B1 blogcsalád



Egy a befolyásos amerikai zsidó portál úgy gondolja, hogy előbb-utóbb pogromhoz vezet a magyar kormány Soros-ellenes uszítása

Nemzetközi sajtószemle

2017. december 21. - Szelestey
  • Az izraeli és a magyar kormánypárt összejátszik, hogy Soros ürügyén felmentse az antiszemitizmust és annak véres következményeit.
  • Lehet, hogy a lengyelek a végén kilépnek az EU-ból, bár nem biztos, hogy Orbán olyan tökös gyerek, ahogyan azt állítja.
  • Az új osztrák koalíció veszély  a demokrácia szemszögéből.

Tabletmag.com

 t.png

A Likud ráütötte a kóser pecsétet a Soros elleni kampányra, pedig az mindannyiunkat érint, függetlenül attól, mit gondolunk az emberbarát befektetőről – emeli ki a befolyásos amerikai zsidó portál. A szerző, James Kirchik hangsúlyozza: az rendben van, ha az amerikai zsidóknak a politikai paletta bármelyik szegletében nem tetszik, ahogyan a milliárdos viszonyul saját zsidóságához vagy Izrael államhoz. De az talán még gusztustalanabb, ha politikája miatt bárki jogos célpontnak tekinti egy antiszemita hadjáratban. Ám a jelek szerint pontosan ez vezérli az izraeli kormányt, amely segített Magyarországnak sötét rágalmakat terjeszteni az üzletemberről. A Likud és a Fidesz együttműködése csak még jobban felszította az Orbán Viktor vezette támadásokat. Netanjahut az dühíti, hogy Soros baloldali ügyeket segít Izraelben, Orbánnak pedig az okoz fejfájást, hogy egy sor civil szervezetet támogat Magyarországon.

A magyar miniszterelnök kezdettől fogva élesen elutasította a migránsokat, nem győzött kiállni az “etnikai homogenitás” mellett. Ezekhez a nyilatkozatokhoz paranoid kirohanások társultak Soros ellen, a nemzeti konzultációval bezárólag, aminek tárgya a “Soros-terv” volt. Nem kétséges, hogy a pénzügyi szakember ismert személyiség, aki egy csomó pénzzel pártolt ellentmondásos ügyeket, nézeteiért bőven lehet bírálni. Ám itt az összefüggés a fontos, mármint hogy Magyarországon az intézményesített holokauszt-reviziót képviselő kormány teleaggatja egy gazdag zsidó képével az országot, mégpedig annak a reményében, hogy felkeltse a lappangó antiszemitizmust. Egy olyan államban, amely a világon páratlan sebességgel hajtotta végre a deportálásokat. Kevesebb mint 10 hét alatt több mint 400 ezer embert küldött a vágóhídra.

Az emlékezetpolitika továbbra is igencsak kétséges, miután a jobboldalon sokan fel akarják oldozni a nemzetet a zsidó lakosság kiirtása alól, ugyanakkor aránytalanul nagy mértékben vádolják a zsidókat a szocializmus bűneiért. Az Orbán kormány 7 éve asszisztál ezekhez az erőfeszítésekhez. Lásd a Fidesz egyik képviselőjének posztján megjelent fényképet, rajta a leölt disznóval, illetve a felirattal, miszerint Ő VOLT A SOROS!!! És ezt az izraeli jobboldal mindent egybevéve kósernek minősítette. A nácik nem tettek különbséget zsidó és zsidó között, mindenki ment a gázkamrába. Ezért a mostani magyar kampány mindenkit érint. Az első áldozatok azok a zsidók lesznek, akik Magyarországon élnek, mert a kormány felbújtja ehhez a megfelelő embereket. És erre a Likud bátorítja. Teljesen mindegy, hogy Soros Izrael barátja vagy ellenfele, hogy büszke a zsidó mivoltára, vagy éppen szégyenli azt. Amennyiben az nem arra szolgál, hogy felmentsék az antiszemitizmust és annak gyilkos következményeit.

New York Times

new_york_times.jpg

A vezércikk riasztónak tartja, hogy az új osztrák miniszterelnök egy náci gyökerekkel rendelkező, bevándorlás- és muzulmánellenes pártnak adta a kulcsminisztériumokat, ám a kommentár szerint a fejlemény segíthet megérteni, mi számít mostanság normálisnak Európában. Kurz eloszlatta a reményeket, hogy elutasítja az összefogást a szélsőséges Szabadságpárttal, ehelyett nagyvonalú politikai alkut kötött vele. Az Európa-barát kancellár átadta a védelmi, a kül- és belügyi tárcát, cserében azért, hogy az FPÖ lemondott az uniós tagságról rendezendő népszavazásról. Az EU-n belül Magyarországot és a Lengyelországot már migránsellenes, jobboldali kormányok irányítják, és Olaszország is keményebb vonalra váltott a menekültekkel szemben. Az új osztrák vezető tovább megy és felgyorsítja a kitelepítéseket. Ez ugyanaz, amit a francia elnök is meghirdetett. Ám Merkelnek és mindenkinek, aki elkötelezett az emberi jogok és a demokrácia iránt, nem árt óvatosnak lennie. Az osztrák szélsőjobb visszatér a hatalomba és ez azt jelzi, hogy Európa sérülékeny az idegengyűlölettel és a tekintélyelvűséggel szemben. Ahogy Moscovici, a francia biztos mondta: Az osztrák koalíció felkelti az európai értékeket képviselő demokraták éberségét.

Economist

economist_1.jpg

Az új osztrák koalíció szalonképessé teszi a szélsőjobbot, az ország közelebb kerül a nacionalista kelet-európai kormányokhoz. A populizmus erősödését tanúsítja, hogy az ÖVP-FPÖ-megállapodás híre alig váltott ki berzenkedést. Ausztriának immár nem kell karanténra számítania, amiért a Szabadságpárt a hatalom része lett. De azért Brüsszel és Berlin is aggódik, hiszen a kisebbik szövetséges együttműködési megállapodást kötött Putyin pártjával, és igen közel áll az autokrata magyar és lengyel vezetéshez és ezek után megkapja a kulcsfontosságú biztonsági tárcákat. De az ország már jó ideje sokkal inkább a keleti tagokkal ért egyet a bevándorlás és az iszlám ügyében, semmint Merkellel. Az FPÖ modellül szolgál a Front National és az AfD populista nacionalistáinak. A kérdés azonban az, elkerülheti-e Kurz, hogy súlyosabb engedményeket tegyen a partner javára? Tusk nem túl körmönfontan máris arra figyelmeztette Bécset, hogy az maradjon meg az Európa-barát irányvonalnál.

Die Zeit

die_zeit.jpg

Európa mint a haza ellensége – írja vendégkommentárjában a Gazeta Wyborcza egyik újságírója. Majd Michal Kokot mindjárt fel is teszi a kérdést, mi fog változni, ha az unió megbünteti országát? A kormány irányítása alatt álló köztévé már gondoskodott a megfelelő hangulatról. A meghívott szakértők nem győzték hangoztatni a stúdióban, hogy a vitáért a franciák és a németek a felelősek, mert mindkét állam továbbra is vazallusnak tekinti Lengyelországot. A ditátumot pedig el kell utasítani. Ez ugyanaz, amit a hatalom mantrázik, hogy ti. meg kell védeni a nemzeti érdekeket, amit a lakosság nagy többsége támogat. Igaz, az idevágó közvélemény kutatások nem erről kérdezték az embereket.

A PiS tudatosan eltorzítja az igazságot, hogy maga alá gyűrje a bíróságokat, a „nép akaratára“ hivatkozva. Ez ismerős Erdogantól és Orbántól. Amit ők csinálnak, a mindig helyes, mert a nép mögöttük áll. És ha netán tüntetnek a hatalom ellen, a részvevők mindig külföldről fizetett ügynökök, megvásárolt liberálisok, vagy egyszerűen: a haza ellenségei. Az uralkodó párt amennyire csak lehetséges, meg akarja osztani a társadalmat. A cél az, hogy megszilárdítsák az ellenőrzést saját támogatóik fölött. Kaczynski, Erdogan és Orbán mindent bevetnek, ha valami veszélyezteti befolyásukat. Azzal próbálják meg kiiktatni a gátló tényezőket, hogy azokat politikai megfontolások vezérlik. Ezért nyilvánítják ellenfélnek a civil szervezeteket, amelyek az emberi jogok megsértése miatt bírálják a kormányt. A független média mögött pedig külföldi tőke lapul, amely idegen érdekeket képvisel.

A lengyel kormány az uniós ellenlépéseket úgy állítja be, hogy azok támadást jelentenek az ország önállósága ellen. Hogy a vita milyen kihatással lesz a szomszéd államokkal fennálló kapcsolatokra, az ebben az esetben teljesen érdektelen. Lengyelországban nem érzékelik, hogy a Nyugatnak lassan elfogy a türelme az Európa-ellenes modellel szemben. De ugyanilyen okból nem jók semmire a szankciók. Anak láttán csak még inkább összezárnak a hatalom mögött a hazai támogatók. Az EU-nak ily módon fel van adva a lecke. Orbán időnként cirkuszol, hogy megőrizze hatalmát, de a lengyelekhez képest még mindig kapható kompromisszumra. Ezért a nagyobb gond Lengyelország, ilyesfajta problémára nem készítették fel az uniót az alapító atyák.

Spiegel

der_spiegel_1.jpg

Lehet, hogy a végén nukleáris petárda lesz a rettegett 7-es paragrafusból. Lengyelország nem vonja vissza a vitatott törvényeket, a Bizottság alelnöke legutóbb már időpontot sem kapott Varsótól az egyeztetésre. Nem reagáltak a lengyelek az unió leveleire sem. Ám most fennáll a veszély, ha Magyarország tényleg megvétózza a szankciókat, hogy a nagy durranásból szolid pukkanás lesz. Sőt, Csehország és Románia is beállhat a lengyelek mögé. És Kaczynski odahaza megerősödve keveredhet ki a küzdelemből. Brüsszel ezzel szemben abban bízik, hogy hatni fog, ha az Európai Parlament és az EU-államok zöme elítéli a PiS-t. Akkor a lengyel fél nehezen hivatkozhat brüsszeli bürokraták összeesküvésére.

Merkel és Macron az uniót támogatja. A legtöbb fővárosban hasonlóképp gondolkodnak. Ezért azután Juncker reméli, hogy Orbán a végén csak beadja a derekát. Mert lehet beszélni a vétóról, de más dolog, ha azzal él is. Szóval a Bizottság bizakodik, hogy Orbán egymaga nem megy szembe a 27-ekkel Kaczynski védelmében. A magyar vezető hűvösen számító politikus hírében áll, országa roppant mód függ az EU-pénzektől. És már most hallani olyan követeléseket, hogy a támogatásokat a jövőben tegyék függővé a jogállami normák tiszteletben tartásától. Márpedig ez ráveheti a miniszterelnök, hogy kétszer is fontolja meg: hajlandó-e a lengyelek szekerét tolni. Márciusban már cserbenhagyta Kaczynskit, amikor Tusk újraválasztásáról volt szó. Az már most látszik, hogy az egész eljárásnak nem lesz győztese, a dilemma az, hogy végül ki szívja a legnagyobbat?

Der Standard

der_standard.jpg

A végén kiderülhet, hogy fogatlan oroszlán a Bizottság, amely most bevetette az atombombát, miután az két évig a levegőben lógott. A szavazati jog megvonása gyakorlatilag a kizárással egyenértékű, de ennél kevésbé vaskos fegyver nincs az unió eszköztárában. Nagyon helyes, hogy Brüsszel ezt meglépte – örvendeznek a jobboldali-nemzetiek bírálói. Csakhogy a Brexit idején nagyon nem jön jókor az unión megosztása – mondja erre Juncker. Azon kívül a tagállamoknak egyhangúan kellene határozniuk a legvégén, ám ez a magyar ellenállás miatt nem valószínű. Ezért lehet az ügy blama az EU számára.

New York Times

new_york_times.jpg

A lengyel igazságszolgáltatás reformja gyakorlatilag a kormánypárt ellenőrzése alá helyezi a bíróságokat, és ez csak aláhúzza, hogy egyre nagyobb az árok Európában a demokráciát megtestesítő Nyugat, illetve az olyan államok között, mint Magyarország és Lengyelország, amelyek populista vezetői azzal kerekedtek felül, hogy visszanyúltak a nemzet, a hit és a család régi istenségeihez. Varsóról úgy gondolják, hogy egy sötét irányzatot vetít előre: a jobboldali populizmus felé fordul és feladja az olyan értékeket, mint a pluralizmus és az ellenkező vélemények tiszteletben tartása. Az Obama-kormányzat egyik európai tanácsadója szerint az új lengyel törvények megint csak azt jelzik, hogy erősödik az illiberalizmus, amely hatalmába kerítette Közép-Európát. Kupchan hozzátette, hogy a változások nem férnek össze a demokratikus normákkal és értékekkel.

Az EU-nak most emiatt is főhet a feje. A Bizottság figyelmeztetését intő jelnek kell tekinteni a csehek, a magyarok, a románok és szlovákok számára, miután azok – eltérő mértékben ugyan -, de szintén a populisták mögött sorakoztak fel. Egy krakkói elemző azonban megjegyzi, hogy a Brüsszel és Varsó közötti viszály egyre veszélyesebb, mert igazi zűrzavarba torkollhat. De azért a most indult eljárásnak megvan a kockázata Brüsszel számára is. Felbátoríthatja Kaczynskit és népszerűbbé teheti, ha a lengyelek azt gondolják, hogy a távoli EU-elit igazságtalanul bánik országukkal.

FT

financial_times.jpg

A lengyel kormány elleni intézkedés mutatja, mekkora a feszültség az unió két fele között. Hatvan év óta először fordul elő, hogy egy tagállam a vádlottak képzeletbeli padjára kerül a demokrácia és a jogállam megszegése miatt. De a Bizottság úgy érezte, hogy a tények folytán nincs más választása. Több forgott kockán, mint a testület hitele. Ha egy ország semmibe veszi a jogállamiságot, az árt a bizalomnak és az elvrendszernek, amire az egész EU épül. A kommentár kiemeli, hogy itt nem a lengyel néppel, hanem a konzervatív, nacionalista PiS-szel van baj. Merthogy az módszeresen támadja a független hatalmi ágakat, mindenekelőtt az igazságszolgáltatást. Ha Varsó nem adja be a derekát a következő 3 hónapban, a vita még súlyosabb következményekkel jár az egységre nézve.

A kelet-nyugati ellentétek jelenthetik jövőre a legkomolyabb gondot Brüsszel számára. A többi közt a demokratikus elvek, a korrupció elleni küzdelem és a bíróságok önállósága kapcsán. Ebben a lengyeleken kívül, a magyarok, bolgárok és románok az érintettek. Az is elválasztja két felet, hogy miként osszák meg a menekültválság terheit, ami erősen kapcsolódik a nemzeti identitáshoz, a szuverenitáshoz és az iszlám ügyében elfoglalt állásponthoz. A németek és mások azon vannak, hogy a közösségi támogatásokat kössék az értékek betartásához. Csak nem biztos, hogy ez a kérdés annyira izgatja a lengyel politikusokat, ahogyan azt egynémelyek a túloldalon gondolják. És ha a mostani vita a várható magyar vétó miatt aligha jut el a legkeményebb megtorlásig, az ellenségeskedés azért tovább parázslik.

Bloomberg

bloomberg_1.jpg

A Bizottság kezdeményezése figyelmeztetés az olyan kormányok számára, mint amilyen a magyar, miután Orbán Viktor szét akarja verni az unió alapját jelentő liberális kereteket. Az idáig egyedülálló lépés várhatóan nem vezet el odáig, hogy a lengyeleket kizárják a döntéshozatalból, miután Magyarország védelmet ígér Varsónak. A tudósítás idézi Semjén Zsoltot, aki elfogadhatatlannak nevezte, hogy megbüntessenek egy demokratikusan megválasztott vezetést. Ellenben támogatja a szankciót Merkel és Macron, ami jelzi, hogy egyre inkább megrendül a bizalom a nagy tagállamok és egyes keleti országok között. A 7-es cikkely beizzítása fontos szerephez juthat, amikor a 27-ek megkezdik a tárgyalásokat a következő pénzügyi időszak előirányzatáról. A támogatások egyik legnagyobb kedvezményezettje ugyanis Lengyelország. A csatlakozás óta eltelt 13 évben hozzávetőleg 10 milliárd eurót kapott. Mindenesetre Timmermans alelnök tegnap a döntés bejelentésekor azt hangsúlyozta, hogy itt nem csupán a lengyelekről van szó, hanem az egész EU-ról, arról, hogy kik vagyunk.

Economist

economist_1.jpg

A lap úgy ítéli meg, hogy visszafelé is elsülhet a 7-es cikkely lehívása, vagyis a Bizottság most szerencsejátékba kezdett. Az uniónak jó pár területen van vitája Varsóval, de a legnagyobb nyugtalanságot a bíróságok elleni módszeres támadás váltottak ki Brüsszelben. Az EU már jó ideje küzd azzal, hogy megfelelően reagáljon, miután egyes tagok aláássák a jogállamot, illetve beleavatkoznak független intézmények munkájába. Hogy most a nukleáris opcióhoz folyamodott, azt leginkább úgy lehet értelmezni, hogy a tagállamoknak passzolta át a labdát. A lengyel félnek azonban nincs nagy kedve visszakozni. Ráadásul a húzás nehéz helyzetbe hozza az amúgy is megosztott és demoralizált ellenzéket, mármint hogy melyik oldalra álljon. A PiS pedig a végletekig kihasználja majd a vitát az állami médiában, hogy úgy tüntesse fel, csakis benne lehet bízni, ha a nemzeti szuverenitás a tét. A másik fél viszont abban reménykedik, hogy Kaczynski hallgatni fog Párizsra és Berlinre, az előbbi kezd már bekeményíteni. De ha az egész közösség nem gyakorol további nyomást Varsóra, a Bizottságnak nem sok eszköze marad. Ezért volt hazardírozás beindítani az eljárást.

Die Welt

die_welt_1.jpg

Az újság szintén úgy látja, hogy kockázatos játszmába kezdett Lengyelországgal szemben az unió, és lehet, hogy el is késett, mivel nagyon is elképzelhető, hogy Varsó kilép a szervezetből. A lengyel kormányt két éven át nem lehetett jobb belátásra bírni, így éppen ideje volt, hogy Brüsszel lépjen, ha nem akarta, hogy teljesen hitelét veszítse az érték- és jogközösség. Persze az szinte teljesen ki van zárva, hogy az ügy eljusson a legdrákóibb szankciókig, köszönhetően a magyar kormánynak. A Bizottság számára azonban fontos volt, hogy kiszabaduljon szorult helyzetéből és a felelősséget továbbadja a tagoknak. Azoknak most nyíltan állást kell foglalniuk, még ha ez sokak számára roppant kellemetlen is. A populisták szívesen célba veszik az EU, mondván, hogy az jogellenesen belegyalogol a szuverenitásba, és ez a nézet mind népszerűbb.

A gond ott van, hogy a fenyegetés éppen akkor következett be, amikor minden eddiginél nagyobb a kelet-nyugati feszültség. Ugyanakkor az atombomba beindítása csak fokozza a centrifugális, tehát a kifelé ható erőket. Ám Brüsszel úgy ítélte meg, hogy immár nem maradhat tétlen. A következmények viszont beláthatatlanok, ideértve, hogy Varsó veszi a kalapját, még akkor is, ha a lakosság nagy része EU-párti. Főként – mutat rá egy lengyel politológus -, ha a tagság 2020-tól anyagilag már nem fizetődik ki.

Süddeutsche Zeitung

sdz.png

Újabb tragédia felé tart az EU, mert a most kezdődött eljárás akár a lengyelek kiválásával is végződhet. Sokan ugyanis úgy érzik Lengyelországban, hogy nem ilyen uniót akarnak, miközben látszik, hogy Brüsszel nem tud mit tenni. Varsóból nézve a fejlemények azt a gyanút erősítik meg, hogy a szervezet javarészt közönyös marad az iránt, hogy a lengyel lakosság más államot, intézményeket, kultúrát és identitást képzel el magának. A többség persze szorgalmazza a tagságot, ám azt szeretné, ha gazdaságilag egyenjogúvá válna, és így megszűnne a német függés.

A PiS évek óta azon dolgozik, hogy búcsút mondhasson a nyugati demokrácia-modellnek. Hogy ez az igény mennyire erős a nép körében, az majd a következő választásokon kiderül. Az ország erősen megosztott. Ám ha a tagállamok nagy többsége úgy gondolja, hogy Varsó durván megszegte az alapszerződéseket, az sem kendőzheti el a fő gondot, hogy ti. a jelenlegi Lengyelország elveti az uniót. Kompromisszum nem lehetséges: Brüsszel nem tűrheti el, hogy bárki szétzúzza az alapokat, a jogi kereteket. Az EU ugyanis jogközösség, és csak akkor működik, ha tagjai betartják a törvényeket. Ellenben ha a lengyelek nagy része nem akarja a közös szabályokat, akkor az országnak el kell hagynia az integrációt.

Frankfurter Rundschau

frankfurter_1.jpg

Helyénvaló és hatástalan. Így értékeli a lap, hogy a Bizottság a legélesebb fegyverhez nyúlt Varsóval szemben, miután az az igazságszolgáltatás átalakításával aláássa a jogállamiságot. Az új lengyel kormányfő kijelentette, országának nem kell engedélyt kérnie Brüsszeltől, hogy belevágjon a bírósági reformokba. Igaza is van, meg nincs is. Hiszen Lengyelország szuverén, de a tagság azzal jár, hogy nem függetlenítheti magát a közösség alapértékeitől és joganyagától. A szavazati jog megvonása aligha lehetséges, mert ezt megakadályozza a magyar vezetés, amely szintén be akarja darálni saját államát. Így Varsóval semmi sem fog történni, csak azért, mert a Bizottságnak tartania kell magát a szerződésekhez és tartja is.

Die Welt

die_welt.jpg

Nem váltott ki osztatlan lelkesedést Németországban, hogy a bajor Keresztény Szociális Unió vezetője hírek szerint meghívta Orbán Viktort és az új osztrák kancellárt is a CSU parlamenti képviselőinek két hét múlva esedékes tanácskozására. A párt nem erősítette meg az értesülést, de a szociáldemokraták elnökhelyettese máris kijelentette, hogy Bajorország rossz helyre fordul tanácsért. De a CSU-ban sem örül mindenki, mivel az unióban össze kell tartani, csak éppen a magyar kormányfő nem ennek érdekében ténykedik – mondta egy Bundestag-képviselő Münchenből. Hozzátette, hogy ha magyar vendég elmegy a tanácskozásra, akkor igencsak kritikusan kell viszonyulni hozzá és mindkét vendéget ki kell kérdezni, hogy miként is képzelik el Európát. Az újság megjegyzi, hogy Orbánt a többi közt unióellenes irányvonala és kemény menekültpolitikája miatt bírálják.

A bejegyzés trackback címe:

https://b1.blog.hu/api/trackback/id/tr5113515669

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kunzoo 2017.12.21. 08:58:36

Miért nem citálják bíróság elé lengyelországot ha jogot sértett?

maxval bircaman bácsi szeredőci mélyelemző · http://bircahang.org 2017.12.21. 08:58:48

Már el is kezdődtek a pogromok, persze csak a bérretegők nedves álmaiban. De majd szervez egyet Soros esetleg.

2017.12.21. 12:24:19

Itten nincsenek pogromok.. pedig igény lenne. A munkaerőpiac tízezerszám lenne képes felszívni pogromozókat. Már az egyetemi adjunktusok is pogromoznak...

(ööö...befolyásos zsidó portál?? Hmm... az nem lehet.. a zsidók nem befolyásolgatnak.. egy sajtóorgánum ne befolyásolgasson, amúgy se, inkább tudósítson..ha már..Egyébként is, szerintem Franciaországra gondolhattak, ahonnan szépen, csendben alijázgatnak a gyengébb idegzetű zsidók.
Nálunk reneszánszát éli a zsidó kultúra és a zsidó közösség... nem én állítom, ők állítják.. náluk jobban meg ki tudhatná? A tabletmag?

Scott Tenorman Must Die 2017.12.21. 14:40:34

a libsik szeretnének progromozni? már értem miért lámpavasoznak a fórumokon

Lamlam 2017.12.21. 17:04:18

Meglátszik hogy , a cikk írójának baloldalon van a szíve , na meg a gondolkodás módja , na meg a lelkivilága .
A baloldal hajlamos a vészharangot megkongatni bárhol ha a jobboldal erősödik . Nevetséges !

Lamlam 2017.12.21. 17:09:34

@kunzoo:
Nem lehet mert minden EU-s tagállam rendelkezik vétó joggal . Jelen esetben Magyarország vétózná meg ha Lengyelországot bíróság elé citálnák .

öregedőbandi 2017.12.21. 17:09:52

Nem lenne itt semmi baj,ha a zsidók nem hinnék azt,hogy ők tudják egyedül.hogy mi a tuti,és fékeznék a túlzott érzékenységüket,nem kellene minden apró cseprő sérelmüket mellre szívni,és felhördülni csoportokban verődve.

Pyrrhus 2017.12.22. 00:28:35

Arra a "magyar"? kormányra gondoltak, amelyik jórészt zsidókból áll?
De nem csak azok, hanem kommunisták, besúgók, ügynökök.
S rohadtul gyűlölik és utálják a saját múltjukat.
Saját maguk helyett.