B1 blogcsalád



Zuhanórepülésben a magyar foci: "A rosszul elköltött pénz ma nagyobb kárt okoz, mint az ellopott"

Muszbek Mihály sportközgazdásszal Kardos Ernő készített interjút

2017. szeptember 26. - B1blog

Zuhanórepülésben távolodik el a nemzetközi élmezőnytől a magyar labdarúgás. A sikeresnek látszó Európa-bajnokság idején focistáink még a 19. helyen álltak, de a szezon végére az 59. helyre estek vissza. A kudarc okait kutatja a Sportgazdasági Nagyító legújabb elemzésében a sportközgazdász. Muszbek Mihály szerint túl sok pénzt költenek a kormányfő kedvenc sportjára.

storck_es_dzsudzsi.jpg

2011-től legalább 200 milliárd forint adóforintot is döntöttel a fociba, holott annak eredetileg az államkasszában lenne a helye, s költhetnék valóban fontos dolgokra, kórházakra, iskolákra is. Miközben félmillió magyar külföldön keresi a boldogulását, a hazai futballistáknak lassan már nem is éri meg a nyugati bajnokságokban játszani, hiszen itthon az NB I. meghatározó játékosai havonta közel 4 millió forintot keresnek. 

B1 blog: Évtizedekkel ezelőtt felkent irodalmárok vizsgálták, hogy miért beteg a magyar futball, de sokra nem jutottak. Ön az elmúlt hét évben szisztematikus elemzésekben rögzíti az állandó színvonalesést. Nem unja még?

Muszbek Mihály: Szeretem a sportot, s persze a foci a szerelem. Az őrületes kudarcok elemzése is izgalmas számomra, nem beszélve a néhány szép pillanatról, amit a magyar labdarúgás okozott.  A közgazdaságtudomány inkább objektív tényekre alapozva, nem pedig érzelmekre, vagy írói hevületre építve próbálja elemezni a siker, illetve a kudarc okait. Persze elszomorít a labdarúgásunk sikertelensége, a játékos export visszaesése, a nézők elfordulása a meccsektől. De a tények ismerete feltétele a sikeres folyamatok beindításának.

Az elmúlt szezont elemezve azért megcsillant a remény az Európa-bajnokság idején. Sokan azt gondolták, hogy beérett a focira költött sok százmilliárd forint. Ez is tévedés volt?

Abszolút, ne felejtse el, hogy pusztán azért jutottunk ki a kontinensbajnokságra, mert azon a szabálymódosítás miatt nem csupán a korábbi 16 csapat, hanem 24 vehetett részt. Szó sincs arról, hogy a magyar utánpótlást jelentő játékosok vitézkedésének újabb csúcspontját ünnepelhettük, tehát nem egy permanens fejlődés újabb állomása volt a siker. Sokkal inkább az időnként felbukkanó szerencsefaktor játszott szerepet, hisz Dzsudzsák egyébként szögletzászlót veszélyeztető labdája is bepattant. Illetve Dárdai Pál tehetséges kapitányi szerepének morális maradványai is segítették még a csapatot. De ahogy a lakájmédia elhitette a szurkolókkal, hogy immár focizni is tudunk, az komoly hiba volt.

Már csak azért is, mert a kör végén beütött az andorrai vereség. A szurkolók azt hitték, hogy a játékosok nem akarnak játszani, pedig csak nem tudnak?

Igen, ez természetesen az önbecsapás következménye. Ismét bebizonyosodott, hogy a szövetségi kapitány, Storck rossz döntéseket hoz, a semmiféle nemzetközi eredménnyel rendelkező szerencselovagnak futva kellett volna elhagyni az országot. Ehelyett azonban a politika jóváhagyásával megerősítették pozíciójában.

Van az ön elemzői tevékenységének politikai veszélye is, hisz a kormányfő kedvenc sportjáról állapítja meg, hogy miközben folyamatosan emelkedő összeget, közel 50 milliárdot költenek rá évente, eközben egyre gyengébb teljesítményt nyújt. Talán ellopják a pénzt?

Ennél rosszabb a helyzet. Kezdjük ott, hogy a kormány hatalomra kerülése után stratégiai iparággá minősítette a sportot és ezen belül kiemelten a labdarúgást. A forradalmi átalakítás jegyében Orbán Viktor évek óta személyesen garantál pénzt, paripát és fegyvert a foci irányítóinak. Létrehoztak egy államtitkárságot is, ahol hozzáértés és követelmények nélkül ejtőernyősök tömegeit alkalmazzák, a szövetséget pedig politikai hűség jegyében irányítják. Azt mondhatjuk tehát, hogy ma szakértelem, követelmények és ellenőrzés nélkül költi el a szövetség és valamennyi klub az állam százmilliárdjait. Az eredmény a politika számára is kínos, de egyelőre senki nem avatkozik be a folyamatba. Az olimpiai mozgalmat már rég lefejezték a riói kudarc után, pedig ott az aranyérmek még elfedték a sikertelenséget. A labdarúgás nálunk ma még a tökéletes átszervezés előtt áll, ugyanis a pénzt egyszerűen rosszul költik el.

Szóval nem lopják el?

Nem lopják el, hanem elköltik. Egyébként a rosszul elköltött pénz a legtöbbször nagyobb károkat okoz, mintha ellopnák. Nálunk a stadionok nem kirívóan drágák, még ha a pályák fele felesleges is. De a pénznyelőként működő futballakadémiák, amelyek luxuskörülmények között tartják a rosszul kiválasztott gyerekeket, hihetetlen károkat okoznak. Ugyanis méregdrágán működnek, viszont eredmény nélkül. Ez már hiba. Nemzetközi szakértők is figyelmeztettek, hogy el kéne felejteni 25-30 akadémiát, helyette területi elv alapján legfeljebb néhányat kéne működtetni. Az ellenőrzés és a számonkérés hiánya a felelőtlen hittel párosulva komoly károkat okoz.

Közel 400 milliárd is lehet a kár?

A sportra összesen 450-550 milliárdot fordítanak évente. Ebből az állami pénz – függően attól, hogy hány stadion épül – 350 milliárd körül van. A többi rajzolt pénz.

Rajzolt piaci pénz?

A stadionokba kihelyezett állami cégek reklámjáról beszélek, aminek semmi kereskedelmi haszna nincs.

Ha a súlyos milliárdokat jól költenék el az utánpótlás nevelésére, akkor jobb lenne a hazai foci, és már külföldön is eladható játékosaink lennének?

Nem egyedüliként állítom: a hazai labdarúgásnak, illetve sportfinanszírozásnak nem az a baja, hogy kevés a pénz, hanem hogy sok. Ennyi pénzt - a jelenleg kidolgozott szakmai célokra - a mai vezetés nem tud értelmesen elkölteni. Szükség lenne egy évtizedekre szóló állami sportstratégiára, amely piaci fejlődést biztosít. Csak egy példa: állami pénzt csak akkor kaphatna bármelyik futballakadémia, ha az utánpótlás válogatottba képes játékost nevelni. Ma nagy számban képtelenek erre.

Ön tanulmányában részletezi, hogy az állam mellett társasági adókedvezményből - tehát szintén közpénzből - érkezik a legtöbb pénz a labdarúgásba. Az ön számára világos, hogy miért a Felcsút kapja a támogatás többségét?

Ez tiszta politika. A felcsúti stadion díszpáholyában komoly kapcsolati tőke remélhető.

Azt tudjuk, hogy ott szotyizik Orbán Viktor, de komolyan ez lenne az ára a támogatásnak?

Nem, ez a hozama. Érdemes megnézni, hogy kik ajánlják fel a focira a társasági adójuk egy részét.

Ez nyilvános adat?

Persze, benne van az MLSZ 2016-os beszámolójában is az a titok, amit néhány szerkesztőség bírói úton szeretne kiperelni a szövetségtől. Eszerint tehát a labdarúgó szövetség TAO-bevételének 85 százalékát a Csányi Sándor által vezetett OTP fizeti, a fennmaradó 15 százalékát pedig a Hernádi Zsolt elnökölte MOL. A felajánlás mindkét cég számára előnyös, hisz ha nem az adóhivatalba utalják, hanem a sportkasszába küldik a társasági adójuk egy részét, akkor több adót kéne fizetniük. Ez az üzlet lényege.

Ha ez ennyire előnyös, akkor más cégek miért nem élnek a lehetőséggel?

Mert a TAO – mint közpénzjellegű sportfinanszírozás – összege 60-70 milliárdban maximálva van.

Ha jól értem, akkor a jövőben ez már nem okoz majd közfelháborodást, mert a kormány titkosítani szeretné a TAO-pénzeket. Vagyis előfordulhat, hogy titokban minden pénzt a Felcsút kap majd?

Azt továbbra is látható lesz, ha a Puskás akadémia kapja meg a támogatás többségét. A kormány pusztán a befizető cég nevét akarja titkosítani, de szerintem ez nem is fontos információ. A TAO legnagyobb bűne, a kapcsolati tőke kialakulása és a díszpáholy megléte mellett, hogy felszámolja a bajnokságban induló csapatok közötti esélyegyenlőséget. Ma egy sportvállalat nem abból tudja a játékosait fizetni, ha jegyet ad el a nézőnek, tehát ha sikeres, hanem ha jóban van a díszpáholyban üldögélő nagyurakkal.

Azt a legfrissebb tanulmányában olvastam, hogy a száz legjobban fizetett játékos havonta négymilliót keres, de a gyengébbek is megkeresnek egymilliót. Ez komoly?

A pontos mérlegbeszámolók 306 futballistát tartanak nyilván, ők évente, fejenként 46 milliót keresnek.

Az havi 3 millió 800 ezer.

Ha ezt szűkítjük a kezdőjátékosokra, akkor a fizetés 60-80 millió is lehet fejenként.

Az viszont már eléri a havi 6 milliót is.

Igen ennyi a hazai labdarúgó csúcsjövedelem.

Ez szép pénz, viszont ennyi jegybevétele nincs is a meccseknek. Az állami támogatást pedig a törvény szerint, nem lehet fizetésre költeni.

A jegybevétel valóban nem fedezi a fizetéseket, de ez lényegtelen, a pénz egyharmada állami támogatásból jön, az esetleges szürke támogatások révén a focisták simán felvehetik a milliós jövedelmeket. Tudjuk, a pénznek nincs szaga. Egyébként, ha a magyar futball zárt piacon, kizárólag üzleti alapon, jegyeladásokból és más valódi üzleti tranzakcióból kényszerülne megélni, akkor az egyesületek legfeljebb 300 millió forintot költhetnének, így a futballista fizetése a mainak csupán a töredéke lenne.

Korábban csak külföldi játékkal lehetett nagy pénzeket keresni, ma már kifizetődőbb itthon milliókért focizgatni?

A különbség azért fennmaradt. Dzsudzsák fizetése egymilliárd forint közelében jár, szemben a hazai sztárok 46 milliós jövedelmével. Persze ez az összeg is kiveri a biztosítékot a 200 ezerért güriző átlagembernél.

Ami viszont szomorú: a hazai focisták keresete úgy nőtt a korábbi két-háromszorosára, hogy az nem járt együtt a válogatott, a klubcsapatok, vagy az utánpótlás eredményesebb szereplésével. Még csak a hazai nézők száma sem növekedett, tehát nincsenek szórakoztató mérkőzések. A béremelést valójában nem kísérte a teljesítmények növekedése, ennek kizárólagos oka a puha állami pénzek gyors növekedése a fociban. Néhol azt hallom, hogy ma olyan játékosoknak is magas a jövedelme, akik korábban még szerelést sem kaptak volna.

Európában azért magasak a bérek, mert megtelnek a stadionok, a több tízezer néző után óriási a jegybevétel. De a kluboknak van más jövedelme is, csupán Messi 80 eurós mezéből egymillió hatszázezret adnak el, Ronaldo dresszéből egymillió kétszázezret, Neymaréból pedig napi tízezer fogy. Nálunk alig van ilyen. A legenda szerint egy Balogh Béla nevű MTK-s focista bement Várszegihez fizetésemelésért. A tulaj persze dühbe jött, s mérgében azt mondta: annyival emeli a játékos fizetését, amennyi mezt elad Balogh Béla felirattal. A focista mosolygott: főnök az nem fog menni, egy éve sem fogyott el egy sem.

Százmilliárdok mennek el stadionokra, miközben egy meccset legfeljebb 2500 ember néz meg. Ráadásul úgy hírlik, hogy a lelkes szurkolók jó része tiszteletjegyet kap, nem pedig fizető vendég.

Így igaz, ezt nevezik puffernek. A stadionjaink sajnos rendre nagyobbak a kelleténél. Nemzetközi tapasztalat szerint egy új sportcsarnok befogadóképessége nem lépheti túl az elmúlt 5 év helyi átlagnézőszámának dupláját. Ezt a szabályt nálunk nem veszik komolyan. Holott az sem lett volna Istentől elrugaszkodott ötlet, ha a fővárosban legfeljebb két futballarénát építenek, mert ezekben öt-hat csapat is megosztva játszatna, hasonlóra van példa a világ nagyvárosaiban. Egyébként felújítani csak olyan helyen érdemes stadiont, ahol a helyi csapat tíz éve az első osztályban játszik. Különben úgy jár, mint a Dunaferr, 2001-ben még bajnok volt, mára hírmondó sem maradt belőle. Már csapata nincs a Dunaújvárosnak, a stadion meg ott áll elhagyottan, üresen. Hasonló sorsra juthat a kisvárdai, a mezőkövesdi és a gyirmóti aréna is, hisz ezeknek a települések nincs meg a gazdasági hátországuk ahhoz, hogy egyesületük tartósan az első osztályban szerepeljen. Máshol viszont visszalépnek, ezzel felborítják a csapatok közötti esélyegyenlőséget. A Kispest Honvéd stadionépítését leállítják, a tulajdonos elkeseredetten üvölt, mert így a Fradi és a Vasas előnybe kerül.

Világos az ön számra, hogy miből fogják fenntartani a ma szinte vég nélkül épülő stadionokat?

Némi meglepetéssel szolgált, hogy a vizes világbajnokságnak otthont adó, egyébként 46 milliárdba kerülő úszóaréna fenntartási költsége egymilliárd forint. Ha évente 100 milliárdot költünk futball stadionra, legyen az akár a Puskás-stadion is, akkor annak a fenntartása később évi 2-3 milliárdba. Öt év alatt az szolidan számolva is 15 milliárd. Borzasztó összeg, ma sem világos, hogy ezt a számlát ki fizeti majd. A hírek szerint ezért indítják az újabb TAO-programot, hogy a felépülő sportlétesítmények évek múlva ne olyan romhalmazok legyenek, mint amiben olimpiát rendeztek Szarajevóban, Rióban és Görögországban, vagy a düledező „vizes kocka” Pekingben. Szinte valamennyi égő sebként éktelenkedik egy ország testén.

Kardos Ernő

A bejegyzés trackback címe:

https://b1.blog.hu/api/trackback/id/tr9912895438

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Punxsutawney Mormota 2017.09.26. 17:28:28

Gyenge kezdés után erősen visszaestünk. Nincs ebben semmi csodálatos, homokra nem lehet várat építeni.
Annyiban nem értek egyet a nyilatkozóval, hogy Storck-nak mennie kellett volna. Miért? Van jobb? Nem hiszem, hogy Storck szerencselovag lenne, sokkal inkább arról van szó, hogy meglepően gyorsan bedarálta őt a magyar közeg. Nem egyszer, nem kétszer bebizonyosodott, hogy az itthon bukott külföldi edzők külföldön maradandót tudtak alkotni. Tehát a közeggel van a baj, illetve az egész kiválasztási szisztémával.
Abban igaza van a Fényességes Padisah-nak, hogy megfelelő körülményeket kell biztosítani a sportolóknak. De nem stadionokat, hanem sportpályákat kell építeni. A kiválasztást már óvódás korban elkezdik pl Franciaországban és Belgiumban. Az iskolában, testnevelés óra gyanánt a gyerekek 8-10-12 féle sportot is kipróbálnak évente... Ha valaki ügyesebb a többieknél a helyi egyesülettől biztosan megjelenik egy edző, és Ő is megnézi a gyereket. Ha jónak találtatik, akkor "leigazolják", jár edzésekre, persze csak nagyon finoman terhelik őket, hogy ne menjen el a gyerek kedve az egésztől.
Szóval, lehet ezt így is csinálni, meg lehet nagyon szarul is. Mi az utóbbit követjük, mert így lehet minél több pénzt kilopni a rendszerből.

mikimackó 2017.09.26. 17:35:47

egy aktuális példa szombathely.

Comte de Gippaud 2017.09.26. 20:17:31

Q.va egyszerű amit tenni kéne. Maradjon az állami támogatás, de differenciáltan. A bajnokság első hónapjában, még az előző évad helyezései szabják meg a bért. A bajnokság második hónapjában már a tabellán elfoglalt hely döntsön. Az első három játékosai kapják meg a havi 10-9-8 misit, a gyengébb helyezésűek meg arányosan gyengébbet. Az utolsó helyezett csapat játékosai már csak 1 misit kapnának. A másodosztály 1 helyezettje ugyancsak 1 misi, a másodosztály utolsó helyezettje már csak 100,000-et.
Ugyanez vonatkozna a trénerek fizujára is. Az alsóbb osztályok teljesen amatőr szinten nyomnák.
A klubok maguk csak a fenntartás költségeit kapnák meg, a stadionok fenntartása az állam dolga lenne. (Szerintem nemsokára megtelnének, és onnantól már a pénznek legalább egy része visszajönne).
Rövid távon ezzel talán lehetne egy kis turbulenciát kelteni, ami a meglévő játékosállományt is motiválná. Továbbra sem lennének persze futballzsenik, de futni küzdeni legalább megtanulnának.
Az utánpótlásba pedig olyan szakembereket, akik hajlandóak sikeres nyugateurópai csapatoktól tehetségkutatási, és utánpótlás nevelési módszereket átvenni.
Őket viszont jól megfizetni.

Comte de Gippaud 2017.09.26. 20:27:02

Én azt szoktam mondani, hogy a magyar foci a nemzetgazdaság azon ága, ahol konzerválódott a szocializmus.
Papíron profi, vagy félprofi, a gyakorlatban azonban egy kontraproduktiv pénzzabáló gépezet.
A megoldás az lenne, hogy az állam még jobban ráülne a nyakukra, kizárva a szürkepénz csatornákat, szigorúan teljesítmény centrikusan premizálni a játékosokat. Itt nem lehet olyan rendszert kiépíteni mint akár belgiumban, mert egészen mások a pénzügyi feltételek.
Fentebb leírtam nagyjából milyen rendszer tudná rövid távon ezt az állóvizet felkavarni.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll 2017.09.26. 21:27:56

Nem értem miért nem Mészáros Lőrinc a szövetségi kapitány. Ő mindenhez ért.

v.f.michael 2017.09.27. 10:21:22

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: mert még a saját csapata is tök utolsó az nb2-ben

egypasas 2017.09.27. 11:44:00

A klubok éljenek meg a saját bevételeikből és szűnjön meg az állami nyílt és burkolt mecenatúra.

legeslegujabbkor 2017.09.27. 21:59:47

2016-ban történt:

"A 3 éves munka első szakasza az érintett műhelyek első-körös átvilágítását jelentette. Ez alapján egy éves képzési program indult (2. szakasz), ahol nemzetközi előadásokon, műhelymunkákon, külföldi akadémiák helyszíni látogatásán keresztül kaptak intenzív képzést a hazai sportegyesületek/sportalapítványok szakmai vezetői. A programot vizsga zárta.
A 3 éves ciklus utolsó fázisa az ún. záróaudit volt, amely 10 fő szempont és azon belül összesen közel 500 alszempont (indikátor, részterület) alapján értékelte a hazai utánpótlás-műhelyeket.
A program teljes mértékben a Double Pass know-how-ja alapján valósult meg, a mérési adatokat a Double Pass erre a célra fejlesztett számítógépes programjában értékelték ki. "

"Az MLSZ a jelentéshez kapcsolódóan további döntéseket is hozott. Az egyik ilyen döntés értelmében a központi költségvetésből a kiemelt utánpótlásképzésre érkező forrásokat 100%-ban a jelentés eredménye alapján osztja fel a vizsgált szervezetek között oly módon, hogy a Double-Pass által vizsgált szempontokon belül kiemelt súlyt ad az ún. produktivitásnak. A produktivitás annak mérőszáma, hogy az adott utánpótlás-műhely hány tehetséges fiatalt nevelt fel, „termelt ki” felnőtt klubcsapatok, a korosztályos válogatott számára, akik potenciálisan akár kiemelt európai bajnokságokban folytathatják pályafutásukat. "

Ez azt jelenti, hogy a 2016 évi társasági adó bevallásánál felajánlott pénzeket, már így kellett volna szétosztani. Vagy azóta nem létezik MLSZ?