- • Macron ismét üzent a magyar és a lengyel kormánynak.
- Budapest és Varsó egyszer s mindenkorra igyekszik kilőni a 7-es paragrafus alkallmazásának lehetőségét.
- A boncolás kiderítette, hogy megszakadt a verőér Urbán Zoltán szívében.
New York Times/Washington Post/US News and World Report/AP
A hírügynökség azt emeli ki a magyar és a lengyel miniszterelnök budapesti sajtótájékoztatójából, hogy szerintük erőre kap a bevándorlás elleni politikájuk az unión belül. A tudósítás külön is idézi Orbán Viktortól, hogy helyreállt a demokrácia Ausztriában, mert olyan kormány került hatalomra, amely szintén nem kér a migrációból. Továbbá, hogy csak idő kérdése, és ugyanez lesz a helyzet az egész földrészen. Mindkét vezető újólag elutasította a menedékkérők áttelepítését. Ugyanakkor ezúttal egyikük sem említette, hogy az EU szankciókat készít elő Varsó ellen a demokratikus elvek megsértése miatt. Orbán ugyanakkor később úgy nyilatkozott a lengyel tévének, hogy az uniós eljárás alaptalan. Arra is figyelmeztetett, hogy Brüsszel később mások ellen is bevetheti a mostani módszert, ám jelezte, hogy sem a lengyel, sem a magyar vezetés nem fogad el diktátumot senkitől.
New York Times/Washington Post/Reuters
A hírügynökség úgy foglalja össze Orbán és Morawiecki sajtóértekezletét, hogy a két ország nagyobb beleszólást követel az unió dolgaiba, de semmi kedve sincs viszont a közös migrációs politikához. A jelentés emlékeztet arra, hogy a két kormány vitában áll az EU-val, miután nem hajlandóak migránsokat befogadni, illetve fokozni igyekeznek az állami ellenőrzést az igazságszolgáltatás és a sajtó fölött. A vendég ezzel együtt jelezte, hogy a térség országai közösen kívánnak fellépni, amikor az unió a következő hétéves pénzügyi időszak költségvetés-tervezetét tárgyalja. Mint emlékezetes, Németország és több, más tehetős tagállam is korlátozni kívánja a támogatásokat, amelyeknek a lengyelek a legnagyobb haszonélvezői. A megbeszélések után egyébként úgy tűnt, hogy a két politikus jó személyi viszonyt alakított ki, megerősítve a kormányuk közötti közeledést.
Lengyelország és Magyarország együttes erővel igyekszik megakadályozni, nehogy pórul járjon, miután a jövőben az EU előreláthatólag csak az eddiginél kevesebbet tud támogatásokra költeni. Morawiecki a sajtótájékoztatón kifejezette sürgette, hogy zárják soraikat, mivel vannak olyan elképzelések, hogy a két állam esetében fogják vissza a szubvenciókat, mégpedig arra hivatkozva, hogy megszegik a jogállamot. A jelentés kiemeli, hogy az unió mostanában egyre jobban odafigyel a két kormányra, és bírálja, hogy azok visszalépnek a demokrácia területén. Orbán ezzel szemben tegnap azt hangoztatta, hogy Közép-Európa stabilizáló szerepet tölt be a kontinensen, a saját lábán áll, ennek megfelelően akarja hallatni a hangját a szervezet közös ügyeiben. A hírügynökségnek is feltűnt, hogy a 40-percse sajtótájékoztató során egyik politikus sem tért ki a Varsó ellen kezdeményezett példátlan brüsszeli eljárásra. Ehelyett azt méltatták, milyen érdemeket szereztek jó két évtizede, a kommunista elnyomók elleni harcban.
Magyarország és Lengyelország azt ígéri, hogy vállvetve fog ellenállni a kvótahatározatnak és megvédi határait, vagyis a két kormány kihívó szövetséget alkotva megy szembe az unió menedékpolitikájával. Morawiecki Brüsszel helyett először Budapestre látogatott el miniszterelnökként és összeállt Orbán Viktorral, mert nem kíván engedni az EU nyomásának. A két állam egyetlen menedékkérőt sem vett át. Mindkettő határozottan nacionalista irányt visz és élesen bírálja, hogy a szervezet egységesíteni kívánja a menekültpolitika rendszerét. A házigazda burkoltan Merkelnek üzent, amikor azt fejtegette, hogy az európai emberek nem akarják a bevándorlást, miközben néhány európai vezető erőlteti ez ügyben az elhibázott politikát. Kiemelte továbbá Közép-Európa egyre fontosabb gazdasági szerepét, amit szerinte mutat, hogy Németország kereskedelme a V4-ekkel már nagyobb, mint amekkorát Franciaországgal bonyolít le.
A konzervatív lap úgy látja, hogy a magyar és a lengyel vezetés szövetséget alkot Brüsszel ellen. Hiszen hogy egy új kormányfő hová megy elsőként külföldre, az jelzi, hogy hová helyezi a hangsúlyokat, hol keres elsősorban partnert. A két vezetés politikai világnézete sok tekintetben igencsak hasonló. Mi több, a Brüsszelben zajló vitában Orbán a lengyelek védhatalmaként lép fel. Már többször bejelentette, hogy megvétózza, ha az EU netán szankciókat rendel el Lengyelországgal szemben. Vagyis tegnap nem volt szükséges, hogy ezt külön is szóba hozza. Ugyanakkor a migráció jó ürügyül szolgált mindkét politikus számára, hogy ne kelljen olyan kérdéseket érintenie, mint a jogállamiság. A magyar miniszterelnök szerint az ilyen „támadások” mögött egyébként is mindig a migráció áll. Ezzel kapcsolatban fölöttébb bizakodóan nyilatkozott az új osztrák koalíció irányvonaláról, ám Kurz kancellár idáig nem volt hajlandó arra, hogy mindent a migrációs szemüvegen át nézzen. Azon kívül védelmébe vette a lengyelek elleni eljárást. Ő egyébként elsőként Brüsszelt kereste fel, amikor elfoglalta hivatalát, legközelebb pedig Párizsba és Berlinbe látogat el.
A budapesti magyar-lengyel csúcson csak Orbán Viktor igazolta a várakozásokat és ő zúdított éles szavakat Brüsszelre, Morawiecki sokkal visszafogottabbnak bizonyult. De azért az úti cél megválasztása már önmagában harcos üzenet volt az EU-nak. A kardcsörtetés azonban elmaradt a sajtótájékoztatón. Egyikük sem hozta a szóba a 7-es paragrafus alapján indult eljárást Lengyelország ügyében. Igaz, erre egyetlen újságíró sem kérdezett rá, amihez azonban tudni kell, hogy csakis a baráti sajtó képviselői kaptak szót. Mindazonáltal olyan volt, mintha a két politikus összebeszélt volna, hogy ezt a témát kerülik. Persze korábban már elmondtak mindent ennek kapcsán, és elképzelhető, hogy a lengyel fél nem akart feleslegesen olajat önteni a tűzre. Sőt, a vendég azt közölte, hogy országa az európai értékeket védelmezi.
Orbán ugyanakkor azt forszírozta, ami a választások előtt bejön a hazai publikumnál: a migrációt. A tárgyalópartner átengedte neki, hogy úgy, isten igazából nekirontson az EU-nak. Az osztrák kancellárt illetően a magyar vezetőnek volt egy érdekes megjegyzése, hogy ti. még korai azon tanakodni, milyen mély is Ausztriában a változás. Mármint hogy csupán a felszín módosult és a politikai elit cserélődött, vagy netán társadalmilag mélyreható paradigmaváltás ment végbe. A magyar vezetésben örülnek az osztrák fejleményeknek, de azért alkalmanként felvetik, hogy a világnézetet tekintve tényleg lehet-e Kurzra támaszkodni.
Magyarországnak és Lengyelországnak üzent a francia államfő, amikor kijelentette, hogy a sajtószabadságot nem csupán diktatúrák támadják, hanem európai demokráciák is. A kijelentés kapcsán a jelentés emlékeztet arra, hogy a magyar és a lengyel kormány lecsapott a független médiára. Macron egyébként kifejtette, hogy a sajtószabadság a szólásszabadság legfelső fokát jelenti, és hogy a propaganda leginkább az újságírókat fenyegeti. Közölte, hogy hamarosan törvényjavaslatot terjeszt elő, mert meg akarja akadályozni, hogy a jövőben álhírek terjedhessenek a választási hadjáratok során. Ennek érdekében az internetes portáloknak közzé kellene tenniük, hogy ki finanszírozza őket. Azon kívül korlátoznák, hogy mennyi pénzt kaphatnak a fizetett tartalmakért. Jelenleg ugyanis látnivaló, tette hozzá az elnök, hogy bizonyos körök anyagiakkal ösztönzik a kételyeket, nyomatják az alternatív valóságot, ám emiatt az emberek azt hihetik, hogy a sajtó és a politika valamilyen szinten mindig megtéveszti őket.
A V4-ek igyekeznek látványosan megbuktatni a Lengyelország ellen kezdeményezett szankciós folyamatot, hogy a jövőben senkinek se jusson eszébe bevetni a 7-es cikket. Ezt írja helyzetelemzésében a konzervatív újság, hozzátéve, hogy eljött Kelet-Európa ideje, a térség az új öntudat jeleit mutatja. Ezt támasztja alá, hogy a lengyel kormányfő elsőként Budapestet kereste fel. Az út egyértelmű jelzés: Magyarország fontosabb, mint az EU és Németország. A látogatás a csoport új erejét hivatott demonstrálni. A visegrádiak a kvótákat illetően azon vannak, hogy akkora kisebbséget alkossanak, amivel meg tudják akadályozni a többségi döntést. Trócsányi László jelezte, hogy számítanak az álláspontjukkal rokonszenvező európai közvélemény támogatására. A balti köztársaságok, valamint a szlovénok, a horvátok és bizonyos fokig a románok is keresik a V4-ek közelségét, mert azok bástyaként szolgálnak a kellemetlen brüsszeli nyomással szemben.
Nagy kérdés, mit csinál a bolgár vezetés soros uniós elnökként, ha Budapest és Varsó az első félévben nekiront Brüsszelnek a kvóták miatt, miután a két kormánynak feltett szándéka, hogy helyre teszi ez ügyben az uniót. Boriszov már jelezte, hogy válságkezelő akar lenni, noha idáig nem a tetterejével és kezdeményezéseivel tűnt ki kormányzásának 8 éve alatt. Inkább fejőstehénnek nézi az uniót, ezért javarészt csupán követte az eseményeket a szövetségen belül. Ez okból azután mindig is harmóniára törekedett Brüsszellel és főként Berlinnel. Még olyan ügyekben is, amelyek a nemzeti érdekeket érintették. Viszont a Visegrádi Csoport már jó ideje azon van, hogy jobban érvényesítse akaratát, ha kell a Bizottsággal és más államokkal szemben is. A térség lakosai sokszor másodrangú állampolgároknak érzik magukat, így ez a hozzáállás már eleve balzsam a lelküknek. Ugyanakkor Bulgária elhallgatta, hogy példátlan módon úgy lett fél évre elnök, hogy közben Brüsszel folyamatosan figyeli, mivel voltaképpen még most sem teljesítette a belépési feltételeket.
Egy friss tanulmány szerint Ausztria egyre fontosabb a visegrádi államok számára. A prágai AMO kutató intézet a Konrad-Adenauer-alapítvánnyal közösen évek óta szondázza a kelet-európai viszonyokat. Időről időre politikusokat, vezető köztisztviselőket, vállalkozókat és újságírókat kérdez ki a térség és az EU állapotáról. Ezúttal arra a következtetésre jutott, hogy a régióban mind inkább kedvezően ítélik meg Ausztriát. Európáról sok fontos kérdésben azonosan vélekednek, és a kapcsolatok lehetnek még szorosabbak is. Hogy Bécs pozíciója erősödik a szomszédok körében, abba belejátszhat az is, hogy az utóbbi két évben lehűlt a V4-ek viszonya Németországgal. Különösen a magyarok és a lengyelek esetében. Viszont a csoporton belül vannak markáns nézetkülönbségek a szlovákok, illetve a másik három kormány között. De arra is mutatnak jelek, hogy Prága és Pozsony nem fog szembeszállni az unióval Lengyelország miatt. A döntés fontos lesz a tömörülés egész jövője szempontjából. És hamarosan Ausztria is választás elé kerülhet, mármint hogy kivel tart: az illiberális magyar-lengyel duóval, vagy inkább a csehekkel és a szlovákokkal.
Gyakorlott antiszemitaként a Fidesz finomabban fejezi ki magát és kerüli a fenyegetéseket, de a hivatalos propaganda szellemileg ugyanabból a forrásból merít, mint a neonácik, illetve a szélsőjobbosok. Vagyis a forma más, de a tartalom ugyanaz. Így jellemzi a helyzetet a kommentár, miután Gulyás Gergely a minap megismételte, hogy folytatódik a Soros elleni (antiszemita) kampány. Az elemzés címe: „Magyarország barátai“ arra utal, hogy a Fidesz frakcióvezetője szerint a magyar kormánypártnak vannak jócskán támogatói Németországban. Közéjük tartozik pl. az a szélsőséges ideológus, Kubitschek, akit meghívtak a magyar Külügyminisztérium támogatásával szervezett budapesti konferenciára. Gulyás arra is kitért, hogy a német sajtó sokkal kevésbé sokszínű, mint a magyar. Ehhez a szerző csupán annyit tesz hozzá, hogy Magyarországon a média 90 %-a vagy a hatalom, vagy hozzá közel álló oligarchák kezében összpontosul.
Urbán Zoltán szívében elroppant a verőér, emiatt halt meg az Eximbank vezetője a sípályán, az ausztriai Flachauban. Az okot az igazságügyi-orvostani boncolás állapította meg. A nyomozást azonban még folytatják, bár azt már kizárják, hogy síbaleset történt volna. Az 57-éves bankvezér a lejtőn esett össze, és hiábavaló volt minden újraélesztési kísérlet.
