- Az izraeli kormányfő szirénéneke Brüsszelben a militáns iszlám és az újabb menekültroham megakadályozásáról.
- Tusk állítólag el akarja törölteni a kvótadöntést, mert azt ajándéknak tekinti Orbán Viktor számára, de azért áll a büntetés Magyarországnak az Európai Bíróság részéről.
- A lengyel kormány is megtalálta a maga RTL Klubját.
Egyetlen hivatalban lévő kormány sem állt be nyilvánosan Trump mögé és nem mondta azt, hogy szintén Jeruzsálembe költözteti izraeli nagykövetségét. Még Orbán Viktor sem, pedig ő a múlt héten megakadályozta, hogy az EU közös közleményben ítélje el az amerikai elnök döntését. A többiek vegyes felvágott képét mutatják. Azok támogatják Washingtont, akik iszlámellenesek, de nem sok politikai befolyásuk van. Közülük a legnagyobb név talán a cseh elnök, de idetartozik a szélsőjobbos holland Szabadságpárt vezére is, valamint a hasonszőrű osztrák szerveződés, az FPÖ első embere is. Netanjahunak mindazonáltal csalódnia kellett, mert az unió külpolitikai főbiztosa tegnap azt közölte vele Brüsszelben, hogy egyik tagállam sem tervezi áttelepíteni diplomáciai képviseletét Jeruzsálembe.
Az izraeli miniszterelnök voltaképpen meghívatta magát az EU külügyminiszteri tanácsülésére, mert meg akarja osztani a tagállamokat, de még Magyarország sem volt hajlandó támogatni, hogy Jeruzsálemet ismerjék el Izrael fővárosaként. Pedig a magyar kormány a múlt héten még megtorpedózta az unió együttes állásfoglalását. Mindenesetre tegnap igencsak fagyos volt a légkör Netanjahu és a szervezet külpolitikai főmegbízottja között. Olyannyira, hogy Mogherini ismét csak elmarasztalt az Egyesült Államokat, amiért az Tel Avivból Jeruzsálembe viszi át nagykövetségét. Úgy látja ugyanis, hogy a washingtoni húzás csak még jobban megnehezíti a béke megteremtését.
A vendég ezzel szemben továbbra is bízik abban, hogy egy pár európai ország mégiscsak követi az amerikai elnököt. Brüsszelben szinte már szemtelen módon beszélt arról, hogy a legtöbb európai szövetséges úgyis átköltözteti képviseletét Jeruzsálembe. Mogherini ezzel szemben azt emelte ki, hogy figyelemre méltó volt a külügyminiszterek által tanúsított egység. Mint mondta, az unió kitart amellett, hogy két államot kell létrehozni, a közös fővárost pedig Jeruzsálemben kell berendezni. Netanjahu ugyanakkor azzal igyekezett jó pontokat szerezni bizonyos kormányokat, hogy azt bizonygatta: Izrael megakadályozza a militáns iszlám terjeszkedését és megóvja Európát az újabb menekültáradattól.
A lap úgy tudja, hogy az Európai Tanácsa elnöke a hét közepén esedékes csúcsértekezleten bejelenti a kötelező kvóta eltörlését. Tusk a hírek szerint azért határozott így, mert úgy látja, hogy a korábbi döntés megosztotta a tagokat és nem is lehetett annak érvényt szerezni. Egyben fél évet ad a tagországoknak, hogy közös álláspontra jussanak a menedékrendszer reformja ügyében, de alternatívákat ajánl majd, ha nem jön létre a közmegegyezés. A jelentés hozzáteszi, hogy a lépés hátterében a heves magyar, lengyel és cseh elutasítás áll, miután egyik kormány sem hajlandó menekülteket befogadni. Olyannyira, hogy Budapest és Varsó senkit sem engedett be a menedékkérők közül. Tusk ugyanakkor ellenállásra számíthat a többi közt a Bizottság részéről, amely a múlt héten az Európai Bíróság elé vitte a vitát a három hajthatatlan állammal. De valószínűleg felzúdul majd Görögország és Olaszország is, miután ők viselik menekülthullám fő terheit. Előreláthatólag a német és a svéd vezetés is tiltakozni fog a többi tag állam felkínált segítség csökkentése ellen.
Tusk ezzel szemben úgy gondolja, hogy a kötelező kvóta ajándék az olyan keményvonalas politikusoknak, mint Orbán Viktor, aki a Brüsszel-ellenes hadjárat részeként lecsapott a bevándorlásra. Kaczynski szintén kifogásolta az eddigi EU-politikát. Az Európai Tanács elnöke már levelet küldött az érintett fővárosokba, és ebben az áll, hogy csakis a tagországok képesek hatékonyan orvosolni a migrációs válságot. Az unió ehhez csak segítséget adhat, de nem helyettesítheti a tagokat.
A Bizottság ugyan keresetet nyújtott be az Európai Bíróságnál Magyarország, Csehország és Lengyelország ellen, a három kormány azonban továbbra is megtagadja a menedékkérők átvételét. Ily módon most mindhármukat pénzbírság fenyegeti. Az elmarasztalásra nyugodtan számíthatnak, miután a luxemburgi testület az ő panaszukat már elutasította. A téma várhatóan megterheli a héten az uniós csúcskonferenciát. Budapest azzal érvel, hogy a kvótadöntés érvényessége tavaly lejárt és jó néhány állam nem teljesítette a rá eső penzumot.
Az európai filmdíjak átadásakor sokat beszéltek a földrész kulturális összefogásáról és arra igencsak nagy szükség is van. Nem véletlenül mondta a lengyel kitüntetett, Kieslowski a berlini ünnepségen, hogy országa remélhetőleg még a kontinens része. Tavaly az Eurogála Wroclawban a PiS-kormány demokratúrája elleni politikai tüntetésbe ment át. A filmdíjat 1988-ban alapították, hogy ezzel is segítsék a közös kultúrát a Vasfüggöny által kettévágott földrészen. Mostanában megint szorgalmazni kell egységet, hiszen az EU szétesőben van. Nem véletlenül hangsúlyozta a zsürielnök, Wim Wenders, hogy az esemény a nyelvi korlátok által szétszabdalt kulturális övezet önérvényesítését szolgálja. A filmek veszélyes fegyverré válhatnak, csak ritkán maradnak meg művészetnek, vagy emberbaráti tettnek. A beszámoló különben úgy tartja, hogy az lett volna az igazságos döntés, ha a nagydíjat nem a „Négyzet” című svéd alkotás kapta volna egyedül, hanem megosztották volna Enyedi Ildikó filmjével. Borbély Alexandrát, a Testről és lélekről főszereplőjét pedig nagyszerű színésznek nevezi a recenzens.
A lengyel kormány az álhírek elleni harc jelszavával lecsap a magánmédiára – írja a lap kommentárja. A szerző, Ann Applebaum, aki Sikorski volt lengyel külügyminiszter felesége, elismeri: lehet, hogy Amerikában sokan unják, amint Trump egyfolytában támadja a sajtót, de a diktátorok és leendő tekintélyelvűek nagyon is odafigyelnek rá. Átveszik a hozzáállását, a kifejezéseit. Szíriától Burmáig azzal utasítják el a bírálatokat, hogy azok valótlan hírek. De ha az Egyesült Államok első embere megveti az újságírást, akkor miért hallgatna bárki más arra?
Most már a lengyel kormány is felbátorodott és a Médiatanács példátlanul magas, átszámítva 420 ezer dolláros bírságot szabott ki a legnagyobb és legfontosabb kereskedelmi tévére, mondván,hogy a TV24 illegális tevékenységeket pártol és olyan viselkedést bátorít, amely a biztonságot fenyegeti. A minden indoklás nélkül bejelentett büntetés azért járt, mert a televízió tavaly közvetítette a kormányellenes tüntetést. Az üzenet egyértelmű: legyetek nagyon óvatosak, ha bármiféle ellenállásról számoltok be a hatalommal szemben. A célbavett tulajdonos egyébként amerikai. Lehet, hogy Varsó arra számít: a cég összecsinálja magát és eladja az érdekeltséget. Az amerikai kormányzattól pedig azt reméli a lengyel fél, hogy az távol tartja magát a vitától. Viszont az ügy azt bizonyítja, hogy semmi érdemi különbség nincs a régi és az új miniszterelnök között. Az utód is fenntartja a bíróságokra, a sajtóra és a civil szervezetekre nehezedő nyomást. Érdekes lesz látni, mit lép erre az amerikai vezetés.
A liberális lap átvette Soros Györgynek a konzervatív német Die Weltben megjelent kommentárját arról, hogy látványos kudarcot vallott a magyar kormány nagyszabású propagandaakciója az üzletember, illetve a nyílt társadalom ellen, mert a legtöbb ember nem hagyta, hogy hülyére vegyék.
