A BKK választhatott volna, hogy kicsit kevesebb legyen a parkoló, de megmaradjanak a fák. A BKK az autókat és a parkolásukat választotta a levegő minősége helyett. A dühítő az, hogy valószínűleg feleslegesen. 
Hétfőn reggel elkezdték kivágni az Etele úti fasort, hogy kivágása annak érdekében, hogy az 1-es villamos elérje a Kelenföldi pályaudvart. Hónapok óta lehetett tudni, hogy eljön ez a pillanat, hiszen minden engedély megvolt már nemcsak a favágáshoz, de a teljes építkezéshez is. A kínos az egészben az, hogy lehetett volna úgy is megépíteni a villamost, hogy a fasor megmaradjon, de ez a szemlélet - úgy látszik - még nem terjedt el Magyarországon. A szmogos levegőt megszűrő fák még mindig nem számítanak és a budapestiek tiltakozása nem volt olyan hangos, mint a Városliget, vagy a Római-part ügyében.
Az Átlátszó szerint két városfejlesztési szemlélet csapott össze ebben az esetben: a közlekedéspárti / műszaki szemlélet képviselői azt mondják, az alternatívák gondos mérlegelése után választották ki a környezetvédelmi szempontból optimális megoldást, a 175 kivágott fa a legkisebb rossz, bármilyen más nyomvonal esetén ennél több fa esett volna áldozatul a közlekedésfejlesztésnek.
A zöld aktivisták, a kertészmérnök és a tájépítész szerint maga a kiindulás a rossz:
egy 50 éves fasor olyan ökológiai értéket képvisel, ami minden más fejlesztési szempontnál előbbre való,
vagyis a műszaki szemlélet eleve csak rossz eredményt tud hozni, még ha minimalizálni próbálják is a károkat.
Az Átlátszó is megjegyzi, hogy a mai magyarországi fejlesztési az ökológiai értékek egyáltalán nem jelennek meg szempontként, vagy ha meg is jelennek, akkor sem a fontosabb szempontok között.
Jellemző, hogy a környezetvédők és a tudatos budapestiek is kisebbségben voltak: a tudósítások szerint
a környék lakóinak többsége csak akkor döbbent rá, hogy mi történik az Etele úton, mikor már javában dolgoztak a láncfűrészek.
Mindez történt annak ellenére, hogy a BKK több lakossági fórumot is tartott, a környezetvédők pedig matricáztak, akcióztak – igaz, hónapokkal ezelőtt, amikor már tudni lehetett, hogy a fákat kivágják. A helyieket a hírek nem érték el, vagy nem is érdekelte őket, ugyanakkor a BKK és a hatóságok, illetve a városvezetés részéről fel sem merült, hogy legyen „közösségi tervezés”, vagy legalább az érintettek és a helyiek tényleges bevonása.
A környezetvédők sem tudták eléggé megszervezni magukat: a fák megmentéséért tavaly indított, és a helyiekre célozva marketingelt fb-csoportnak mindössze 1100 követője van.
Az Átlátszó videóriportját érdemes megnézni a témában:
Bardóczi Sándor tájépítész mérnök, aki megszólalt a Liget Projekt és a Római-part kapcsán is, a Facebookon kesergett egy sort a fák miatt.
„Ha jól értem a problémát, akkor a BKK vizsgált több alternatívát (nem túl nyilvánosan), hogy hol legyen a nyomvonal. Ha jól értem, akkor ezek között az alternatívák között nem volt olyan opció, hogy a parkolósáv szűnjön meg a villamos miatt és úgy osszuk újra az utcát. Ha jól értem, akkor egyébként a lakótelepeknek van saját parkolójuk, csak sokan inkább az Etele úton parkoltak. Ha jól értem, akkor a kérdés leredukálható lett volna arra, hogy mi a fontosabb? 175 fa és egy középső zöldsáv megtartása vagy 220 parkoló megtartása. Ha jól értem, az értékválasztás megtörtént. Ha jól értem, ez az érintettek nem túl alapos bevonásával, inkább felülről vezérelten következett be. Ha jól értem, lehetett volna ezt másképpen is. Ha jól értem, mi még nem vagyunk ehhez elég érettek...”
V. Naszáj Márta, a Párbeszéd önkormányzati képviselője azt írta az esetről a blogjában:
A civil és szakmai tiltakozások ellenére fontosabb volt a döntéshozóknak, hogy megmaradjon a parkolósáv és a kétsávos úttest, mint az egészen különleges értékű négysávos fasor.
A kivágott 175 db fa szinte mind egészséges volt, ez a metszlapokon világosan látszik. 8 db fiatal fát át fognak ültetni, hála a szakértő civileknek, köztük Visnyovszki Andrásnak, akik kitartó munkával győzték meg a beruházót, hogy amit lehet, mentsenek meg.
Miközben a főváros arról beszél, hogy a legkedvezőbb változat valósul meg, valójában a technikai szemléletű közlekedés-tervezési szempontokat vették csak figyelembe, nem pedig a komplex városfejlesztési érveket (csökkenne a közútpálya szélessége; a parkolóhelyek száma drasztikusan csökkenne).
Ha azt szeretnénk, hogy a fővárosban ne vágjanak ki fölöslegesen fákat, akkor teljesen új szemlélettel kell tervezni és beruházni. Nem elég az, hogy nem vágjuk ki azokat a fákat, amelyek nem esnek útba – úgy kell tervezni, hogy a meglévő idős, értékes fasor védelme legyen az elsődleges.
