Húsvéti ajándék – egy héttel a választások előtt.
A lap szó szerint lehozza Vona Gábor blogbejegyzését, amely bírálta Lázár János bécsi közjátékát, választási kortesanyagnak minősítve azt. A Jobbik elnöke azt mondta, hogy az egész az Amerikáról szóló észak-koreai propagandadásokra emlékeztet, miszerint az USÁ-ban éheznek az emberek és az utcákon alszanak. Az újság hozzáteszi, hogy a szélsőjobbos párt elhatárolódott a Fidesz akciójától, ami még képtelenebbé teszi az egész történetet. Vona Orbán Viktor nevében is elnézést kért az osztrákoktól a Bécs elleni „heccvideóért“.
A Facebook azt közölte, hogy csak kivételesen tette vissza azt a felvételt, amelyen Lázár János Bécs 10. kerületében azt bizonygatja, hogy az osztrákok félnek a muzulmánoktól. A közösségi portál azzal indokolta döntését, hogy normális körülmények között nem engedi meg a gyűlöletbeszédet. Az emberek arra használják az oldalt, hogy vitatkozzanak, fontos kérdéseket vessenek fel, ám nem jelenhetnek meg olyan tartalmak, amelyek faji, vallási vagy etnikai alapokon támadnak másokat. A közlemény szerint ettől néha eltérnek, amikor a köz szempontjából valamilyen fontos ügyről van szó. Lázár János előzőleg cenzúrát emlegetett és tiltakozott a Facebook európai központjából, amikor a cég eltávolította a filmet. Később azonban köszönetet mondott a korrekt és gyors válaszlépésért. A hírügynökség megjegyzi, hogy a politikus bécsi vendégszereplése része az egyre élesebb magyar migránsellenes kampánynak.
Bár az unió engedélye májusban lejár, az osztrák belügyminiszter utána is fenn akarja tartani az ellenőrzést a magyar és a szlovén határon. A szabadságpárti Kickl azzal érvel, hogy továbbra is absztrakt terrorveszély áll fenn, vagyis tekintettel kell lenni a közbiztonságra. Azon kívül a katonák szerinte elriasztják az embercsempészeket, illetve a szervezett bűnözést is. A politikus tárgyalni kíván ez ügyben olyan kormányokkal, amelyek hasonlóképpen ítélik meg a kérdést. A cél a közös megoldás. Ugyanakkor elismeri, hogy Brüsszelt alighanem még győzködni kell az osztrákok igazáról.
