B1 blogcsalád



Orbán dacol, az unió perel kvótaügyben

Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje

2017. december 07. - Szelestey
  • Trumpnak is rá kell döbbennie hogy országa a demokrácia mellett áll ki Magyarországon, Orbán viszont koppant;
  • Kelet-Európa a nemzetállami lét elviselhetetlen gyönyörűségével van elfoglalva, az EU többi része viszont nagyobb sebességre kapcsol;
  • Aki kimarad, az lemarad - be kéne lépni az eurózónába! - sürgetik a magyar vállalatvezetők.

 

 

New York Times/Reuters

new_york_times.jpg

Beavatott források megerősítették, hogy a Bizottság perbe akarja fogni a magyar, a lengyel és a cseh kormányt, amiért azok visszautasították kvóta-ügyben az Európai Bíróság kötelező döntését. A lépést ma jelentik be Brüsszelben. A jelentés emlékeztet arra, hogy a menedékkérők száma jelentősen visszaesett, a három állam mégis szembeszegült az ítélettel. Arra hivatkoznak, hogy a főként muzulmán menekülteknek nincs helyük az ő homogén, keresztény társadalmukban, továbbá hogy biztonsági aggályaik vannak, miután iszlám szélsőségesek súlyos merényleteket követtek el Európában. Ugyanakkor vonakodásuk miatt ellentétbe kerültek egy sor már uniós országgal. Utóbbiak azt mondják, hogy az új tagok nem tanúsítanak kellő szolidaritást-. Válaszul kilátásba helyezték az EU- támogatások egy részének megvonását. Most többhónapos jogi eljárás kezdődik, ám az ügy elvonja az uniót más feladatok megoldásától. Egyben gátolja a menedékrendszer megújítását.

 

Economist

economist_1.jpg

A folyóirat részben Magyarországon példáján mutatja be, hogy az amerikai kormányzat támogatja a demokráciát és az emberi jogokat, és hozzáteszi, hogy erre, szerencsére, Trumpnak is rá kell jönnie. Az egyre inkább tekintélyelvű magyar vezetés boldogan üdvözölte az elnök győzelmét, miután kapcsolatai meglehetősen fagyosak voltak Obamával a sajtó függetlenségének korlátozása, az államigazgatás és a bíróságok megregulázása miatt. A viszonyon csak rontott, amikor a hatalom megpróbált rehabilitálni több antiszemita politikust a háborús időkből, illetve hogy Orbán nyíltan csodálatáról biztosította a putyini Oroszországot. Drámai fejlemény volt azután egy NATO-szövetséges esetében, hogy kitiltottak az USÁ-ból hat, magas rangú állami tisztségviselőt. Majd az idén jött a Lex CEU, valamint a civil szervezetek elleni törvény.

Ha Orbán azt hitte, hogy a washingtoni vezetés vagy a Kongresszus republikánus csoportja hálás lesz a Soros elleni támadásért, akkor csalódott. Jó pár képviselő mindkét párt nevében azt közölte a magyar politikussal, hogy az egyetem elleni lépés a tanszabadságot fenyegeti. Magyarország megfeledkezett arról, hogy a törvényhozás nem kíván bátorítani semmiféle despota akciókat olyan amerikai felsőfokú tanintézmények ellen, amelyeknek külföldön is van kara. A State Department pedig úgy értékelte a civilek ellen hozott jogszabályt, hogy azzal Magyarország tovább távolodik az EU és a NATO értékeitől. Októberben azután a budapesti amerikai ügyvivő határozottan felszólalt a sajtószabadság mellett.

Trump nem állt Orbán mellé és nem is hívta meg a Fehér Házba. A washingtoni magyar nagykövet a külügyminisztériumi bírálatot az Obama-adminisztráció technokratáinak tudja be, mondván, hogy ők nem Trump nevében beszélnek. Szabó László sajnálatosnak tartja, hogy Magyarország ügyében a döntések nem a megfelelő szinten történnek, és milyen kár, hogy kormánya nem tudja elérni az elnököt. Dehát a demokrácia támogatását szolgáló programok önállóan zajlanak, többéves költségvetéssel. Egy magas rangú hivatalnok ezt úgy fogalmazta meg: a külföldi autokraták rájönnek, hogy Amerika első embere nem egyedül kormányoz. Lehet, hogy Trump gúnyolódik a fékeken és ellensúlyokon, de azok egyelőre működnek.

 

Der Standard

der_standard.jpg

Az osztrák konzervatívok legkövetkezetesebben Európa-barát EP-képviselője óv a végletesen leegyszerűsített demokráciától, attól, hogy bizonyos kormányok népszavazás formájában igen-nem kérdések elé állítsák az embereket. Karas, az ÖVP frakcióvezetője “Látszatdemokrácia” címmel szólalt fel Strasbourgban, és arra emlékeztetett, hogy ilyen referendumot a Brexit kapcsán a britek, valamint a katalánok, a magyar kormány és Erdogan tartottak. Márpedig kényes dolog, hogy hangulatkeltő demokratikus fogásokkal próbálják megváltoztatni a rendszert – tette hozzá. Kifejtette, hogy a nemzeti parlamenteknek komolyabban kellene foglakozniuk azzal, mi a szerepük a demokráciában, illetve új utakat kell találniuk a polgárok képviselőiként. Ezt nem helyettesíthetik a primitív választási lehetőségre kihegyezett népszavazások, miközben a világ egyre bonyolultabb. Világosabban el kellene határolni az európai és a nemzeti jogköröket, a demokratikus felhatalmazás, az ellenőrzés és a döntések ügyében. Mert a szubszidiaritás feladatmegosztást jelent, nem pedig azt, hogy “vagy-vagy” – hangsúlyozta Karas.

 

Spiegel

der_spiegel_1.jpg

Az idei év rettenetesen indult Európa szempontjából, de azután jött Macron és újra szépek lettek a kilátások, ha Németország hajlandó vállalni a ráeső részt. Így összegzi az esztendő tapasztalatait a lap. Amióta a francia elnök megtartotta nagy beszédét a Sorbonne-on, újra él a szorosobb únió álma. Az EU a nagy visszatérő. A liberális demokrácia azonban konkurrenciát kapott, főleg Magyarországon és Lengyelországban, ahol megfélemlítik, illetve uralom alá vonják a sajtót és az igazságszolgáltatást, az idegenellenesség a kormányprogram része. De a Nyugat is megismerte már a jobboldali populizmus kísértését, csak ott a többség még visszariad tőle. A magyarok és a lengyelek ezzel szemben most fedezik fel magukat nemzetként, és ez nem enged kételyeket, ellentmondásokat. Az látszik, hogy a vártnál több idő kell, amíg ezekben az országokban kifejlődik a tényleg működő liberális demokrácia. Ezzel együtt már az unió sem számít a liberális demokráciák biztos szigetének. Mi több, Németország is elbúcsúzott a stabilitástól, kétségbeesetten keresi kormányát.

A biztonságpolitikában az oroszok megmutatták, hogy vannak eszközeik Európa destabilizálásához. A környező déli térségbenn továbbra is létezik a migrációs nyomás, márpedig éppen ez volt az, ami lényegesen megváltoztatta az öreg földrész társadalmait, miután a félelmek a szélsőjobbos pártok kezére játszottak. Nyugaton közben azt látni, hogy Trump tényleg nem megbízható partner. Nem tartja sokra a demokráciát, a szabadságot, az emberi jogokat. Vagyis Nyugat-Európa magára maradt a liberális demokrácia képviseletével. Viszont az EU nem egységes, miközben terjeszkednek a kínaiak. Arról persze már senki sem beszél, hogy szétesne az unió, de Macronnak a német belpolitikai bizonytalanság miatt várnia kell. Ugyanakkor már látszik, hogy a jövő a több sebességes Európáé, vagyis várhatóan összeállnak a németek és a franciák, és együtt haladnak majd azokkal, akik erre hajlandóak és képesek. A többiek előbb nemzetállamként próbálkoznak, hogy később csatlakozzanak a többiekhez.

 

Bloomberg

bloomberg_1.jpg

A kelet-európai üzleti világ meg van döbbenve a magyar, lengyel és cseh nacionalizmus láttán, és sürgeti, hogy a három ország csatlakozzon az euróövezethez, ám az érintett kormányok erre jelenleg nem hajlandóak. A vállalkozások pontosan tudják, mekkora költségekkel jár a távolmaradás. Az idegességre meg is van minden ok részükről, ha figyelembe vesszük, hogy a három ország mennyire függ az EU-ba irányuló kiviteltől, a külföldi befektetésektől és a brüsszeli támogatásoktól. Az egyre növekvő ellentétek láttán a cégek attól tartanak, hogy kormányuk mind kevésbé tud majd beleszólni a gazdaságot érintő uniós döntésekbe. Éppen akkor, amikor az eurózóna szorosabb pénzügyi és gazdasági szövetséget igyekszik kialakítani.

Orbán, Kaczynski és Babis azonban elveti, hogy további nemzeti jogköröket adjon át Brüsszelnek. Nem kívánják megjelölni az euró átvételének napját sem. Ennek oka részben a 10 évvel ezelőtti pénzügyi válság. De szerepet játszik benne az erőteljes bezárkózás, illetve bevándorlás-ellenesség, noha a magyarok és a lengyelek körében továbbra is népszerű az unió. Minden 10-ből hat magyar pártolja a közös fizetőeszköz bevezetését. A vállalatvezetők a brit példán megtapasztalták, hogy érdekeik nem sokat számítanak, ha eluralkodnak az érzelmek olyan ügyek kapcsán, mint a migráció vagy a jogállam. Csányi Sándor azonban azt mondja, ha erősödik a nyomás, Magyarország nem fog kimaradni a mélyebb integrációból. A cégek pedig már szép csendben készülődnek a nagy pillanatra, mint pl. a Waberer. Mert úgy gondolják, nagyon drága mulatság volna lekésni ezt a vonatot.

 

Spiegel

der_spiegel_1.jpg

Lengyelországban a dühös polgárok vannak hatalom, a kormány korlátozza a jogállamot és provokálja az uniós partnereket. A miniszterelnök úgy állítja be, hogy az elit ellen harcol. Ezt a varsói összképet vázolja a hetilap, az eltelt egy évre visszatekintve. Rámutat, hogy Szydlo új országot szeretne, a PiS ideológiájának megfelelően. Az EU-val is azért főként csatározik, hogy odahaza bebiztosítsa a hátát. És sikere van, mert pontosan a köz elégedetlenségét juttatja kifejezésre, „azokkal szemben, ott fenn”. Ő az átlag lengyel, a vidék reinkarnációja. Azokat képviseli, akiknek elegük van az utóbbi jó két évtized változásaiból, a szociális egyenlőtlenségből, és azt remélték, hogy gyorsabban fogják utolérni a nyugati jólétet. Továbbá féltik a nemzeti identitást és erős államot akarnak, amely megvédi őket a többi közt a muzulmán menekültektől. És akik félnek attól, hogy a városi elit kineveti katolikus értékeiket, nemzeti lelkületüket.

Szydlo szerint ezt a felfogást veszély fenyegeti Brüsszel részéről. Ezért utasította el pl. a menedékkérők befogadását. De ugyancsak a hazai tábornak üzent, amikor háborús jóvátételt követelt Németországtól. Most pedig a sajtó visszalengyelesítése van napirenden. De azért Kaczynski meggyőződéssel vallja, hogy az idegen kézben lévő orgánumok nem lengyel érdekek szószólói. Továbbá hisz a nyelvileg és vallásilag egységes nemzetállamban. A PiS úgy tünteti fel, mintha a kor kihívásai: a globalizáció, a nemzetközi verseny, a migráció az elit mesterkedésének eredménye volna. És ez bejön az oltalomra vágyó lakosság körében.

 

Bloomberg

bloomberg_1.jpg

A Magyar Nemzeti Bank éppen akkor szánta rá magát, hogy további pótlólagos pénzt ad a piacnak, amikor a nagy nyugati társintézmények már befejezik a mennyiségi könnyítést, lásd Amerikát. Az MNB viszont már ott tart, hogy hosszabb távon igyekszik befolyásolni a lakásvásárlás céljaira szolgáló kölcsönöket – egy olyan országban, ahol a térségen belül igen magas az állami adósság szintje. A cél a növekedés fellendítése, illetve annak megakadályozása, hogy megint túl nagy legyen a devizahitelek állománya. Ennek érdekében a pénzintézet lazít, miközben másutt a pénzügyi szigorítás ideje jött el. Ám ezt jó pár hazai kereskedelmi bank nem nézi jó szemmel. A bécsi Uniqa Capital Markets GmbH egyik alapkezelője ugyanakkor azt mondja, hogy az unortodox módszereket már eddig is sokan bírálták, de azok idáig jól sültek el. A Morgan Stanley közgazdásza, Pasquale Diana azt írta a napokban, hogy a szakma nem aggódik, noha a jegybank éppen jelentős egyensúlyhiányt idéz elő. Gárgyán Eszter a Citigrouptól ugyanakkor kérdésesnek nevezi, hogy Matolcsyék tudják-e majd, mikor kell befékezni.

 

Spiegel

der_spiegel_1.jpg

Jókora az elégedetlenség Közép-Európában, mert a jó gazdasági helyzet ellenére nagy a szegénység. A hivatalos adatok sikertörténetről árulkodnak, a Visegrádi Csoport hozza be a tehetős nyugatot. Politikailag azonban jelentős a forrongás, miután most már a kormányok is a nemzeti bezárkózást sürgetik. Egy szakértő szerint sokféle oka van annak, hogy a térségben arat a populizmus, ám arra is felhívja a figyelmet, hogy gazdaságilag sem mennek olyan jól a dolgok, ahogyan az látszik. A képet a különleges gazdasági modell torzítja, vagyis az, hogy ezek az országok mind inkább az olyan nyugati konszernek meghosszabított munkapadjaként működnek, mint a VW.

Alacsonyak a bérek, az adók, az árak, olcsó a helyi pénz, ez pedig becsábította a külföldi tőkét. De ezt a lakosság csak kevéssé érzi, mert a befektetők hazautalják a keletkezett jövedelmet. A magyar bérek pl. a nyugati szintnek csupán a felét teszik ki. A már idézett szakember azt mondja, hogy mindez persze nem igazolja az idegenellenességet vagy az autoriter vágyakat, de érthetővé teszi az erősödő elégedetlenséget. Hogy az állapotok jobbra forduljanak, ahhoz az kellene, hogy pl. a nyugati autógyárak ne csupán az egyszerű összeszerelést telepítsék Keletre, hanem a nagyobb többletértéket produláló feladatokat is. Ám ennek az esélye csekély. A Valutaalap szerint a következő években a kontines keleti felében leáll a felzárkózás folyamata. Ebben közrejátszik a nagyarányú elvándorlás. Az elemző szerint azonban a nacionalista vezetők nagy valószínűséggel nem tesznek semmit a belső konjunktúra élénkítésére, ellenben majd nem győzik szapulni a beruházókat.

 

Reuters

reuters.jpg

Az ügyészség elárulta, hogy Kovács Bélát Oroszország javára végzett kémkedéssel gyanúsítják, a Jobbik EP-képviselője ugyanakkor a fantázia termékének minősítette az állításokat. Emlékeztetett arra, hogy a vád először négy éve, az akkori választások előtt merült fel ellene, és valószínűleg arra szolgál, hogy a Fidesz megszabaduljon az orosz-barátság bélyegétől és azt legnagyobb vetélytársára ragassza rá. A tudósítás hozzáteszi, hogy az ügy kényesnek számít Magyarországon, mivel Orbán Viktornak szintén gyakran a szemére hányják, hogy igencsak közeli kapcsolatokat ápol Moszkvával. Pakson kívül több más hatalmas üzletet is nyélbe ütött az oroszokkal, bírálta az uniós embargót és évente találkozik Putyinnal. A Fidesz különben nem kívánt reagálni Kovács megjegyzéseire. A képviselő ugyanakkor, akinek Strasbourg már két éve feloldotta a mentelmi jogát, azt közölte, hogy hamarosan visszafizeti azt a 21 ezer eurót, amelynek jogtalan felhasználásával egy másik eset kapcsán szintén gyanúsítják.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://b1.blog.hu/api/trackback/id/tr7113451599

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2017.12.07. 06:49:39

Kvóóóótaaa? Milyen kvóta?

indekssz ISIS AlQaida mind CIA projekt 2017.12.07. 09:47:22

Dehát nincs is semmiféle kötelező kvóta- még a béeggy blogg is megírta- akkor meg milyen kötelezettségszegési eljárás?

www.facebook.com/Elegahazugsagokbol/videos/1567405433281236/

b1.blog.hu/2016/09/14/okafogyotta_valt_a_migransellenes_nepszavazas

2017.12.07. 10:55:28

@indekssz ISIS AlQaida mind CIA projekt:
"2016 őszén az eurokrata, illetve nyugat-európai politikai elit végképp lemondott a kvóta ötletéről, ami amúgy se jelentett volna megoldást, és népszerűtlen is volt némely tagországokban.

Lehet, hogy Juncker sincs???? Tényleg... látta mostanában valaki?Vagy Soros visszavonta a mandátumát?

FCUK12 2017.12.07. 11:43:48

az unió most hozott össze egy 3/4-es győzelmet a fidesznek jövőre.

köszönjük.

2017.12.07. 12:26:46

"Alacsonyak a bérek, az adók, az árak, olcsó a helyi pénz, ez pedig becsábította a külföldi tőkét. De ezt a lakosság csak kevéssé érzi, mert a befektetők hazautalják a keletkezett jövedelmet. "

Ez is mókás... há' mindig azt hallottuk, hogy ilyen nincs, a nyugat dönti belénk a pénzt, így tart életben minket... közben meg mégis hazatalicskázza a jókora hasznot? Hmmm... esetleg arra nézvést is van valami statisztika, hogy ezen cégek a sok év alatt mekkora volt ez az összeg?