- A Bizottság már a konkrét lépéseken dolgozik, hogy pénzzel regulázza meg a jogállamot semmibe vevő tagokat.
- Szabad kapacitás a tranzitövezetekben: hétfő óta naponta már csak egy-egy menedékkérő léphet be.
- Próbáltak keménynek látszani a visegrádi négyek.
Az ENSZ illetékese szerint az EU rossz példát mutat, mert megengedi, hogy egyes tagállamai emberi jogi szervezeteket fojtsanak meg, és ez a világban másutt is bátorítja a szigorítást az ilyen egyesületekkel szemben. Michael Frost, akinek feladata, hogy védelmet nyújtson a jogvédőknek, kifejtette: Burundiban, Kongóban, Izraelben a nemrégiben hozott magyar és lengyel törvényekkel próbálják igazolni a saját szabályozásukat, noha az korlátozhatja az NGO-k függetlenségét. Mint mondta, nagyon sok helyütt csapnak le a civil társadalomra, képviselőit bűnözőknek nyilvánítják, illetve bajkeverőként megbélyegzik. Az EU történelmileg fontos szerepet tölt be, és védi az emberi jogi aktivistákat, ám napjainkban a szervezet tekintélye belülről rendül meg. Magyarország pl. törvényt hozott a külföldi támogatással működő csoportok ellen. A szakértő azt javasolja, hogy ellenlépésként az unió futtassa fel ezeknek a szervezeteknek a közvetlen finanszírozását. A pénzt külön alapból kellene folyósítani, nem a kormányokon keresztül. A jelentés emlékeztet arra, hogy Brüsszel az Európai Bíróság elé kívánja vinni a magyar vezetést a civilek elleni jogszabály miatt.
Ha nincs jogállam, nincs uniós támogatás. Ilyen rendszer kialakításán dolgozik a Bizottság és a terv alig leplezett fenyegetés Magyarország, Lengyelország és Románia címére. Az elképzelés már egyre inkább alakot ölt. A regionális politikáért felelős biztos, a román Corina Cretu úgy nyilatkozott, hogy meg kell találni a megfelelő mechanizmust, amellyel be lehet biztosítani a jogállamot. Az ugyanis alapérték, amelyet tiszteletben kell tartani. Hozzáfűzte: a jelentkezőknek már az EU-belépéskor látniuk kellett, hogy a tagság nem csupán kedvezményekkel, hanem kötelességekkel és felelősséggel is jár. Az új módi legkorábban 2021-től lenne érvényben és nem csupán a kohéziós alapokra terjedne ki, hanem mindenfajta szubvencióra. Nehogy azt higgyék bizonyos kormányok, hogy csak őket kívánják megbüntetni. Épp ezért a szigorítás minden államra vonatkozik majd.
Hogy kikre vonatkozik a készülő intézkedés, az kézenfekvő. Magyarország kiskorúsítja a civil szervezeteket, mind jobban korlátozza a menekültek emberi jogait, valamint a tanszabadságot. Ami a lengyel ügyet illeti, ez az első alkalom, hogy Brüsszel ilyen, különleges eljáráshoz folyamodik, ám felsülhet, mert a szankciók elrendeléséhez minden tagállam beleegyezése szükséges, és Orbán Viktor már többször is jelezte, hogy vétóval védi meg varsói szövetségesét. Ezért vetődött fel, hogy a jogsértéseket a pénz megvonásával torolják meg. Egy másik biztos, Jourová szerint már csak azért is el kell érni, hogy legyen független bíráskodás és jogállamiság, hiszen itt adópénzekről van szó. Az elképzeléseket azonban alaposan meg akarják hányni-vetni a tagokkal.
Viszont továbbra is megfogalmazódnak kételyek, hogy a támogatás visszatartása alkalmas eszköz-e az államok megfegyelmezésére. Cretu pl. arról beszélt, nem érti, hogy a lakosság miért kapna kevesebb kórházat vagy utat csak azért, mert kormánya rosszul viselkedik. A Visegrádi Csoport tegnapi közleménye egy szóval sem említi a jogállamot. Ezzel szemben azt emeli ki, hogy tekintetbe kell venni a tagállamok identitását és nemzeti jellemzőit. Azon kívül az EU-intézményeknek saját mandátumuk keretein belül kell maradniuk, ugyanakkor tisztelniük kell az egyes kormányok jogát a reformok végrehajtására.
Szerb sajtóforrás szerint Magyarország az eddigi napi 10 helyett, már csupán egy-egy menedékkérőt enged be a röszkei, illetve a tompai tranzitövezetben, miközben a kormány továbbra is kénytelen magyarázkodni, hogy tavaly titokban miért adott menekültstátuszt 1300 embernek. A korlátozást hétfőn vezették be, de az egyik segélyszervezet szerint nem világos, hogy mennyi időre szól. Lehet, hogy azzal függ össze, hogy a januári kvóta már betelt, viszont februártól ismét visszaáll a korábbi rendszer, tehát naponta ismét 10-en mehetnek be a zónába. Úgy tudni, hogy a magyar fél a csökkentésről tájékoztatta az illetékes szerb kormánybiztosságot. Szerbiában jelenleg 4 ezren vannak a befogadó állomásokon. Ugyanakkor az egyik belgrádi segélyszervezet vezetője felvetette, hogy a magyar fél tavaly titokban kb. ezerszer toloncolt vissza olyanokat, akik legálisan léptek magyar területre.
A V4-ek azt üzenték, hogy csak lassan a testtel és Brüsszel ne akarja megrendszabályozni a tagországokat. A csoport ellenáll, miközben Németország és Franciaország – a Bizottság támogatásával több integrációt szorgalmaz. A budapesti találkozón Orbán Viktor kijelentette, hogy Európának új tervre van szükség, a szabad nemzetek szövetségeként. Lengyel kollégája szintén azt hangoztatta, hogy az EU-nak a szuverén tagállamokra kell épülnie, ahelyett, hogy a nyugati törekvéseknek megfelelően egy mind inkább központosított szövetséggé válna. A tudósítás megjegyzi, hogy Budapest és Varsó az EU neveletlen gyermekének számít a jobboldali-populista kormányok alatt, amelyek katolikus, konzervatív értékeket hirdetnek, és sűrűn megütköznek az unióval, mert az kifogásolja, hogy eltérnek a demokratikus és jogállami normáktól. A kvóták elutasítása aláásta a bizalmat és megrendítette az egységet. Ezek a nézetkülönbségek áradnak a pénteki budapesti találkozón elfogadott nyilatkozatból. Viszont ahhoz ragaszkodnak, hogy fennmaradjon a nagyvonalú EU támogatási rendszer a volt szocialista államok felzárkóztatására.
Az unió elmélyítése ellen foglalt állást a Visegrádi Csoport, amely egyúttal megerősítette, hogy nemet mond a kvótákra. Orbán Viktor arról beszélt, hogy nincs szükségük EU-birodalomra, ehelyett a szabad nemzetek összefogását pártolják. Szlovák kollégája pedig azt mondta a menedékkérők elosztásáról, hogy az európai intézmények alapvetően nem dobhatnak be olyan témát, amely ügyében nincs teljes egyetértés. Orbán ezzel kapcsolatban azt fejtegette, hogy a négyek nem óhajtanak a bevándorlók országa lenni. Budapest, Varsó és Prága ellen szerződésszegési eljárás van folyamatban, amiért elvetik a menedékkérők átvételét.
FAZ
A visegrádi államok kisebb Európai Parlamentet akarnak. Budapesten elfogadott állásfoglalásuk értelmében növelni kell a tagállamok szerepét az EU-n belül. Nem értenek egyet azzal, hogy nemzetek feletti listák legyenek az Európa-választásokon, és nem támogatják, hogy a jövőben is állítsanak csúcsjelölteket a Bizottság elnöki posztjára. Az integráció legfőbb döntéshozó szervének továbbra is az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsot tekintik. Ezzel arra utaltak, hogy a kvótahatározatot 3 éve a belügyminiszterek hagyták jóvá, többségi alapon. A migrációról azt hangsúlyozza a nyilatkozat, hogy a nyomást nem szét kell teríteni, hanem meg kell akadályozni.
Lengyelország erős embere közölte, hogy egy tapodtat sem engednek az uniónak az igazságszolgáltatás reformja ügyében. Kaczynski szerint a mélyreható változások nem lassulnak, hanem éppen ellenkezőleg, gyorsulnak. Megjegyezte, hogy nem lehet megállapodni olyan hatalmakkal, amelyek éveken át saját hitbizományuknak tekintették az országot. Egyben cáfolta külügyminiszterét, miszerint Varsó tiszteletben kívánja tartani az Európai Bíróság készülő döntését a lengyel bírósági rendszer átalakítása ügyében. Szerinte itt belső jogkörről van szó, és azt az EU-szerződések is szavatolják. A jelentés kitér arra, hogy a 7-es paragrafus alapján folyó eljárás idegesíti a PiS-t, de nem valószínű, hogy az eljut a lengyelek szavazati jogának felfüggesztéséhez, mert Magyarország már belengette a vétót.
A kommentár azt hangsúlyozza, hogy Németországnak keménynek kell maradnia a menekültkérdésben, mert joggal követeli, hogy minden állam vegye ki a részét a menedékkérők elosztásából. Ezért Berlinnek el kell kerülnie a rossz kompromisszumot, mert különben csak abban lehet bízni, hogy nem lesz újabb migrációs válság. Csak éppen másfél év alatt nem jutott előbbre az unió a dublini rendszer megújításában. Az olyan kormányok, mint a magyar, a lengyel és a cseh, elutasítják a menedékkérők kötelező befogadását. A másik oldal szintén elvi megfontolásokból nem mehet bele, hogy egyesek – elvből – vonakodnak akárcsak egyetlen migránst is átvenni. Mert miként fogadtassa el Berlin, Athén vagy Róma a választóival, hogy akadnak, akik teljesen szembefordulnak a többiekkel az állítólagos szövetségen belül.
Az alapkérdésekről folyó vitában, hatalomtechnikai szempontból a német kormány és partnerei vannak rosszabb helyzetben. Az ügy ugyanis annyira át van politizálva, hogy szóba sem jön a többségi határozat. Az ugyanis végérvényesen megosztaná Európát. Ezért egyhangú döntés kellene, ám azt az ellentábor igazából nem tudja megakadályozni. A német vezetésnek igenis vannak eszközei, főleg gazdasági területen, hogy feldühítse a másik oldalt. Így nyáron nagyon is keveredhet a menekültpolitika és az eurövezet átépítése, az új költségvetés. De vannak jelek, amelyek arra utalnak, hogy Merkel beadja a derekát, miközben pl. Ausztria úgy tesz, mintha az ügy el lenne intézve. Ám ez hiba volna. Mert ahogy a luxemburgi külügyminiszter megfogalmazta: ha nincs legalább valamennyire megbízható áttelepítési rendszer, akkor az egész terhet a görögöknek és az olaszoknak kellene viselniük. Aki ennyire nem készül a válságra, mint az EU, az csak imádkozhat, egyben pedig még tovább kell építenie az Európa-erődöt.
Soros György Davosban időről időre drasztikus szavakkal figyelmeztet az emberiség jövőjét és szabadságát fenyegető veszélyekre, de az idén különösen sötét képet festett. Kifejtette, hogy a közösségi média a független gondolkodás ellensége. Óvott az olyan maffiaállamoktól, mint Oroszország, illetve a kínai titkos diktatúrától, az unió szétesésétől, valamint Trumptól. A milliárdos arról is beszélt, hogy meg kell újítani az európai pártrendszert. A bajor keresztényszociálisok példáján mutatta be, hogy az AfD felbukkanása után a CSU kénytelen még inkább jobbra tolódni, mert választások lesznek a tartományban. Így viszont áthidalhatatlan árok jött létre a CDU és a párt között, a német pártrendszer nagyjából-egészében működésképtelenné vált, és ez így is marad, amíg csak az uniószövetség fel nem bomlik.
Soros szerint válságban van a nyitott társadalom, sőt az emberi civilizáció túlélése forog kockán. És az olyan konszernek, mint a Facebook és a Google lehetővé teszik a diktátoroknak, hogy azok állami pénzből mindenre kiterjedő megfigyelő rendszert építsenek ki. Azaz ezek a közösségi szolgáltatók ártalmasak a demokráciára nézve. De gazdaságilag is károsak, mert méretüknél fogva akadályozzák a versenyt a világhálón.
