B1 blogcsalád



Az Audi, a Mercedes és a GM határolódjon el az orbáni politikától

Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje

2017. október 02. - Szelestey
  • A magyar és a lengyel kormány az illiberális politika legitimálására fügefalevélnek használja a nagy nyugati befektetőket.
  • Ha az unió vissza akarja szerezni a menekültválság során elvesztett közbizalmat, akkor bizonyítania kell, hogy képes megvédeni a külső határokat.
  • Orbán azért pécézte ki Sorost, hogy legyen adu a kezében az EU-val szemben, de főleg választási megfontolások vezérlik.

Voxvox.png

Az illiberális demokrácia fogalmának megalkotója azt tartja legfontosabb leckének Trump uralkodása alapján, hogy ha az normává válik, amit az elnök művel, akkor az USA úgy fog kinézni, mint Latin-Amerika 40 évvel ezelőtt. Fareed Zakaria 20 éve állapította meg, hogy a látszólag demokratikus pakisztáni, vagy fülöp-szigeteki kormány visszaszorítja a sajtószabadságot és az igazságszolgáltatás függetlenségét, éspedig nagy tömegtámogatással. Vagyis elfordulnak a liberalizmustól, feladják ígéretüket, hogy tiszteletben tartják a jogállamot, a hatalmi ágak elválasztását, az alapvető szabadságjogok védelmét. Az elemző – 9 hónap után – most attól tart, hogy az Egyesült Államok pontosan ebbe az irányba halad: gyorsan elveti a normákat és hagyományokat, amelyek jó két évszázadon át alakították és védték az amerikai demokráciát.

Azt mondja, ő sem gondolta volna, hogy ennyire fontos az íratlan szabályrendszer, a gyakorlat, bizonyos értékek kinyilvánítása. Pl. Trump nem hozta nyilvánosságra az adóbevallását, ám ezzel nem szegte meg a jogot, csak a kialakult szokásokat. Ahogy beszél az újságírókról és bizonyos szervezetekről, ahogyan megfélemlíti az embereket, az mind-mind rombolja a liberális demokráciát, noha jogilag nem kifogásolható. Zakaria bízik abban, hogy az intézmények segítenek megvédeni a demokráciát, a sajtó, a bíróságok, az államigazgatás szervei. Ezek mind ellenállást fejtenek ki a terrorizálással szemben, csak éppen nem tudni, hogy sikerük mennyiben fakad Trump kétbalkezességéből, miközben a megosztottság, illetve a törvényhozás működési zavarai folytán az elnök hatalma csak nőtt. Ily módon az ország igencsak ki van szolgáltatva, ha egy diktatórikus politikus kerül hatalomra. Ezzel párhuzamosan nagy mértékben megcsappant a politika tekintélye.

Internationale Politik und Gesellschaftipg.png

Két neves német szerző „Az illiberalizmus fügefalevelei” címmel arról ír, hogy az Audinak, a Mercedesnek és a többi, hasonló nagy cégnek el kellene határolódnia a magyar és a lengyel politikától. Thorsten Brenner és Wolfgang Reinicke, a berlini Globális Közpolitikai Intézet igazgatója, illetve elnöke felhívja a figyelmet, hogy a két kormányt erősen bírálják az európai partnerek, nem úgy viszont az autógyárak. Pedig Orbán büszkén halad a nemzeti alapokra épülő illiberális állam építésével. A lengyel miniszterelnök pedig nyíltan kimondta, hogy a befektetők erre a politikára szavaznak, amikor idehozzák a pénzüket. Budapest és Varsó a nyugati cégeket álcának használja, hogy igazolja a tekintélyelvű irányvonalat, amely lábbal tiporja az EU értékeit. És az Audi, a Mercedes meg a többi ehhez készségesen segédkezik. Ám legfőbb ideje, hogy a német piacon nyomás alá vegyék őket e játék beszüntetésére.

Nyugati cégek a rendszerváltás óta átvették a keleti gazdaságok központi részeinek ellenőrzését, ami szálka a nacionalista politikusok szemében. Orbán többször is kifogásolta a multik tevékenységét, egy-két szektorban különadót vetett ki rájuk, hogy helyzetbe hozzon Fideszhez közel álló cégeket. De ez nem vonatkozik azokra a holdingokra, amelyeknek nincsenek magyar vetélytársaik, és amelyektől nagymértékben függ a gazdaság. Az autógyárak méltányolják az alacsony darabbért, a jól képzett munkaerőt, a gyenge szakszervezeteket, a megfelelő infrastruktúrát, valamint az alacsony adókat. A magyar és a kormány pedig külön kedvezményekkel igyekszik idecsábítani a beruházókat. Ezek a cégek szoros kapcsolatokat ápolnak a befolyásos kormányzati tisztségviselőkkel és nem érdekli őket az ország európai megítélése. Pedig éppen nekik kellene megszabniuk a mértéket az EU-ban, hiszen nagy hasznot húznak a liberális-demokratikus alapokon nyugvó egységes piacból. Így jó volna, ha a nyilvános elhatárolódás mellett közös alapot hoznának létre és abból támogatnák a médiát és a polgári kezdeményezéseket. Ez volna részükről az igazi társadalmi felelősségvállalás. Megtehetnék, mert a magyar és a lengyel vezetésnek szüksége van rájuk.

Wall Street Journal

wsj_logo_jo.jpg

A két évvel ezelőtti migránsválság még mindig ráveti árnyékát Európára. Ezt bizonyítja Macron beszéde a külső határok védelmének szükségességéről, de a bevándolás-ellenes AfD sikere is. A helyzet úgy áll, hogy a biztonsági gondok egyértelműen az EU túlélését fenyegetik. Felelős tisztségviselők vallják, hogy egész eddigi története során az unió akkor került a legközelebb az összeomláshoz, amikor 2015-ben több mint egymillió menedékkérő özönlötte el a kontinenst. Ez döntően megrendítette a bizalmat Brüsszel iránt. Illetékesek úgy becsülik, hogy az idén hozzávetőleg 200 ezren próbálnak meg illegálisan bejutni Európába. Ez pontosan megfelel  hosszú évek átlagának, de valószínűleg még ez is sok a politika számára. A közbizalom visszaszerzéséhez az EU-nak bizonyítania kell, hogy teljes mértékben ellenőrzi a határait.

The Times

the_times_1.jpg

A magyar kormány azzal vádolja Soros Györgyöt, hogy az összejátszik az EU-val és évente legalább egymillió migráns akar Európába hozni, beleértve Magyarországot is. A nemzeti konzultációnak álcázott röplap, amelyet TV-kampány és óriásplakát-akció kísér a következő hét hétben, azt állítja, hogy a „Soros-terv” összeesküvést jelent, a cél pedig az, hogy menekültek árasszák el a földrészt. Orbán Viktor személyes célpontnak szemelte ki a milliárdos emberbarátot az EU-val vívott harcban és azért támadja az üzletembert, hogy ily módon támogassa meg a Fidesz választási hadjáratát. A kampány egyesíti a bevándorlás-ellenes euroszkepticizmust azokkal az állításokkal, miszerint a zsidó befektető nemzetközi összeesküvést irányít, ám ez kellemetlen visszhangokat kelt idehaza az ország antiszemita múltja és a szélsőjobb jelenlegi erős pozíciói miatt. Soros nemrégiben megtörte a csendet és elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy Orbán rezsimje antiszemita jelképeket használ a dezinformáció céljaira. A Nyílt Társadalom Alapítványok a Soros-tervet a fantázia szüleményének minősítették.

Le Figaro

le_figaro_1.jpg

A konzervatív lap azt emeli ki az újabb nemzeti konzultáció kapcsán, hogy bírálják a kormány az újabb akció miatt. A Human Rights Watch szerint a Soros elleni gyűlölethadjárat célja, hogy felszítsa az idegengyűlöletet. A nyilatkozat felhívja az európai vezetőket, hogy ítéljék el az ellenséges indulatok bujtogatására irányuló kísérletet. A tegnap óta zajló akció célja hivatalosan az, hogy kikérje a lakosság véleményét a Soros-tervről, amelynek lényege a hatalom szerint az, hogy évente egymillió migránst telepítsen az unióba. Korábban már két hasonló konzultáció volt, az egyik a bevándorlás és a terrorizmus vélt kapcsolatáról, a másik az állítólagos veszélyről, amit az EU politikája jelent a magyar szuverenitás szemszögéből. Ezúttal is sok millió kérdőívet küldenek ki, amihez reklámhadjárat társul. Orbán Sorost szánja az ország fő ellenségének. Az év eleje óta már egy sor akció indult a lejáratására, ideértve az általa támogatott civil szervezeteket is.

Bloomberg

bloomberg.jpg

Csányi Sándor bejelentette, hogy az OTP legalább öt bankot akar felvásárolni a következő két évben a határon túl, de hogy melyek ezek, azt nem árulta el. Az elnök-vezérigazgató szerint 20 éve várnak arra, hogy végbemenjen a bankkonszolidáció Európában, és most végre eljutottak a dolgok odáig. Azt reméli, hogy az új szerzemények révén a társaság jövedelme a mostani 45 %-ról 70 %-ra nő a külföldi érdekeltségek révén. A tudósítás megjegyzi, hogy az OTP Európa egyik legjobban feltőkésített bankja, a terjeszkedéshez egymilliárd dollárt tett félre, a kiszemelt célpontok a közép- és kelet-európai régióban vannak, Bulgáriától Fehér-Oroszországig. Egyébként tavaly már megegyezett arról, hogy megvesz három pénzintézetet a térségben. Ez is közrejátszott abban, hogy a bank részvényei tízéves csúcsot értek el a tőzsdén, ami ebben az évben 18 %-os emelkedést jelent. Csányi jelezte, hogy ha valamiért kútba esnének a tervezett ügyletek, akkor magasabb lesz az osztalék.

A bejegyzés trackback címe:

https://b1.blog.hu/api/trackback/id/tr3412917541

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

FCUK10 2017.10.02. 08:23:22

GM, ezen szakadok:) Peugeot az már, csak a tájékozatlan barmok nem tudják. Szelestey, hülye vagy mint mindig, de legalább nem is titkolod ;)

FCUK10 2017.10.02. 09:38:20

Közben Botkonyec. Hahahahaha

Womb Raider 2017.10.02. 11:00:39

"A magyar kormány azzal vádolja Soros Györgyöt, hogy az összejátszik az EU-val és évente legalább egymillió migráns akar Európába hozni, beleértve Magyarországot is. "
Aljas hazugság! A Bíborban Született Filantróp György első, ezen a néven saját maga is csak 300-500ezres létszámot tart kívánatosnak. Aztán persze evés közben megjöhet az étvágy.
www.georgesoros.com/2016/09/20/why-im-investing-500-million-in-migrants/
www.project-syndicate.org/commentary/surge-funding-european-refugeee-crisis-by-george-soros-2016-04?barrier=accessreg
Csak ezt a két orosz propaganda oldalt találtam... a 444 lenne az igazán hiteles.

2017.10.03. 04:28:17

Audi, Mercedes, ne viccelődjünk már, fidesz pont a kezük alá dolgozik, minek határolódnának el ettől

2017.10.03. 14:58:17

Német ipari óriáscégek örömmel üzletelnek közép-ázsiai diktátorokkal, a kínai kommunista diktatúrával, a putyini Oroszországgal is. És ők voltak az elsők, akik az iráni atommegállapodás után már mentek is bizniszelni oda.
Ehhez képest az EU tag lengyelekkel, magyarokkal szóba állni miért lenne baj?

Ha a német cégeket valami kormányzati nyomásgyakorlással, kampánnyal a magyar cégekkel, piaccal való bármilyen megváltozott magatartásra kényszerítik, az az egységes belső piac szabályaiba ütközne.