B1 blogcsalád



Több száz menekült a szabad ég alatt várja a szerb határnál, hogyan juthatna be Európába

Nemzetközi sajtószemle

2017. december 19. - Szelestey
  • Holnap indul az eljárás Varsó ellen a 7-es paragrafus alapján, ha indul.
  • Magyarországon már elfeledettnek hitt korszakot idéznek a vad, Soros-ellenes kampányok.
  • Kurz oda fog állni a visegrádiak mellé. Vagy nem.

Süddeutsche Zeitung

sdz.png

Az új demokráciák, Lengyelországtól Szerbiáig szétzúzzák a jogállamot és az unió tétlenül figyeli, amint fuccsba megy a hitelessége. Varsóban már csak a köztársasági elnök aláírása hiányzik az igazságügyi reformról, hogy végleg sírba tegyék a jogállamiságot. Hiszen akkor megszűnnek az utolsó független intézmények, tetszés szerint ki lehet dobni bármelyik bírát vagy ügyészt. Ennek megfelelően a hatalom minden ítéletet befolyásolni tud majd. Egyben megszűnik a jogbiztonság. És a lengyelek nincsenek egyedül. Az úttörő Magyarország volt, a többiek követték. A lengyel példa azt mutatja, milyen védtelen a demokrácia, ha egy egy jogsértésre kész kisebbség uralma alá vonja a parlamentet és a kormányt, amikor a lakosság nem fejt ki tömeges ellenállást, amikor az államfő nem gyakorolja ellenőrző funkcióját.

A korrupcióval gyanúsított Babis megválasztásával immár Csehország sem tanúsít nagy tiszteletet a jogállam iránt. Hogy a demokráciát a hátsó ajtón át is alá lehet ásni, azt Románia bizonyítja, ahol napokon belül új törvényekkel bénítják meg a bíróságokat, ha azok korrupciós ügyeknek, pénzmosásoknak és hivatali hatalommal való visszaéléseknek akarnak a végére járni. A jogállam megrendítése felemészti az uniót. Hiszen jó ideje nem csinál semmit, hogy feltartóztassa a folyamatot. Mert pl. ha fel is függeszti Varsó szavazati jogát, az nem fog fájni. Sokkal hatásosabb lenne, ha Brüsszel elzárná a pénzcsapot.

Át kellene alakítani az egész mechanizmust, mármint hogy ha egy tag következetesen megsérti kötelezettségeit, vagy leépíti a jogállamot, akkor lehetővé kellene tenni, hogy egyszerű többséggel megbüntessék, sőt szükség esetén kizárják. Csakhogy az EU idáig semmi jelét nem adja, hogy fontos volna számára a jogállamiság, de az érintett lakosságnak is tiltakoznia kellene. Európa számára keserű lecke, hogy szétverhetik a jogállamot, a közösség alapját – nem egészen három évtizeddel azután, hogy a közép- és kelet-európai polgárok harcoltak érte.

Kurier

kurier.jpg

A nehézfegyverzetet veti be Brüsszel Lengyelország ellen, azaz holnap beindíthatja az eljárást Varsó ellen a 7-es paragrafus alapján. A Bizottság lassan már két éve töri a fejét azon, miként bírhat jobb belátásra egy tagot, amely ismételten felrúgja a szabályokat és semmilyen belátást nem tanúsít. Csak éppen a „nukleáris opció” jelentős kockázatokkal jár az EU számára is. Juncker ugyan a tagállamoknak passzolta a labdát, hiszen négyötödnek kell kimondania, hogy Varsó módszeresen megszegi az alapértékeket, miután súlyos veszélybe került a lengyel igazságszolgáltatás függetlensége. Ám már azt nehéz megszavaztatni, hogy megkezdődjön a büntető eljárás, mert sokan vonakodnak attól. Ezt már Stefan Lehne, a Carnegie Europe szakértője mondja, kiemelve, hogy főként Orbán Viktor fogja Kaczynski pártját. Az új miniszterelnök pedig úgy reagált a brüsszeli égszakadásra-földindulásra, hogy országa nem fog engedni a fenyegetésnek.

FAZ

fraknfurter.jpg

A lap bizonyosra veszi, hogy a következő uniós költségvetésben igencsak megnyirbálják a szerkezeti és agráralapokat, amelyek az összkiadások 40 %-át teszik ki. A fő ok, hogy megszűnnek a brit befizetések, de belejátszik az is, hogy az EU igencsak becsvágyó terveket készít elő a 2020 utáni időszakra és emiatt meg kell fogni a pénzt. A felzárkózást szolgáló strukturális támogatások jó 70 %-a Magyarországnak, Szlovákiának, Romániának és Bulgáriának jut. A német és több más kormány is úgy gondolja azonban, itt valami nagyon félrement, Kelet-Európának a jövőben jóval kevesebbet kell kapnia. Berlin, Párizs és a többiek azt sem felejtették el, hogy a magyar és a lengyel vezetés semmiféle szolidaritást nem mutatott a menedékkérők áttelepítésénél. Ezért rövidesen meg is kapják a számlát, amikor a küldöttségek a következő hosszú távú büdzséről tárgyalnak.

Fontos változásnak ígérkezik, hogy a mostani 10-15%-ról előreláthatólag egyharmadra emelik az önrészt a közösségi közreműködéssel megvalósuló beruházásoknál. Ily módon el akarják érni, hogy a kormányok csak olyan programokat javasoljanak, amelyekkel maguk is egyetértenek. És akkor nem épülnek olyan utak, hidak, amelyekre szinte semmi szükség sincs. Azon kívül a jövőben csak olyan tervekhez adnának pénzt, amely nem helyi érdekeket szolgálnak, hanem Európa számára is fontosak. Új vonás lesz az is, hogy a kormányoknak versenyezniük kell a források egy részéért. Aki hasznosabb pályázatot nyújt be, azé az adott összeg.

Guardian

guardian.jpg

A kommentár arra figyelmeztet, hogy Trump Jeruzsálem-döntése után elszaporodtak az antiszemita incidensek Európában, ami azt jelzi, hogy még rosszabbra fordulhatnak a dolgok. Európának szembe kell néznie ezzel, ha le akarja küzdeni a zsidóellenességet, annál is inkább mivel a holokauszt miatt különleges felelősség hárul rá, hogy a zsidóság biztonságban és szabadnak érezze magát. A szélsőjobbos antiszemitizmus része a földrész történelmének, napjainkban ott leselkedik az erősödő, a hazai lakosság elsőbbségét hirdető mozgalmakban. A muzulmánok pedig magukkal hozták, de persze ez messze nem vonatkozik közülük mindenkire.

A kontinens nem antiszemita, de látni kell, hogy létezik a zsidóellenes érzelmek új változata. Magyarországon nagyban mennek a vad kampányok Soros György ellen, benne olyan plakátokkal, amelyek régi időket idéznek, jóllehet azokról már azt gondolhattuk, hogy már jó ideje elmúltak. A szerző azonban hallott olyan véleményeket, miszerint a magyar zsidó közösséget legalább annyira nyugtalanítják a radikális iszlám nézetek, mint a szélsőjobb antiszemitizmusa, ezért nemigen akaródzik antiszemitának minősíteni a jobboldalt. Szóval semmi sem egyszerű. Ugyanakkor az nem számít zsidóellenesnek, ha valaki bírálja az izraeli politikát. De az új keletű terrortámadásokat ébresztőnek kell tekinteni. Jobban oda kell figyelni az antiszemitizmusra az oktatásban és a közösségi médiában. Nincs helye, hogy becsukjuk a szemünket vagy zavartan hallgassunk.

Bloomberg

bloomberg.jpg

Az új osztrák kormány olyan drákói intézkedéseket határozott el a bevándorlók ellen, amiről a legtöbb populista párt csupán álmodik, ezért érdemes figyelni, mi lesz belőle. A koalícióban helyet kapott a szélsőjobbos Szabadságpárt, de a partnerek azért is éberen nézik, hogy mi következik, mert a migrációs politika könyörtelenül jobboldali, amire eddig nem volt példa Nyugat-Európában. Így irányadó lehet. Az intézkedések közé tartozik, hogy elveszik a menedékkérők pénzét és az érintettek eltartására fordítják. Ha valaki bűncselekményt követ el, kitoloncolják. Az egyelőre nem világos, hogy ezek a lépések megállnak-e a bíróságok előtt. Ezzel együtt nehéz lesz megakadályozni, hogy ne jöjjön léte egy kemény rendszer, amely kifelé megfelel a nemzetközi előírásoknak. Ausztria a magyaroktól, lengyelektől és csehektől eltérően nem kívánja felrúgni a kvótadöntést. A jelek szerint inkább arra törekszik, hogy rossz legyen a híre a migránsok körében. Illetve távol kívánja tartani a gazdasági menekülteket.

Nehéz elképzelni, hogy a többi szélsőséges párt, vagy akár Trump, mit tud hozzátenni ehhez a programhoz. Le Pen vagy Wilders ugyanezt javasolná. Épp ezért különleges az osztrák kísérlet. Ha beválik, azt megjegyzik a középjobb pártok. Mi több, ugyanezt fogják csinálni, hogy ellensúlyozzák a populisták jelentette veszélyt. Utóbbiak számára pedig azért érdekes, mi történik Ausztriában, mert az segíthet nekik kitörni reménytelen ellenzéki szerepükből. A siker ezzel együtt csalókának tűnhet az új bécsi kormány számára. Hiszen reménytelen elriasztani az érkező tömegeket. Azon felül a választók nemigen díjazzák a keménységet, ha az az ellenségességet szítja a bevándorlók körében és a végén ront az ország biztonságán.

Die Zeit

die_zeit.jpg

Élesen bírálta az új osztrák kormányt az ENSZ emberi jogi biztosa. Szaid Raad Husszein szerint a néppárti-szabadságpárti szövetség hatalomrakerülése veszélyes fejlemény Európa életében. Úgy vélte, hogy Kurz kancellár teljes megalkuvást tanúsított a migráció kapcsán, ebben a kérdésben már a kampány során erősen jobbra tolódott, hogy szavazatokat halásszon el az FPÖ-től. A szakember attól tart, hogy Ausztria rossz példáját mások is követik. Márpedig nem volna jó, ha a közhivatalokat is megfertőzné a félelemkeltés, az egyes népcsoportokkal szembeni vádaskodás. A jordán diplomata arra figyelmeztetett, hogy az egész földrészen erősödik a soviniszta nacionalizmus. Ám a szélsőjobbnak végig kellene gondolnia, hová viszi országát és a kontinenst. Mint emlékezetes, a túlnyomórészt osztrákok lakta Dél-Tirol tartományfőnöke bírálta, hogy az újdonsült bécsi vezetés állampolgárságot ajánl a régióban élő osztrák közösség tagjainak. Úgy fogalmazott, hogy a Szabadságpárt nacionalista politikát visz, ám a dél-tiroliak, meggyőződéses európaiként, továbbra is közvető és hídszerepet akarnak betölteni.

New York Times/Washington Post/AP

wp.jpg

Továbbra is több száz menekült vesztegel a szabad ég alatt Szerbia északi és nyugati határain, várva a lehetőségre, hogy bejussanak az unió területére. Horvátország közelében pl. egy elhagyott gyárban várakoznak és a metsző szélben, illetve fagypont alatti hőmérsékletben tüzek mellett próbálnak melegedni. Az Orvosok határok nélkül segélyszervezet képviselője azt mondja, hogy a feltételek embertelenek és egyáltalán nem biztonságosak. Nincs víz, illemhely. Ráadásul a balkáni út le van zárva, a migránsok mégis nekivágnak és jelentős veszélyeknek vannak kitéve. Akik eljutottak a határokig, azok olyan 3-400-an vannak, 4 ezren pedig menekülttáborokban figyelik, mikor nyílik meg a lehetőség, hogy átkelhessenek az ígéret földjére. Sokan már megpróbáltak bejutni vagy magyar, vagy horvát területre, de visszatoloncolták őket, illetve Magyarország esetében nagy akadályt jelent a szögesdrótkerítés. A legtöbbször embercsempészek segítségét veszik igénybe.

Die Zeit

die_zeit.jpg

Ausztria jobbra fordul. Így értékeli az újság, hozzátéve, hogy a Szabadságpárt radikális követelései bekerültek a kormányprogramba. Európa azonban kivár – egyelőre. Az összeállítás derék, jobboldali populistának nevezi Sebastian Kurzot. Egyben idézi Hannes Swobodát, az osztrák szociáldemokraták egyik legtekintélyesebb alakját, aki a menekültkérdést tartja a legnagyobb gondnak. Emellett azonban az sem megnyugtató, hogy az FPÖ kezére kerül a bel- és védelmi tárca, titkosszolgálattal együtt. Továbbá a kisebbik szövetséges már jelezte, hogy bele akar szólni a közszolgálati média munkájába. Ami az EU-t illeti, az új osztrák vezetés szűkíteni igyekszik Brüsszel jogkörét, a nemzetállamok javára. Ezügyben egy követ fúj a visegrádi csoporttal. Lehet, hogy a kormány a jövőben általában véve is jobban igazodik Kelet-Európához.

 Die Presse

die_presse.jpg

A V4-ek segítséget várnak mostantól kezdve Ausztriától kvóta-ügyben, de lehet, hogy ebben csalódniuk kell és Bécs nem lesz ellensúly Németországgal szemben. Kurz inkább közvetítő lehetne a Kelet és Nyugat között. Krekó Péter túlzottnak látja Budapest és a másik 3 főváros reményeit, noha az új osztrák vezetés és a visegrádiak közt egyetértés van abban, hogy a minimumra kell leszorítani a menekültek számát, és hogy a külső határok védelmére kell helyezni a hangsúlyt. Ám Ausztria célországként abban érdekelt, hogy elosszák a menedékkérőket. Ez ügyben a Fidesz-közeli Nézőpont Intézet vezetője, Mráz Ágoston Sámuel is kérdésesnek tartja, mennyire megalapozottak a keleti várakozások. Egy magyar kormányzati illetékes szerint a dolog kimenetelén dől majd el, bízhatnak-e Kurzban. Itt azonban felmerül, hogy Orbánnak és a többi három államnak sikerül-e Ausztriát bevonni és tömböt alkotva elhárítani a többségi döntést. Ehhez megnyerhetik a horvátokat, bolgárokat és a baltiakat. A rosszízű vitában Ausztriának jut a mérleg nyelvének szerepköre. 

Der Standard

der_standard.jpg

A Bizottság elnöke nem gondolja, hogy durvább gondokra kell felkészülnie az új osztrák koalíció miatt. Lehet, hogy azért, mert a jobbos pártok miatt súlyosabb bajai vannak Magyarországgal és Lengyelországgal. Juncker, valamint Tusk ma késő este találkozik Brüsszelben Kurzzal, aki szeretné megnyugtatni őket, hogy nincs miért aggódniuk, kormánya Európa-barát vonalat visz. De azért az uniós intézményekben és a szövetségesek fővárosaiban árgus szemekkel figyelik, mi történik az osztrákoknál. Ennek oka, hogy az FPÖ a szélsőséges pártokat tömörítő frakció tagja az EP-ben, illetve, mert a jövő év 2. felében Bécs lesz az EU soros elnöke. Főként Strasbourgban nagy a borúlátás. Pittella, a szociáldemokraták frakciófőnöke úgy nyilatkozott, hogy gondosan elemeznek minden lépést, mert ami most zajlik osztrák földön, az ugrás az ismeretlenbe. A politikus szankciókat sem tart kizártnak. Schulz, az SPD vezére nyugtalan a jobbra tolódás miatt, Merkel viszont csupán annyit közölt, hogy előbb tudni akarja, miként alakul az osztrák Európa-politika, mielőtt véleményt formálna.

A bejegyzés trackback címe:

https://b1.blog.hu/api/trackback/id/tr113510843

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2017.12.19. 07:43:34

[yawn]
"Ráadásul a balkáni út le van zárva, a migránsok mégis nekivágnak és jelentős veszélyeknek vannak kitéve."

Ööö... mármint az a 'Balkáni út' aminek végén ad hoc cselendzsdéj keretében kerítésen átmászva , az éj leple alatt a susnyásban lopózva érkeztek az unió területére?
Ám a probléma nem ez, hanem az, hogy szegény "menekültek" annyira belelendültek a menekülésbe, hogy nem ritkán 4-5 amúgy bőven biztonságos országon is átgázoltak, hogy végre nyugodtan hajthassák álomra a fejüket. Mázli, hogy van kerítés, mert ezzel a nagy nekibuzdulással tán még a Spitzbergákig szaladtak volna... ott aztán cudar hidegben, fedél nélkül, metsző szélben vacoghatnának.

indekzh ISIS AlQaida mind CIA termék 2017.12.19. 13:14:25

Na de mi a helyzet
Irak
Afganisztán
Líbia
Ukrajna
Tunézia

esetében, a legnagyszerűbb, legmodernebb amerikai/ nyugati demokráciák esetében?

linkbun.ch/05vdp
süti beállítások módosítása