- Miként juthatott el odáig Magyarország, hogy újból a szocializmus időszakára emlékeztessen.
- Orbán a próbakő, amikor az a tét, mennyire lehetséges az összefogás az EU-ban.
- Végzetes lehet, ha az EU keleti és nyugati fele nem jut közös nevezőre az unió jövőre ügyében.
Bloomberg
A szerkesztőségi állásfoglalás szerint Orbán Viktor azért foglalkozik annyit Soros Györggyel, mert a tanszabadság és a civil csoportok tevékenysége megnehezíti az egypártrendszer kialakítását. A magyar kormány ugyan előszeretettel állítja be úgy, mintha csupán adminisztratív kérdés volna a CEU körüli vita, de nem az. Az egyetem és annak alapítója elleni hadjáratnak van egy mélyebb rétege. Az ügy ugyanis csupán a legújabb fejezet abban a hadjáratban, amelyet Orbán az ellenzékkel szemben folytat. Az elmúlt hét évben nekiment az alkotmánynak, a sajtószabadságnak, a jogállamnak, külföldi tudósoknak, az uniónak és nemzetközi szervezeteknek. A választások közeledtével pedig keresi, miként tudná lelkesíteni a saját táborát, támadásai erősödnek.
Egyik fő célpontja Soros György, de itt nem egyszerűen a Közép-Európai Egyetem a tét. A politikus utasítást adott, hogy a magyar titkosszolgálat szélesebb keretekben is nézzen utána az emberbarát tevékenységének. A CEU ügyében a világméretű felháborodás csaknem egyöntetű volt. Az Egyesült Államok elítélte, hogy Magyarországon hátrányosan megkülönböztető előírásokat szabnak ki Amerikában akkreditált tanintézményekre. Úgy értékelte, hogy az eljárás a tanszabadságot fenyegeti. A vezércikk kiemeli, hogy a magyar félnek alá kell írnia a megállapodást, amely lehetővé teszi, hogy az egyetem Budapesten maradjon. Sorosnak és Orbán más bírálóinak pedig tovább kell küzdeniük a nagyobb nyitottságért és szabadságért. A nagy kérdés az, miként jutott el Magyarország odáig, hogy arra a kommunista rezsimre emlékeztet, amelyet egykor megbuktatott. A választ a történészeknek kell megtalálniuk. Lehet, hogy egy-kettő közülük a CEU-n dolgozik.
A hírügynökség azt emeli ki Orbán Viktor tegnapi beszédéből, hogy a bevándorlás uralja majd a választási kampányt. A tudósítás emlékeztet arra, hogy a kormányfő többször is összecsapott az EU-val, mivel elutasítja a szorosabb integrációt, és nem kívánja befogadni a háború és a szegénység elől menekülő bevándorlókat. A politikus, akit széleskörű nemzetközi bírálatok érnek a demokrácia leépítése miatt, megindította a kampányt. Kirohant olyan külföldi erők ellen, mint Merkel és Soros, akik szerinte megpróbálják megrendíteni az országot. A Bloomberg rámutat, hogy legelőször Orbán fordult szembe nyíltan a migrációval, ezt követte az idén a muzulmán-ellenes, illetve idegengyűlölő pártok előretörése több nyugati tagállamban is. A politikus kulcsfigurának számít, amikor az a kérdés, mennyire erős az összefogás az EU-ban, miközben zajlik a vita a szervezet jövőjéről. Másutt is teret nyernek olyan vezetők, akik borúlátóak vagy egyenesen egyenesen ellenségesek az együttműködés elmélyítésével szemben, ezt pedig a magyar kormányfő saját politikája igazolásának tekinti. Sponsored
Lengyelország azt szeretné, ha a tagállamok felfüggeszthetnék azoknak az újonnan hozott jogszabályoknak az alkalmazását, amelyekkel nem értenek egyet. Ezt a lengyel kormányfő közölte Varsóban és véleménye azt tükrözi, hogy több kelet-közép-európai állam nem szeretne több hatalmat átengedni Brüsszelnek. Szydlo azzal érvelt, hogy az uniónak jobban oda kell figyelnie a nemzeti parlamentek akaratára. Ennek megfelelően sürgette, hogy a tagállamok kapjanak nagyobb szerepet a közösségi jogalkotásban. Vagyis hogy ne lehessen többségi szavazással rákényszeríteni semmit sem olyan kormányokra, amelyek más véleményen vannak az adott kérdésben. A lap emlékeztet arra, hogy ilyen kívánság annak idején már a franciák és a britek részéről is felmerült, de most újból előkerült, mivel Macron és Juncker szerint a több Európa jelenti a kiutat a válságból. A keleti aggályok csak felerősödtek, mert az EU szigorítani igyekszik a feltételeket a kiküldetésben dolgozó keleti munkavállalók számára. A magyarok és a lengyelek a múlt hónapban megpróbálták megtorpedózni a reformot, ám hiába. De ellentét forrása a jogállam és a menekülthullám is. Szydlo ugyanakkor arról is beszélt, hogy Közép-Európa jelentősége megnőtt és a V4-ket immár nem lehet kihagyni a vitából, hogy milyen is legyen a jövő uniója.
A lengyel kormányfő olyan EU- akar, amelyben a keresztény hagyományokat nem cenzúrázzák ideológiai alapon. Szydlo egyúttal megerősítette, hogy országa elutasítja a muzulmán bevándorlást. Azt hangsúlyozta, nem szabad, hogy keresztények kényelmetlenül érezzék magukat, illetve szégyenkezniük kelljen hitük és hagyományaik miatt. A jelentés magyarázatként rámutat, hogy Varsó és Budapest szerint a migránsok veszélyt jelentenek a nemzetbiztonság és a stabilitás szempontjából. Közvélemény kutatások azt tanúsítják, hogy Lengyelországban a lakosság ¾-e a menedékkérők befogadása ellen van. Szydlo ugyanakkor burkoltan, de bírálta Franciaországot, valamint Németországot is, mondván, hogy az olyan államoknak, mint Lengyelország, nagyobb beleszólást kell kapniuk az európai döntéshozatalba. Azzal érvelt, hogy jelenleg üres szólam a polgárok jogainak tiszteletben tartása, mert az unió jövőjéről 3-4 fővárosban határoznak, pedig a folyamatba be kellene vonni minden tagot. Szerinte az erősödő euroszkepticizmus annak a jele, hogy egyik-másik vezető nem hajlandó elismerni a szervezet belső gondjait. Mert nem elegendő, ha megbélyegzik bizonyos tagok polgárait, több tízmillió embert, mármint hogy azok éretlenek és veszedelmesek, vagy pl. Lengyelországot sarokba állítani – fűzte hozzá.
Berlin és Párizs képes megtalálni a közös hangot az EU jövője ügyében, sokkal nagyobbak ugyanakkor az ellentétek a kontinens két fele között. A menekültválság elidegenedést és döbbenetet eredeményezett. Olyannyira, hogy egy vezető német diplomata a múlt héten név nélkül ugyan, de elismerte, már fogalmuk sincs, mit akarnak a közép-európaiak. Időnként persze a német hivatalosságok olyan hangot ütnek meg, mintha a másik oldal szellemileg némileg korlátolt volna, de éppen az a tónus gyakran bántó. Ám van olyan német vélemény is, hogy a magyarok azért rúgnak bele folyton az unióba, mert az jól jön nekik a belpolitikában. Csakhogy a kölcsönos eltávolodásnak végzetes következményei lehetnek az unió átalakítása szempontjából. Ha a francia elnöknek sikerül megvalósítania tervét és az euróövezetből mag-Európa lesz, akkor az újabb pofon volna a magyarok, a csehek és a lengyelek számára.
Semmi sem illusztrálja jobban a kölcsönös megnemértést, mint az, miként látják a két részről a V4-ek közötti együttműködést. Főleg Budapest és Varsó vívmánynak tartja, amellyel a térség végre súlyhoz jut az EU-ban. A németek ezzel szemben némileg leereszkedően azt gondolják a jelek szerint, hogy átmeneti érdekszövetségről van szó, amelyben a menekültpolitikán túl alig találni közös témát. Ezen túlmenően azt sem lehet kizárni, hogy létezik a Vasfüggöny – a fejekben. Vagyis hogy tovább élnek a hidegháborús gondolkodási sablonok. Orbán egyik tanácsadója azt mondja, Merkelnek nincs olyan szakértője, aki a szívével “érezné” a térséget. Egy másik magyar forrás szerint a németek pontosan meg tudnák érteni a magyarokat, csak éppen nem akarják. Ugyanakkor Berlinben meg úgy vélik: a keletiek tévesen vélik úgy, hogy Németország dominálni akar. Ám a kvótadöntést pontosan így fogták fel a visegrádiak. Hogy a többségi szavazás nem volt jó megoldás, azt a Merkel-kabinet egyik képviselője a minap nyilvánosan el is ismerte. Ettől azonban német részről még jogállami gondnak minősítik a szolidaritás elutasítását.
Ily módon igen sürgős volna, hogy a németek bevallják: lehet tanulni a kelet-európaiaktól is. Pl. Orbán kemény vonala a menekültpolitikában már szinte már norma lett az EU-ban. A másik oldalnak pedig érdemes volna részletes tervet előterjesztenie az unió jövőjéről. Idáig csak a védelmi politikát támogatták, egyébiránt nagyon nem szeretnék meggyengíteni a nemzetállamot, mert attól tartanak, hogy egy szép nap már nem saját maguk döntenek a sorsukról. Reményeiket most a kijelölt osztrák kormányfőbe vetik, de hogy Kurz tényleg híd lesz-e, az a jövő zenéje.
A litván külügyminiszter aggódik, mert úgy ítéli meg, hogy az egyre táguló kelet-nyugati szakadás éppen akkor fenyegeti a szervezetet, amikor Oroszország egyre jobban nyomul katonai területen. Linkevicius Varsóban, egy biztonságpolitikai konferencia alkalmából nyilatkozott. Mint mondta, az új és a régi tagok közti ellentétek csak kiéleződtek a menekültválság, illetve a Brexit hatására, mivel a vezetők szeretnék megfordítani, hogy az emberek tömegesen forduljanak el az EU-tól. A politikus szomorúnak nevezte, hogy a magyarok és a lengyelek nem mutatnak kellő összetartást, mert ebből csak az oroszok kerülnek ki jól. Hozzátette, hogy a litván kormány igen komolyan veszi a kérdést, mert nem szeretne azok kezére játszani, akik megosztanák az unió két felét. A hírügynökség megjegyzi, hogy Budapest és Varsó alapvető reformokat sürget, ideértve, hogy Brüsszel fontos jogköröket adjon vissza nemzetállami kézbe, és a két ország nem hajlandó a menedékkérők átvételére sem.
A kelet-európai ellenállás megtorpedózhatja az unió menedékpolitikájának reformját. A Bizottság, valamint a két legérintettebb tagállam, a görög és az olasz kormány a dublini rendszer alapvető átalakítása mellett van. Az is látszik a válság kezdete óta, hogy a szabályok nem megfelelőek, és hogy a terhek egy részét át kell venniük a peremországoktól a gazdagabb északi tagoknak. A készülő javaslat állandó mechanizmust irányozna elő, ideértve, hogy elosztanák a menedékkérőket. Csakhogy az elképzelést nehéz lesz keresztül vinni az Európai Tanácsban, mivel a visegrádiak hevesen ellenzik azt. Kovács Zoltán szóvivő azt állítja, hogy a szóban forgó kezdeményezés elvonná a szuverenitás bizonyos elemeit. Egyben megerősítette, hogy az Orbán-kormány hallani sem akar kvótákról. A németek ezzel szemben a másik oldalt támogatják. Merkel – és Macron – arra figyelmeztetett, hogy következményei lesznek ha egyes államok nem tanúsítanak szolidaritást.
A részletek várhatóan jövőre állnak össze és Berlin többségi határozattal keresztülviheti az indítványt. De vonakodik, mert nem szeretné még inkább kiélezni a kelet-nyugati szembenállást. Gerald Knaus, az Európai Stabilitási Kezdeményezéstől attól fél ugyanakkor, hogy a vita mögött ideológiai megfontolások húzódnak meg. Közben lendületbe jött az elutasított menedékkérők hazatelepítése. Egyben sokkal kevesebben jönnek, mert működik a Törökországgal kötött egyezmény, illetve Olaszország segít a líbiai partvédelemnek az embercsempészek megállításában. Ezzel együtt nem lehet tudni, meddig tart ez a kedvező állapot.
Az euró nem büntetőeszköz, ezért Magyarországnak és Lengyelországnak nem kellene félnie attól, hogy belépjen az egységes valutaövezetbe. Mert hiába buktatták meg az eurózóna bizonyos államai Berlusconit, nem igaz, hogy az Európai Központi Bank olyan alkotmányos biztosíték, amely képes lett volna feltartóztatni a lopakodó magyar és lengyel tekintélyelvűséget. Merthogy a pénzügyi unió és a nemzeti szuverenitás nagyon is összeegyeztethető, még akkor is, ha valamely kormány kitart független irányvonala mellett. Magyarország pl. többletet ért el a fizetési mérlegben, nincs baj a költségvetési hiánnyal és a bankok tevékenységének szabályozásával sem, vagyis az EKB hiába is próbálna nyomást gyakorolni rá. Vannak érvek amellett, hogy Budapest és Varsó kívül maradjon az euróövezeten, de arra is lehet indokot felhozni, hogy miért csatlakozzon hozzá. A döntésbe azonban nem kellene belejátszania annak a félelemnek, hogy Frankfurt majd politikai okokból beleavatkozik a két állam dolgába.
Trump volt külpolitikai tanácsadója azt vallotta a Kongresszus Hírszerzési Bizottságában, hogy az amerikai és európai titkosszolgálatok kémkedtek utána, amikor a múlt szeptemberben Budapesten járt. A meghallgatásról készült jegyzőkönyv szerint Carter Page azt mondta, hogy a hírt pár hónappal ezelőtt egy vezető tengerentúli lap újságírója közölte vele. Az FBI tavaly nyáron kapott engedélyt, hogy figyelje a szakértő telefonját és e-mailjeit, illetve külföldi útjait, miután júliusban hazatért Moszkvából, miközben hivatalosan Trump kampánycsapatában dolgozott. A Szövetségi Nyomozó Iroda emberei az idén márciusban részletesen kikérdezték a férfit, aki összekötő volt a stáb és Moszkva között a választások előtt. Vallomását nem hiteles formában ugyan, de csatolták ahhoz a dossziéhoz, amely azzal vádolja a mostani elnök csapatát, hogy összejátszott a Kremllel Hillary Clinton ellen.
Az újság „Ellenszél Orbán Viktor számára” címmel számol be arról, hogy az olimpiai pályázat meghiúsítása után a Momentum elérte, hogy aláírásokat gyűjthessen a civil törvény ügyében is. Vagyis a párt ismét egy kényes ügyben próbálhatja meg összehozni a népszavazást, ráadásul pont a választások előtt. A szóban forgó törvényt az ellenzők úgy tekintik, hogy az a külföldről támogatott civil szervezeteket akarja megbélyegezni. A Momentum kifejezetten unióbarát párt, amelyet főleg budapesti, képzett fiatalok támogatnak. Persze a szűkös határidők miatt a referendumból már aligha lesz bármi is a választások előtt. Az pedig több mint kétséges, hogy a kampány ugyanolyan látványos sikert hoz-e a kezdeményezőnek, mint az olimpia-ellenes mozgalom. A lakosság nagy részét vagy nem érdekli ez a téma, vagy fogékony a hivatalos propagandára, mármint hogy Soros az NGO-kon keresztül akarja befolyásolni a magyar politikát. A kérdés csodásan beleillik Orbán Soros-ellenes retorikájába. Valószínűleg különben ő is abból indul ki, hogy kudarcot vall a népszavazás. A Momentumnak viszont fontos, hogy mozgósítsa saját bázisát a választások közeledtével.
Az utolsó 100 komment: