B1 blogcsalád



Amerika többször is szólt az Orbán-kormánynak a sajtószabadság miatt, de hiába

Nemzetközi sajtószemle

2017. november 14. - Szelestey
  • Az Egyesült Államok azután határozta el, hogy 190 millió forintot ad vidéki lapoknak, hogy kiderült, a magyar vezetés nem hajlik a jó szóra.
  • Egyre több nettó befizető ért egyet a német kormánnyal abban, hogy az uniós támogatások megvonásával kell észhez téríteni az olyan kormányokat, mint a magyar és a lengyel.
  • Lengyelország az orbáni úton jár, amikor semlegességet álcázva parírozik a szélsőjobbnak.

New York Times/Reuters

new_york_times.jpg

Az Egyesült Államok nyilvánosan és a színfalak mögött több ízben is aggodalmát fejezte ki a magyar sajtó állapota miatt, és a magyar fél meg is ígérte, hogy változtat a helyzeten – jelentette be az amerikai Külügyminisztérium. Ezek után döntött úgy a washingtoni kormányzat, hogy a sajtószabadság érdekében új pénzügyi alapot hoz létre. A csaknem 200 millió forintból vidéki orgánumoknál segítik az újságírók képzését, illetve a szerkesztőségek műszaki fejlesztését. A cél a független média támogatása, mert az USA szerint egyre nagyobb a szakmára nehezedő nyomás és megfélemlítés. A jelentés hozzáteszi, hogy Orbán Viktor fokozta a sajtó ellenőrzését, ehhez változtatott a jogon, a szabályzáson, továbbá megbízottakon keresztül újságokat, rádiókat, tévéket, honlapokat szerzett meg. A lépések riadóztatták a nyugati partnereket, mivel közelednek a választások és a miniszterelnöknek igen jók az esélyei. A magyar vezetés ugyanakkor nem kívánt reagálni a hírre, hogy a Trump-adminisztráció közbenjárt nála a média miatt, de a minap a Külügyminisztérium államtitkára azt közölte, hogy Magyarország a lehető leghatározottabban elutasít minden külföldi beavatkozást, ami téves feltételezéseken alapul. A diplomata arra reagált, hogy a budapesti amerikai ügyvivő nyilvánosan kifogásolta a független sajtó visszaszorítását.

BBC

bbc.jpg

A brit közszolgálati média Európa illiberális demokratájaként ma délután fél 3-kor félórás műsorban mutatja be Magyarországot. Azt igyekszik feltárni, hogy az Orbán Viktor által kijelölt út nem vezet-e az önkényuralomhoz. Magyarázatként a beharangozó hozzáteszi, hogy a sajtó túlnyomó részét ma már közvetlenül a Fideszhez közelálló emberek tartják kézben. A Népszabadságot egyik pillanatról a másikra bezárták. A CEU-nak reszketnie kell a túlélése miatt, mert szabad intézmény egy olyan rendszerben, amelyben a rektor szerint az állam nem szereti a szabad intézményeket. A kormány átalakította az alkotmányt, a választási törvényt, nem hajlandó menedékkérőket átvenni, “muzulmán invázióra” figyelmeztet. A szóvivő kitart amellett, hogy joguk van nem utat engedni a “tömeges bevándorlásnak”, és hogy csupán segítenek megvédeni Európa keresztény kultúráját és örökségét. Az Európai Parlament annyira aggódik a közös értékek megsértése miatt, hogy eljárást indított, amely akár a magyar EU-szavazati jog felfüggesztésével végződhet. Magyarország azonban úgy érzi, hogy a helyes ösvényen halad, a többieknek pedig követniük kellene.

FT

financial_times.jpg

1. Az unión belül mind többen gondolják úgy, hogy kössék feltételekhez a hosszú távú támogatásokat, azaz árcédulát kapna a jogállam. Az EU ugyanis jelenleg azzal küszködik, hogy józanságra intse bizonyos tagjait. Ehhez az eddigi eszközök – ilyen-olyan okokból - életlennek és nehezen alkalmazhatóaknak bizonyultak. Ily módon nem meglepő, hogy egyre népszerűbb a terv, mármint hogy a zsebükön keresztül bírják jobb belátásra a csökönyös tagországokat. A kohéziós alapok jövőjéről folyó vita már zajlik, és az első jelek szerint az előjelek nem túl rózsásak Magyarország és Lengyelország számára. Németország támogatja, hogy a szerkezeti alapokat kössék a jogállami normák betartásához. Az első megbeszélésen kiderült, hogy ez az álláspont messze nincs egyedül, más nettó befizető államok igencsak egyetértenek vele. Az ilyen kikötések hatékonyabbak lehetnek, mint a híres-hírhedt 7. paragrafus, amelynek beélesítéséhez egyhangú döntés szükséges. Alkalmazásukkal ugyanis a mostaninál könnyebben és azonnal meg lehet mutatni, hogy bizonyos kormányzati lépések postafordultával következményekkel járnak. Ám a részletek kidolgozása nem ígérkezik könnyűnek. Mert lehet, hogy megoldanak néhány, láthatóan makacs gondot, csak éppen újak keletkeznek.

2. Nem kétséges, hogy a lengyel vezetés Trump és Orbán Viktor példáját követi, amikor teret nyit a szélsőjobbnak, miközben semlegességet színlel. Ezáltal élesen jobbra tolja a politika súlypontját. Az meg különösen elszomorító, hogy ez Lengyelországban történik, amely idővel joggal foglalhatná el helyét a vezető európai hatalmak között, ha kitartana az unióbarát vonal mellett. Ám ezt megakadályozza a Jog és Igazságosság paranoiája, amelyhez társul a lengyelek különlegességébe és nagyságába vetett torz hit. Arról nem beszélve, hogy mekkora károkat okoz az európai tervnek.

Talán túlzás azt állítani, hogy a hét végi 60 ezres nacionalista megmozdulása lehangolóan emlékeztet a 30-as évek Európájának fasiszta tüntetéseire, ám az biztos, hogy baljós egyezéseket mutat a múlt augusztusi charlottesville-i felvonulással. Mindkettőnek célja volt, hogy támogassa a fehér felsőbbrendűség társadalmi modelljét, illetve hogy meggyőzze a szimpatizánsokat: nem kell félniük kimondani azt, amit gondolnak,.függetlenül attól, hogy azt a többség rettenetesnek találja. Fontos, hogy a 2. célkitűzés elérése segít beteljesíteni az elsőt. A lengyel fővárosban a külföldi részvevők közül sokan vittek fasiszta zászlókat országuk háború előtti rendszerét idézve. Ha szélsőjobbos nacionalisták zavartalanul és komoly ellenállásba nem ütközve henceghetnek felfogásukkal, akkor hamarosan képesek lesznek arra, hogy elfoglaljanak bizonyos részeket a liberális demokrácia politikai arénájában, mégpedig olyan programmal, amelynek lényege, hogy eltöröljék mind a liberalizmust, mind a demokráciát.

További baljós párhuzam, hogy a stratégia működik. Mivel sem Trump, sem a PiS nem ítélte el a két menetet, ezzel győzelemhez segítette a radikálisokat, még ha nem is támogatta őket kimondottan. Varsóban a rendőrség biztosította a felvonulókat, egyben távol tartotta az ellentüntetőket, néhányat le is tartóztatott közülük. De ami még képtelenebb: a Szenátus elnöke azzal fenyegette meg az egyik ellenzéki lap szerkesztőjét, hogy beperli, miután szerinte az közönséges hangon beszélt az egyik tévében. Ám az újságíró csak azt mondta el szó szerint, hogy milyen jelszavakat hangoztattak az ultrák.

Süddeutsche Zeitung

suddeutsche.jpg

A „Népszerűség regéje” címmel a lap arra mutat rá, hogy a hatalmon lévő közép-európai kormányok messze nem olyan közkedveltek, mint ahogyan azzal büszkélkedni szoktak. A magyaroknak pl. csak jó egynegyede gondolja úgy, hogy az ország jó úton halad, 73%-uk pedig több demokráciát igényel. A hivatalosan szívesen szidott EU-ban viszont 46%-uk bízik. Ezek az adatok arra utalnak, hogy a visegrádi államok szerint az uniónak többet kellene foglalkoznia polgáraik aggodalmaival, csak éppen lakosságuk a saját vezetésével szemben a legbizalmatlanabb. Ebben felülmúlnak mindenki mást. Erről tanúskodik a Visegrádi Alap által elvégzett közvélemény kutatás. De hasonló eredményre jutott az Eurobarometer is: azt hozta ki, hogy a magyaroknak csupán 39%-a támogatja az Orbán-kabinetet, láthattuk ugyanakkor, hogy e tekintetben Brüsszel sokkal jobban áll.

A hatalommal szembeni ellenérzéseket egy lengyel elemző részben arra vezeti vissza, hogy igen nagy a különbség a demokratikus jogállam eszméje és annak gyakorlati megvalósítása között. Lásd a kétes privatizálásokat, illetve a korrupciós botrányokat, és ehhez járul, hogy a társadalom győztesekre és vesztesekre bomlik fel. Ennek megfelelően a magyarok 59%-a nem úgy érzékeli, hogy a rendszerváltás után javultak volna az esélyek a tehetséges emberek számára. Nálunk a népesség 56%-a rossznak tartja a gazdasági helyzetet, pedig a növekedés 4%-os. A Fideszről 31 % van jó véleménnyel. A hatalom az ellenzék gyengeségéből él. A kutatás a magyaroknál a nagyfokú közönyösségen túl a reménytelenség falát tapasztalta. A megkérdezettek 95%-a elutasítja, hogy belépjen bármely pártba. A már említett szakember úgy foglalja össze, hogy demokráciát akarunk, de politikusok nélkül. Ugyanakkor nem teszünk eleget, hogy a dolgot a saját kezünkbe vegyük.

Guardian

guardian.jpg

A szombati varsói tüntetés azt bizonyította, hogy a szélsőjobb nem lép le harc nélkül a színről. Továbbá, hogy mennyire tévedtek azok, akik azt gondolták, hogy Macron győzelme lenyomta a fasisztákat. A lengyel fővárosban 60 ezren ordítozták, hogy „Menekültek kifelé!” A zászlókon iszlám holokausztra szólítottak fel. A belügyminiszter ehhez képest gyönyörű látványnak minősítette az eseményt, az állami tévé pedig a hazafiak nagyszerű menetéről beszélt. A demonstráció árnyékot vet az európai politikai fő áramlatra, épp úgy, mint a szélsőjobbos osztrák FPÖ választási sikere. És történik mindez akkor, amikor 10 éve nem fejlődött ilyen gyors ütemben a földrész gazdasága. Lengyelországban fehér, keresztény, felsőbbrendű ideológia vezérli a fasizmust. Az üzenet az: semmiféle szociális változást nem akarunk, és az ország vezetése a jelek szerint nem kíván fellépni ellene. Az ellentüntetők mindössze 2 ezren voltak, miközben a hatalom és a sajtó erkölcsileg a másik rendezvényt támogatta.

Napjainkban a média sokfelé idegengyűlölő milliárdosok kezére jutott, sok állami tévéállomás pedig vagy lebénult, vagy így-úgy, de összejátszik a rasszistákkal. Az új szélsőjobb nemzetközi mozgalom, amelyet a Trump-párti jobboldal, és időnként az orosz titkosszolgálat támogat. Ehhez elég belenézni e csoportok online portáljainak szövegeibe. Az áttörést a 30-as évekkel ellentétben nem utcai harcokkal érik majd el, hanem a hagyományos, nacionalista, konzervatív jobboldal bizonyos részeivel szimbiózisban. Ez látni az osztrák koalíciós tárgyalásokon, ez történik Magyarországon és Lengyelországban, és természetesen az USÁ-ban, ahol az elnököt támogató sajtó egész mondandója a szélsőjobb paranoiáját táplálja. Európában pedig a szélsőségesek halálos küzdelemre hívja ki a haladó politikát. Aki kitér a harc elől, az elárulja, hogy szereti az értelmetlen politikai kockázatokat.

Spiegel

der_spiegel_1.jpg

A lengyel kormány udvarol a szélsőjobbnak. A hatalom csupán nagyszerű ünnepnek minősítette a radikálisok menetelését, noha ezzel felértékeli a szélsőséges szervezeteket. Pedig a jelenetek félelmetesek voltak, a 60 ezres tömegben sok maszkos neonáci haladt. A feliratok olyasmiket követeltek, mint hogy ’Halál a haza ellenségeire!’, ’Fehér Európát!’, meg hogy ’Makulátlan vér, egészséges értelem’. Ráadásul ezúttal a részvevők akkora támogatást kaptak a hatalom táborából, amilyenre idáig ritkán akadt példa. A belügyminiszter például nem látott rasszista jelszavakat. A független sajtó viszont meg van döbbenve, de még a konzervatív, részben kormány közeli Rzeczpospolita is óv attól, hogy ultranacionalisták még sokáig gyalázzák a hazafias hagyományokat.

Igazából a szélsőjobbos csoportok nem erősebbek, mint sok más európai országban. Ám az uralkodó elit felértékeli és legitimálja őket. A PiS már évek óta teszi a szépet ezeknek a köröknek, átvesz egy részt azok programjából. Így uszít a menekültek ellen, soviniszta, iszlámellenes politikát folytat, bujtogat a melegek ellen és hatványozottan épít a nyugat- és liberalizmus-ellenességre. Emögött nem csupán sikeres választási stratégia, hanem meggyőződés is meghúzódik. A Jog és Igazságosság krémjéből sokan szimpatiziálnak a szélsőjobbos gondolkodásmóddal és igazolják az erőszakos akciókat. Kaczynski maga is küldetéses hazafi, mindenütt lengyelellenes összeesküvést és ellenséget lát. Az országot ultrakonzervatív-klerikális rendszerré igyekszik átépíteni, száműzve a liberális értékeket. Már a lengyel elnök is érzékeli, mennyire veszélyes a helyzet, ezért elítélte a kilengéseket. Mint mondta, nincs helye az idegenellenességnek, a beteges nacionalizmusnak és antiszemitizmusnak.

Kurier

kurier.jpg

Válságüzemmódban működik a szociáldemokrácia Európában. A 28 tagállam közül hamarosan már csupán hatban gyakorolja a hatalmat a baloldal: az olaszoknál, a portugáloknál, a románoknál, a svédeknél, a szlovákoknál és Máltán. A franciáknál a Szocialista Párt egyenesen végveszélybe került. De azért akadnak olyanok, amelyek erősödnek és újra kormányra kerülhetnek. Magyarországon ellenben súlyos válságba jutott az MSZP. Népszerűsége egyre hanyatlik, 25 év óta először 10 % alá esett a támogatottsága. A Fidesz tele van ambícióval és javulnak a Jobbik eredményei is, ám a szocialistáknak nincs önálló miniszterelnök-jelöltjük. Gyengélkedik a DK is.

A bejegyzés trackback címe:

https://b1.blog.hu/api/trackback/id/tr613268803

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

FCUK10 2017.11.14. 08:06:50

a kohéziós pénzeket feltételekhez kötni nem fog sikerülni, ugyanis a belépéskor meg lettek határozva a feltételek, módosítani meg csak konszenzussal lehet(ne).

az utolsó viszont egy nagyon jó hír, az MSZP ma reggel már csak 7%-on áll :):):)
jövőre beleállnak a földbe, mint egy bot(ka).

Európai téridő 2017.11.14. 09:18:27

És mi van a sajtószabadosság eseteivel?

indekssz ISIS Alqaida mind CIA termék 2017.11.14. 09:40:43

Önök ma is a

hahota magazin

nemzetközi sajtószemléjét olvashatták.

BAZINGA2 2017.11.14. 19:44:38

Egy gond van! Sok a beszéd, ez meg itt tobzódik hülyeségekben. Aláírt szerződéseket, amiket sorra megszegett, üljenek össze az EU -s parlamentben és hozzanak ítéletet róla! Mindennemű pénzmegvonásos büntetést! Pedig még hátravan kb. 20 stadion megépítése, és még a következő olimpia. Miből építene?

kunzoo 2017.11.14. 22:02:17

....mondja ezt egy olyan ország ahol Guantanamón mindenféle ítélet nélkül fogva tartanak, kínoznak sokakat. Amelyik állam felfegyverezte az ISIS-t. Ahol máig érvényben van a halálbüntetés. Ahol bármelyik barom fegyverhez juthat.