- Nem az a baj, hogy Nagy-Britanniában bírálják Sorost, hanem hogy alájátszanak vele a zsidógyűlöletnek.
- Európában csak a németek ügyelnek a rettenetes történelmi tapasztalatokra, az ország dacol az egyre erősödő nacionalista áramlattal.
- Lengyelország nem akar több orosz gázt venni, mert félti a biztonságát.
A kommentár arra figyelmeztet, hogy nem Sorost kell ostorozni azért, mert Nagy-Britannia még egyszer végiggondolja az egész Brexitet. A távozás szomorú hívei számára a befektető könnyű célpont, de nem őt kellene támadniuk. Mert az igaz, hogy 1992-ben térdre kényszerítette a brit jegybankot, de azóta közkedvelt ellenség lett a populista, Európa-ellenes jobboldali erők számára, mivel igen nagyvonalúan segíti a nyílt, liberális demokráciát hirdető intézményeket és egyetemeket. A lejáratását célzó erőfeszítésekbe gyakran vegyül egy adag antiszemitizmus, ami már lázas szintet ért el Magyarországon, ahol választás vár a tekintélyelvű Orbán Viktorra. A hivatalos lejárató kampány kiváltotta a zsidó szervezetek széles körű tiltakozását, ám a miniszterelnök beveti a teljes hagyományos antiszemita eszköztárat, hogy lejárassa a milliárdost. Nagy-Britanniában a távozás hívei azzal vádolják a maradás támogatóit, hogy a liberális „elitek” megpróbálják megfordítani a nép akaratát. Csak éppen változik a közhangulat, mert látnivaló, hogy a hatalom tárgyalási stratégiája teljes káoszba torkollt, illetve hogy milyen költséges is az egész procedúra. A demokráciához hozzátartozik, hogy az emberek meggondolhassák magukat, akár egy újabb népszavazás formájában.
A támogatási história miatt közös frontba tömörültek a Brexit támogatói és szélsőjobb erői, akiknek a szemében Soros már jó ideje gyűlöletes személyiség, ám az ügy kapcsán vita bontakozott ki a szigetországban az antiszemitizmusról. A szélsőségesek többnyire zsidó származása miatt veszik célba, de az is előkerült, hogy gazdag zsidók világméretű hatalmat építenek ki. Az ügyet a konzervatív Daily Telegraph pattintotta ki, amikor azt írta, hogy Soros egy összeesküvés részese a Brexit meghiúsítására. Erre a Zsidó Krónika c. lap szerkesztője felháborodottan úgy reagált, hogy Soros mindig is kőkeményen és nyíltan megmondta, mit akar, ezért puccsal vádolni, az pont az, amit Magyarországon a szemére hánynak a zsidósága miatt. Vagyis ez az antiszemiták nyelve. Az újság egyik volt szerkesztője válaszul azt írta, hogy rettenetes, amikor gusztustalan rezsimek és politikusok a gyűlölet tárgyaként tüzelnek Sorosra, és ezt néven kell nevezni. De ettől még közérdek volt nyilvánosságra hozni az anyagi támogatás tényét.
A vitában megszólal Frank Füredi, a Nagy-Britanniában élő, magyar származású szélsőséges, aki szerint Soros azt hiszi, hogy a vagyona miatt beleszólhat a kormányok dolgába az egész világon. A szerző (aki hivatalos volt a Schmitt Mária-féle budapesti konferenciára, amelyet a botrány miatt elnapoltak – a szerk. megj.) azt írja: az üzletember azt gondolja, hogy joga van közbelépni, ha úgy ítéli meg, hogy valahol rosszul szavaztak az emberek. Mert nem fogadja el sem a határokat, sem a választók döntését. A vagyona folytán feljogosítva érzi magát, hogy befolyásolja az országok sorsát. Ma a britek jövője forog kockán, holnap talán Olaszország vagy Magyarország lesz bőkezűségének áldozata. A gond azonban az, hogy ha valaki a pénzével megpróbálja megváltoztatni milliók akaratát. De még rosszabb, amikor egy oligarcha képes hatni egy társadalomra, noha nem is része annak.
Füredi borzadállyal emlékszik vissza arra, hogy öt éve a Nyílt Társadalom egyik budapesti találkozóján az ebédnél az aktivisták csillogó szemmel mesélték, hány helyen avatkoztak bele a politikába. Azóta már megtanulta, hogy Sorost nem szabad bírálni. A mostani leleplezés folytán pedig egyes hívek előkapták az antiszemitizmus vádját, de azt nem lehet bevetni ilyen opportunista módon. A szerző, aki maga is a holokausztban vesztette el családja jó részét, meg van döbbenve azon, hogy a pénzember ellenfeleit zsidóellenességgel heccelik. Mert szerinte Soros életrajzában valószínűleg az egyetlen dolog, amibe nem lehet belekötni, az éppen a származása.
Guardian
1. Az elemzés szerint az ügy kirobbantásakor a Daily Telegraph szerkesztői hanyagul jártak el és nem voltak tekintettel a várható következményekre. Mert megrázó az, amikor az brit országos napilap címlapján köszön vissza a klisé, mármint hogy egy zsidó üzletember paprikajancsi módjára zsinóron rángat politikusokat, a sötétből irányítja az eseményeket. Nem arról van szó, hogy a konzervatív lapnál bárki tudatosan terjesztené a zsidókkal szembeni gyűlöletet, de a cím mégiscsak az volt: „Titkos puccsot szervez a Brexit meghiúsítására az az ember, aki megtörte a Bank of England-et”. A szövegben meg olyanok voltak, hogy alapítványát a hatalom megdöntésével vádolják Grúziában és Ukrajnában. Az olvasó ezek utána úgy érezheti, hogy biztosan van valami Soros fején, mert nem zörög a haraszt. Pláne, hogy most meg a brit kilépésbe üti bele az orrát. Sehol nem tér ki a cikk arra, hogy a befektető zsidó, de az olvasók egy részét nem is kell rá emlékeztetni, veszi az adást anélkül is. Ezt a módszert alkalmazzák az ellene irányuló hivatalos támadásokban a magyaroknál, a lengyeleknél és másutt is a térségben. Gyakran pedig még csak nem is leplezik. Azért érdemelte ki ezt, mert támogatja a liberális politikát és ellenáll a tekintélyelvű intézkedéseknek, amelyek lerombolják a jogállamot és megfojtják a politikai pluralizmust.
A szóban forgó nacionalista kormányok számára ő lett az ősmumus. De egyben régi rém is: a befolyásos nemzetközi zsidó, akinek nincsenek nemzeti gyökerei, a démoni, bolygó, vadállatias tőke megtestesülése, az új überRotschild. A szovjet propagandisták úgy hívták: a gyökértelen kozmopolita. Soros neve sűrűn előkerül a kelet-európai szélsőséges megmozdulásokon, de Trump amerikai ultráinak körében is. Az öreg földrészen napjainkban azt hányják a szemére, hogy összehangolja a muzulmán menekültek beáramlását, most meg a Brexit ügyében is mesterkedik. Elfoglalt ember lehet, de tényleg. Persze azért nem ártott volna, ha valaki a Daily Telegraphnál észbe kap, és úgy írja meg a történetet, hogy ne lehessen az vád: az újság a globális antiszemita hullámot lovagolja meg. Hogy ne az legyen az első oldalon megjelent írás üzenete, hogy sötét, zsidó befektető Nagy-Britannia ellen tör. Mert ezt pontosan értik az antiszemiták és a zsidók. Vagyis a DT szégyenletesen nemtörődömnek bizonyult, úgy hogy: j’accuse.
2. A nagy-britanniai Soros-ügy új életet lehet a populista összeesküvés elméletekbe, de a filantrópot már jó ideje gyűlöli a szélsőjobb másutt is. A cikk felidézi, hogy a keményvonalas Orbán Viktor egyik parlamenti képviselője nemrégiben közzétett egy frissen leölt, megpörzsölt disznót, rajta a felirattal: „Ő volt a SOROS”, de a feladó tagadott minden gonosz szándékot. Mostanában gyorsan tovaterjedt, hogy a 87 éves üzletember immár nem a demokrácia, az emberi jogok és a nyitott határok nagyvonalú támogatója, hanem a nacionalisták és populisták fő ellensége, Magyarországtól az Egyesült Államokig. Demokratikus megválasztott tisztségviselők is rutinszerűen vádolják azzal, hogy rákényszeríti nézeteit a társadalmakra, sőt megsemmisíti utóbbiakat. Könnyű és hasznos ellenfél: liberális, a nemzetközi együttműködés híve, gazdag – és zsidó.
Sokáig megbecsült személyiségnek számított Kelet- és Közép-Európában. A hullám a menekültválság idején fordult meg, mert bőkezűen adott pénzt a migránsokat segítő civileknek és egyetértett a kvótadöntéssel, márpedig ez ellene hangolta a magyarhoz hasonló ultrakonzervatív, jobboldali kormányokat. Az újraválasztásra készülő Orbán azt állítja, hogy Soros amerikai pénzügyi spekuláns, aki Magyarországot támadja, és aki sok millió európai életét teszi tönkre. A magyar választási kampány a Soros-terv elleni támadásra épül. De nem csak Magyarországon állítják be démonként. Igaz ez az USÁ-tól Oroszországig.
Az Európai Parlament Brexit-ügyben illetékes képviselője a Kreml-ihlette, szélsőjobbos antiszemita propaganda terjesztésével vádolja Theresa May legközelebbi szövetségesét, a Soros elleni cikk szerzőjét. Verhofstadt szerint ilyen írásnak nem szabadna megjelennie egy komoly politikai lapban. Hozzátette, hogy az anyag nagyon tetszhet Orbán Viktornak, aki Putyin más híveivel együtt azzal házal, hogy a milliárdos szuverén nemzetek belügyeibe avatkozik bele. Büszke lehet a magyar kormányfő és illiberális köre, amely megszállottan igyekszik ördöginek lefesteni az emberi jogokat, valamint a szólásszabadság pártolóit. Pedig – jegyezte meg a belga politikus – az Egyesült Királyság évtizedek óta a liberális demokratikus elvek világítótornya és rendíthetetlen harcosa, de remélhetőleg ez a jövőben sem változik.
A Nyílt Társadalom Alapítvány úgy ítéli meg, hogy a magyar kormány olyan eszközöket vet be, amelyek a múlt század 30-as éveit idézik. A kifogásolt brit cikk ugyanakkor megismétli azokat a vádakat, hogy Sorosnak köze volt az oroszbarát rendszer megbuktatásához Grúziában és Ukrajnában, illetve a Magyarország elleni ultraliberális keresztes hadjárathoz.
A brit kilépés támogatói már puccsról beszélnek, miután kiderült, hogy Soros György alapítványa 400 ezer fonttal támogat egy kampánycsoportot, amely a bennmaradás mellett korteskedik. A „Best of Britain”, vagyis a kedvezményezett azt közölte, hogy az adományozás mindenben megfelelt az előírásoknak. A May-kabinet szerint a távozás immár végleges, egyébként pedig a civil szervezeteknek jogukban áll elfogadni pénzeket. Ugyanakkor Sorost a miniszterelnök-asszony volt stábfőnöke vádolta meg összeesküvéssel. A szóban forgó NGO-t vezető volt diplomata ezzel szemben azt mondta, soha nem titkolták, hogy azt szeretnék, ha az ország az EU tagja maradna. Ez az oldal abban reménykedik, hogy a parlamentben sikerül megfúrni a kilépési megállapodást és akkor kénytelen lesz leköszönni a kormányfő. A közvélemény többsége azonban amellett van, hogy végre kell hajtani a népszavazás eredményét. A jelentés hozzáteszi, hogy Soros ellenséges sajtókampány célpontja a nacionalista magyar vezetés részéről, egyébként pedig gyűlöletes figura a jobboldal szemében Kelet-Európában, illetve az Egyesült Államokban.
A Pest megyei Ügyészség megerősítette, hogy súlyos költségvetési csalás és más bűncselekmények gyanújával vizsgálatot rendelt el Orbán Viktor vejének volt cége ellen. A rendőrség jelenleg nyomoz, de hogy meddig, azt a vádhatóság szerint nem lehet előre megmondani. Mindenesetre a választási kampánynak része lett, hogy az OLAF a szálak felgöngyölítését kezdeményezte, bár a közvélemény kutatások továbbra is a Fidesz győzelmét jósolják. Az uniós hatóság összesen 35 közbeszerzés körülményeit kifogásolja. Magyarország minden évben eurómilliárdokat kap Brüsszeltől, ezek a támogatások a növekedés fontos hajtóerejét jelentik. A következő költségvetési előirányzatról hamarosan kezdődik a vita az EU-ban és egyes nyugati tagok sürgetik, hogy vessenek véget a keleti államok nagyvonalú megsegítésének. Ugyanakkor az Elios azt hangsúlyozza, hogy az adott ügyben a sajtójelentések mögött politikai szándékok állnak, de a cég betartott minden szabályt és magas minőségi szintet képviselnek az általa felszerelt utcai lámpák. Egyébként pedig kész közreműködni a mostani vizsgálatban is.
Belezavar a Fidesz választási hadjáratába, hogy korrupciós gyanúba keveredett Orbán vejének korábbi vállalkozása. Az OLAF súlyos visszaélésekkel gyanúsítja az Eliost jó pár település közvilágításának megújítása kapcsán, amelyet javarészt uniós pénzekből finanszíroztak. Az EU csalás elleni hivatala azt állapította meg, hogy 17 pályázatnál a cégre szabták a feltételeket, mert különben érvényteleníteni kellett volna a kiírást., hiszen a jelentkezés nem felelt meg a feltételeknek. A magyar rendőrség már két éve nyomozott az ügyben, de nem talált semmit, a gyanú szerint azért, mert nem volt szabad semmit sem találnia. Budapesten most is azzal számolnak, hogy az újabb vizsgálat szintén megfeneklik. Hiszen Polt Péter Orbán odaadó híve, és az ő irányítása alatt 8 év óta még egyetlen egyszer sem emeltek vádat magas rangú kormánytisztségvelő, vagy a miniszterelnök környezetének bármely tagja ellen. Mindazonáltal a botrány rosszkor jön a politikusnak, mert szeretne ismét kétharmadot szerezni, ám az ügy keresztbe tehet e szándékának, mivel feltüzeli a szavazókat és az ellenzéket.
Lengyelország komolyan gondolja, hogy biztonsági szempontok miatt búcsút int az orosz földgáznak. Moszkva jelenleg a lengyel földgázszükséglet kétharmadát fedezi, a kapcsolat 74 évre nyúlik vissza. Varsó azonban már két éve lefejtőt épített a cseppfolyósított gáz számára a tengerparton, hogy csökkentse függését. Jelenleg pedig leporolja azt a 20 éves elképzelést, hogy csőrendszert fektet a norvég gázmezőkig. Az illetékes kormánymegbízott azt közölte, nem azért keresnek más beszerzési forrásokat, hogy az oroszokkal folytassák az együttműködést. A jelenlegi kétoldalú államközi szerződés 4 év múlva jár le, addigra elvileg megépül az említett norvégiai vezeték, bár végleges határozat még nincs róla. Lengyel részről azonban hajlandók vállalni az átállással járó kockázatot. Ugyanakkor ellenzik az Északi Áramlat-2-őt, amelyen keresztül orosz gáz jutna el Németországba. Az a bajuk vele, hogy amiatt Ukrajna még kiszolgáltatottabb helyzetbe kerül, ha a Kreml netán elzárja a gázt délnyugat felé. Lengyelország ugyanakkor a jövőben összeköttetést akar teremteni Szlovákiával, mert akkor Magyarországon át elérhetővé válnak számára más államok is, akkor pedig saját termelésből még exportálni is képes lesz.
Oroszország a dezinformációt használja fel a bevatkozásra, miközben Európa egy sor országában szavaznak az idén. Putyin valószínűleg olcsóbbnak és hatékonyabbnak találta ezt az eszközt, mint a harckocsikat vagy a befektetéseket, hogy érvényesítse az érdekeit. Az EU-államok az amerikai példából azt már megtanulták, milyen könnyű átcsúszni plutokráciába, illetve kettészakítani egy nemzetet két, ellenséges törzsre. Most pedig azt tanulhatják meg, milyen egyszerű teret engedni az orosz befolyásnak, ha pártpolitikai ügynek tekintik a kérdést. Moszkvának nagy tervei vannak pl. Olaszországban, Európa pedig közben lázasan építi a védállásokat, de valószínűleg már túl későn.
A Kreml a közösségi média kihasználásának mesterévé nőtte ki magát. Arra játszik, hogy megossza az uniót és a Nato-t. Ennek leggyorsabb módja, hogy támogassa a populista mozgalmakat. Ennek megfelelően ha valahol terrorcselekmény történik, orosz részről beindítják az összeesküvés elméletet, mármint hogy ebben benne volt az adott kormány keze. De kedveli azt a történetet is, hogy Soros vezényli a migránsok beözönlését. A dezinformációs hadjáratot folyamatosan hozzáigazítja a helyi feltételekhez. Közép-Európában pl. Merkel a fő célpont, magyar, lengyel és cseh földön több tucat Kreml-barát szerkesztőség működik. Az álhírek azután megingatják a bizalmat a hagyományos sajtóban. Az unió hat embert állított csatasorba, hogy visszaverjék az orosz félretájékoztatás rohamát, csak éppen a szentpétervári “trollgyárat” éppen most bővítették háromszorosára, így most már 12 ezer négyzetméteren születnek a fake newsok.
A lengyel kormánypárt úgy igyekszik feltüntetni, mintha a lengyelek csupán áldozatok lettek volna a 2. világháborúban és semmilyen szerepet nem játszottak volna az akkori bűnökben. A most hozott törvény megosztó, ez a lényeg. Varsó persze már régóta hadakozott a “lengyel haláltáborok” kifejezés ellen, bár senki sem állította, hogy ezeket lengyelek irányították volna. Ám a PiS igyekszik a történelmet a pártpolitika szolgálatába állítani. Kelet-Európa tele van a háború és a megszállás okozta sebekkel, méghozzá oly mértékben, hogy azt egy nyugati csak nehezen képes felfogni. A térségben narratívák versengenek egymásssal, látens sérelmek bukkannak fel, az államok viszont gyengék, így a demagógiára hajlamos vezetők mindig ki lesznek téve a kísértésnek, hogy a történelmi emlékekhez folyamondjanak. Orbán Viktor populista nacionalizmusát áthatja a régi ellenszenv Trianonnan szemben.
De amikor a történelmet háborgatják, akkor mindenféle gusztustalanság kerülhet újra a felszínre. A lengyel ügy megviseli a szövetségesi kapcsolatokat is, lásd Izraelt, és akkor még nem említettük Ukrajnát, amely történelmi okokból eleve gyanakvással tekint Varsóra, és viszont. Ha a jogszabály azt célozta, hogy elvonja a figyelmet a lengyelek egykori tetteiről, akkor visszafelé sült el. A nemzetközi sajtó hetek óta mást sem tesz, mint sorolja a háborús atrocitásokat. Ám Jog és Igazságosságot élteti az ilyesfajta gyalázat. A demokrácia elleni támadások miatt az ország marginalizálódott Európában és még Amerikától is elidegenedett. A PiS azonban magasan vezet a közvélemény kutatásokban. A nemzetközi reakció megerősíti amit a hatalom állít, hogy ti. csak ő képes megvédeni a történelmi igazságot és a nemzet becsületét. Egyes országok mind jobban belesüppednek a történelem árkaiba.
A pacifista Németország szembeszáll az európai nacionalista hullámmal, mert Berlint nem rettentik el a földrész legsötétebb fejezetei sem. Egy időben úgy tűnt, hogy a kontinens megbékélt a saját múltjával, az EU megalakításával felszabadította magát. Ez még azelőtt volt, hogy a tekintélyelvű lengyel kormány újra háborús jóvátételt követelt a németektől, illetve hogy Orbán megpróbálta rehabilitálni Horthyt. Az új típusú nacionalizmus leginkább vélt történelmi sérelmekből táplálkozik. Orbán Viktor sohasem nyugodott bele teljesen a trianoni veszteségekbe. Lengyel elvbarátja minden sarkon német és orosz összeesküvést gyanít. A nacionalista jobboldal mindig szívesen tálalt fel ellenségeket, a zsidók egyfolytában kedvelt célpontnak számítottak. De most már felzárkóztak hozzájuk a muzulmán menekültek.
A magyar vezető nincs egyedül, amikor a 30-as évek diktátorai felé fordul. Az olasz szélsőjobb Mussolinit dicsőíti. Egyetlen nemzet van, amely sohasem akarta elfelejteni a 20. század első felének történelmét: a német. El van szánva arra, hogy kivegye részét Európa sorsának alakításából, bár a koalíciós tervezet nemigen árul el bármit arról, hogy Berlin milyen szerepet kíván betölteni a nyílt nemzetközi rend megőrzésében. A német pacifizmus azonban folyamatosan visszapillant a történelemre, miközben a dühödt nacionalisták úgy tesznek, mintha elfeledkeztek volna a történtekről. (Az elemzést illusztráló karikatúrán Merkel igyekszik tanulmányozni az európai történelemkönyvet, csak éppen ezt a magyar miniszterelnök – Kaczynskival az oldalán – próbálja megakadályozni.)
