B1 blogcsalád



Az USA még elkerülheti, hogy Magyar- és Lengyelország sorsára jusson, és látszatdemokrácia legyen

Nemzetközi sajtószemle

2017. december 26. - Szelestey
  • Ez a tekintélyelvű kemény fiúk éve volt, Trump, Putyin és Hszi Csin-ping a szakadék felé viszik a világot a hatalmas egójukkal, a fiókdiktátorok pedig utánozzák őket.
  • Mindenki másként csinálja: a lengyelek nem ugyanazt a csatát vívják az EU-val, mint a magyarok.
  • Románia is azon ügyködik, hogy a magyarokhoz és a lengyelekhez hasonlóan bedarálja az igazságszolgáltatást.

Inline image
Paul Krugman úgy látja, hogy az Egyesült Államokból még lehet egy másik Magyarország vagy Törökország, vagyis ahol formálisan működik a demokrácia, ám a gyakorlatban tekintélyelvű a rendszer. Csak éppen nem lehet olyan könnyen és gyorsan átalakítani az USÁ-t, ahogy attól sokan féltek. Az idei év megfelelt a várakozásoknak és sok tekintetben a lehető legrosszabbat hozta Trump elnökségével. A politikus nap mint nap igazolja, hogy teljesen alkalmatlan a feladatára, erkölcsileg, értelmileg. De ami még szörnyűbb: a saját pártja alájátszik neki. A konzervatív médiából a republikánusok szimpla propaganda gépezete lett. A szerző mégis derűlátó, mert tíz és tízmillió amerikai a sarkára állt, és erőteljes ellenállást tanúsított. Tüntetéseken, a fontos időközi választásokon.
Az USA persze továbbra is halálos veszélyben van: a kormánypárt tartja kézben a hatalom minden eszközét, Trump maga szívesen lenne diktátor, aki fittyet hány minden demokratikus normára. Pártjának képviselői pedig egyértelművé tették, hogy semmiben nem kívánják korlátozni. Asszisztáltak ahhoz, hogy megszedje magát ő és a rengeteg vazallusa is. Meg ahhoz, hogy faji gyűlöletet gerjeszt és megpróbál tisztogatni az igazságügyi tárcánál, valamint az FBI-nál. És előreláthatólag ugyanez érvényes arra, hogy bármit is talál a különleges ügyész által folytatott vizsgálat az orosz kapcsolat ügyében, a párt az elnök mellett áll majd ki. Vagyis egyelőre halott betű a fékek és ellensúlyok rendszere. Meg fogják firkálni a félidős választások eredményét is, köszönhetően annak, hogy módosították a szavazókörzetek határait.  A demokráciát azért is nehéz lesz helyreállítani, mert ahhoz két tisztességes párt kell, csakhogy a republikánusok végzetesen korruptnak látszanak. Mindent egybevéve azonban Krugman úgy gondolja, hogy Amerika még nem veszett el.
Inline image
Ebben az évben nyomult a tekintélyelvűség a világban, A kemény fiúk, nagy egóval ostoba módon a szakadék szélén táncoltak. A prototípus Putyin, de ilyen a kínai elnök is, Trump pedig az elnökség sarlatán paródiáját adta elő, riasztó szinten vegyítve a hatalmat és a tudatlanságot. Ez a nehézsúlyú csőcselék egy sor utánzót vonzott, a kis nagy embereket, mint az észak-koreai diktátor vagy a török elnök. A következmény az lett, hogy a nyugati demokráciák igen gyengének érzik magukat, a háború utáni rend pedig kezd omladozni. A megosztó, populista, nacionalista visszalépések jól megvilágították a dilemmát Európában. A legveszélyesebb biztonsági probléma Észak-Korea lett, a szorítóban két ingerlékeny, buta és tapasztalatlan elnökkel, Kim Dzsong-Unnal és Trumppal. Az amerikai vezető ugyanakkor nem száll szembe Kína hatalmi törekvéseivel, demokratikus hiányosságaival. De nem csak Hszi Csin-ping, hanem Putyin is meg tudta győzni Washingtont, hogy országa bizalomra méltó partner, Moszkva pl. Szíriában. Azon kívül Trump elfogadta, hogy a Kreml nem avatkozott bele az elnökválasztásba.
Európa nehéz éven van túl, de a gondok megmaradtak. Úgy indult, hogy jön a populista hullám, amit a bevándorlással szemben érzett félelem, a gazdasági helyzet, az euroszkepticizmus, az identitás elvesztése és a régi idegengyűlölet gerjesztett. A politikai közép azonban tartani tudta magát, bár helyzete korántsem olyan biztos, mint előzőleg. Keleten a magyar és a lengyel kormány csatázott a Bizottsággal a civil jogokról és a médiaszabadság korlátozásáról. Putyin ellen az a vád, hogy megpróbálja destabilizálni a nyugati demokráciákat. A belső bajok miatt az EU kevesebbet foglalkozott a peremén tapasztalható bajokkal.
Inline image
Lengyelország nem Magyarország, amely sűrűn összecsap az unió vezetőivel, miközben a putyini Oroszországhoz törleszkedik. A lengyelek esetében az EU-val zajló vita sokkal összetettebb és sajátos, nemzeti karakterjegyeket mutat. Varsó a múlt héten a szervezet alapjainak ment neki, amikor gyakorlatilag a kormánypárt felügyelete alá helyezte a bíróságokat. Brüsszel példátlan módon a 7-es cikkely beélesítésével reagált. Az ország azonban fenn akarja tartani a kapcsolatokat a Nyugattal. Támaszkodik az uniótól kapott anyagi támogatásra és mélyíti katonai együttműködését a Nato-partnerekkel. A bírálók szerint azonban az ellenállás nem csupán a demokrácia jövőjét kockáztatja, hanem azt is, hogy a szervezet milyen hatékonyan tud fellépni egy állam ellen, ha az kitáncol a sorból. Ha a közösség nem képes megálljt parancsolni, akkor felbátorodnak másutt is, ahol populisták vannak hatalmon, lásd Csehországot és Romániát.
Egy szakértő azt mondja, Kaczynski tanult abból, hogy első kormányzása idején lépten-nyomon beleütközött a bíróságok ellenállásába, ezért most eltakarítja az útból a jogi akadályokat. Először az Alkotmánybíróságnál tisztogatott, az mostanra már csak bólogatójánosokból áll. Ugyanígy jár el a Legfelsőbb Bíróságnál. Kézbe akarja kaparintani a kinevezések jogát, ahhoz pedig üres posztok szükségesek, hogy a megfelelő emberek kerüljenek a megfelelő helyekre. Utána pedig a régi ellenségek és a politikai vetélytársak körmére lehet nézni. Pl. felül lehetne vizsgálni az utóbbi 20 év minden ítéletét. Az USA idáig elkerülte, hogy bírálja Lengyelországot, és a britek is igen óvatosak, így az EU-nak egyedül kell csörtéznie a válságban.  
Inline image
Magyarország és Románia után most Románia is azon van, hogy átalakítsa az igazságszolgáltatást, tekintet nélkül az éles hazai és külföldi bírálatokra. Az országban hetek óta zajlanak a tüntetések, mert a részvevők úgy ítélik meg, hogy a reform az alkotmányos államot, a demokráciát, az európai eszményeket és értékeket fenyegeti. A megmozdulások kiterjednek az összes nagyvárosra. A vonatkozó törvényt pár napja lóhalálában hajszolták keresztül a parlamenten, az ellenzék egyes vitákban nem vehetett részt. Az ellenoldal nemzetgyűlési puccsnak minősíti a történteket, Johannis elnökre pedig nemzetközi nyomás nehezedik, hogy állítsa meg a dolgokat. A jogszabályok ugyanis lehetőséget adnának a kormánynak, hogy befolyásolja a bíróságokat, miközben korlátozná a bírák és az ügyészek függetlenségét, aláásva ily módon a hatalmi ágak elválasztását. Az EU mindezidáig visszafogottan reagált, csupán aggályait fejezte ki, akárcsak az USA. Ezek a vélemények azonban a jelek szerint semmilyen hatást nem gyakorolnak a román vezetésre.
 

A bejegyzés trackback címe:

https://b1.blog.hu/api/trackback/id/tr9713524625

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Európai téridő 2017.12.26. 17:15:02

Jó lenne tudni, hogy Krugman a demokráciát hogy érti, mit mazsolázott ki belőle.

miszlik 2017.12.26. 21:05:32

Csak azt a kérdést nem teszi fel senki,hogy miért történik mindez a világban? Nos szerintem egyszerű a válasz: meguntuk,hogy fontosabbak lettek az LMBTQ jogok, mint a munkahelyteremtés,hogy a PC jegyében Németország egyik legrégebbi katolikus iskolájában karácsonyi programokat mondanak le és reggellig tudnám sorolni. Higgyétek el az okokat ezen a vonalon kell keresni.

LKerekes 2017.12.27. 08:08:42

A blogíró csupán egyike az ostoba orbángyűlölő geciknek, aki azt hiszi ebből lesz szaqvazat.