• A sok milliárdnyi EU-szubvenció Magyarországon nincs a legjobb kezekben
• Az ördög ügyvédjét alakította Szíjjártó a BBC-nek adott nyilatkozatban
• Az Orbán-kormány trükközik, hogy kibújjon az Európai Bíróság ítéletének szorításából
Az Európai Parlament ellenőrző delegációjának osztrák tagja úgy foglalta össze a háromnapos magyarországi látogatás tapasztalatait, hogy a sok milliárdos uniós támogatások a magyar fél esetében nincsenek a legjobb kezekben. Több felkeresett beruházásnál ezután sem lehet kizárni a jogellenes pályáztatás és felhasználás gyanúját. A néppárti Claudia Schmidt súlyos vádakat fogalmazott meg a 4-es metró ügyében is. Rámutatott, hogy a jövőben jobban a magyar kormány körmére kell nézni. A lap „Kisvonat a semmibe” címmel mutatja be a felcsúti vonatot, amelynek kapcsán az EP delegáció bírálja, hogy Magyarország uniós pénzeket pazarol el. Budapest cáfolja a vádat, ám a vita várhatóan csak tetézi az EU és a magyar kormány ellentéteit. Az egész út jócskán rontotta a hangulatot Brüsszel és Magyarország között. Ennek egyik oka éppen az, hogy a vendégek – a kormány erős ellenkezése ellenére - elmentek Felcsútra is, amely az utóbbi években hatalmas központi támogatásokat kapott. A stadion és a futballakadémia mellett ott épült meg – kétharmad részben a két millió eurós EU-szubvencióból - a nosztalgiavonat, amelyen elvileg naponta 7 ezer embernek kellene utaznia, ám tavaly április óta kevesebb, mint 50 ezren vették igénye. Ezeket a projekteket jócskán körülveszi a korrupció gyanúja. Ha minden igaz, Orbán bizalmasai, de még családtagjai is profitáltak azokból.
Az újság azt emeli ki a néppárti osztrák EP-képviselő sajtóközleményéből, hogy a magyar kormány csak vonakodva engedett betekintést az érintett beruházások dokumentumaiba, de a hűtlen kezelés gyanúja még a papírok tartalmának ismeretében sem oszlott el maradéktalanul. Schmidt szerint átláthatatlan, hogy miként használják fel Magyarországon az uniós támogatásokat. Az a tény pedig, hogy a magyar vezetés kezdetben ellenezte, hogy az ellenőrző testület tagjai teljes mértékben áttanulmányozhassák az iratokat, arról árulkodik, hogy a magyar fél kevéssé érdekelt a demokratikus felügyeletben. Megerősítette, hogy jogosnak tűnik az EU követelése, mármint hogy az Orbán-kabinet fizessen vissza Brüsszelnek 228 millió eurót a 4-es metró után, a korrupció, a rossz tervezés és a munkálatok elhúzódása miatt. Mint megállapította, általában is el kell gondolkodni azon, hogy a magyarok mire költötték az uniós adófizetők pénzét. Mert ha másutt felmerül ilyen gyanú és az be is igazolódik, akkor vissza lehetne kérni a támogatásokat. Ám az ügynek kihatása volna a további kifizetésekre. Magyarország a mostani költségvetési időszakban elvileg 25 milliárd eurót kap Brüsszeltől.
Szíjjártó Péter megerősítette, hogy nagyon haragszik, amiért az Európai Bíróság elutasította a magyar kérelmet a kvótaügyben és úgy ítéli meg, hogy a testület beleavatkozott a politikába. A külügyminiszter az ENSZ Közgyűlés ülésszaka alkalmából New Yorkban nyilatkozott. Újból kifejtette, hogy a jogi harc csak most indul, de hogy milyen formában, azt nem részletezte. Egyben nagy bajnak nevezte, hogy az unió szerinte kezdettől fogva képtelen volt kezelni a tömeges emberáradatot. Cáfolta, hogy Magyarország a muzulmán bevándorlók ellen volna, mint mondta, a kormány nem utasít el semmit kapásból, „csak úgy”-alapon. Megismételte, hogy a migránsok hatalmas biztonsági fenyegetést jelentenek, lásd a beszivárgó terroristákat, illetve azokat, akik 2015-ben közterületeket foglaltak el nálunk. Úgy fogalmazott, hogy a hatalom felelős az egész ország nyugalmáért, szuverenitásáért. Egyébként elmondta, hogy találkozott az ENSZ menekültügyi főbiztosával, aki kifogásolja, hogy a magyar hatóságok fogolyként bánnak a menedékkérőkkel, de nem jutottak közelebb egymás álláspontjának megértéséhez.
Szíjjártó ezúttal is azt állította, hogy a kerítést azért kellett emelni, mert meg kellett védeni az egész unió területét. Arra a kérdésre, hogy Merkel és Juncker szerint a bíróság ítéletét tiszteletben kell tartani, úgy reagált, hogy Európa irracionálisan, érzelmi alapon fogja fel a kérdést. Arra hivatkozott, hogy a visegrádi csoport szerint a döntés nem felel meg Európa érdekeinek. Cáfolta, hogy a magyar kormány ne lenne szolidáris, hiszen 800 millió eurót költött csak a határzárra. Közben pedig betartja az előírásokat, a nemzetközi kötelezettségeket. Ami pedig a közösségi támogatások esetleges megvonását illeti, azzal érvelt, hogy a szubvenciók szerződések alapján érkeznek és a brüsszeli pénzekből nyugati cégek is hasznot húznak. A civil szervezetekről szólva azt hangoztatta, hogy azoktól mindössze egy dolgot kérnek: tegyék közzé, ha a megadott határértéknél több támogatást kapnak külföldről. Szó sincs megbélyegzésről vagy arról, hogy el akarnák fojtani a független, liberális véleményeket. A CEU kapcsán pedig azt fejtegette, hogy kizárólag a Közép-Európai Egyetem lázadozik a törvénymódosítás ellen.
A miniszter ezúttal is kiállt amellett, hogy igenis létezik Soros-terv, ami már csak abból is látszik, hogy a befektető segíti a migránsbarát NGO-kat. Azon kívül szeretné megbuktatni a jelenlegi magyar vezetést. A BBC úgy kommentálja a kijelentéseket, hogy Magyarország migrációs politikája mind inkább eltér az általános irányzattól, annál is inkább mivel fokozódik a nyomás a menedékkérők áttelepítése ügyében. A bírálók szerint amit az Orbán-kabinet csinál, az szembemegy az EU értékeivel is.
A magyar igazságügyi miniszter kijelentette, hogy nem túl bölcs dolog rákényszeríteni valamit Közép-Európára. A lapnak adott interjúban Trócsányi László kifejtette, hogy az Európai Bíróság határozata csupán átmeneti intézkedés, de Magyarország a végén várhatóan érvényesíteni tudja az akaratát, azaz a menedékérők átvételének elutasítását. Véleményét azzal indokolta, hogy 5 nap múlva lejár az eredeti kvótadöntés határideje, vagyis hatályát veszti az intézkedés. Igaz, elismerte, hogy a Bizottság ezt másként látja. Ám szerinte jogbizonytalanságot okozna, ha kiterjesztenék egy időben korlátozott rendelkezés érvényességét. Nem gondolja ugyanakkor, hogy Magyarország elszigetelődött volna az ügyben, hiszen a 160 ezer szóban forgó menedékkérő közül csupán 27 ezren tudtak máshová átköltözni Görögországból és Olaszországból, így az egész sztori nem éppen egy sikertörténet az EU számára. Mint mondta, épp ilyen megfontolásokból igazságtalanság volt a magyarok, a lengyelek és a csehek ellen kötelezettségszegési eljárást indítani, csupán azon az alapon, hogy senkit sem fogadnak be. Mert miért gond az, ha egy állam politikai és jogi szemszögből elvi kérdést vet fel? Úgy értékelte, hogy itt komolyan megkérdőjeleződik a tagországok egyenlősége.
Az újság úgy értékeli, hogy Magyarország trükkös módon próbál megszabadulni a kvótakötelezettségtől, hiszen Trócsányi László a Die Weltnek arra hivatkozott, hogy nem kell végrehajtania a két éve született belügyminiszteri döntést, mivel annak a jövő héten úgyis lejár a határideje. Szerinte az Európai Bíróság ítélete is kitér erre a tényre. Egyébiránt nehezményezte, hogy Brüsszel Ausztria és más államok esetében eltekintett az eljárástól, pedig azok között volt olyan, amely a rá eső kvótának mindössze a 0,7 %-át teljesítette, az meg miért lenne más eset, mint a magyar kormány, amely senkit sem fogad be.
Magyarország nemzeti konzultációt tart az állítólagos Soros-tervről, amelynek lényege a kormány szerint az, hogy migránsokkal árasszák el Európát. A döntés arra utal, hogy a milliárdos emberbarát lesz a fő célpont a Fidesz választási hadjáratában. Vagyis a jelek szerint Orbán Viktort nem érdeklik a nemzetközi bírálatok, miközben a feszültség erősödik, és Magyarország mind inkább összetűz Brüsszellel a menekültek és a jogállam, illetve amiatt, hogy a hatalom lecsap az egyetemekre és a civilekre. A miniszterelnök fokozta támadásait egykori jótevője, Soros, valamint EU-tisztségviselők ellen, akik Orbán szerint összejátszanak pénzemberrel. Kovács Zoltán úgy nyilatkozott, hogy a Soros-terv idegen és teljesen eltérő vízió, Magyarország egészen másként látja, hogy az uniónak milyen utat kellene követnie főleg a bevándorlás ügyében. Goran Buldioski, a Nyílt Társadalom Kezdeményezés európai igazgatója ezzel szemben azt mondja, hogy nekik, illetve Sorosnak semmi közük sincs a migrációs gondokhoz. A nemzeti konzultáció pedig kísérlet, hogy elvonják a figyelmet a kormányzás hiányosságairól.
A hasonló akcióknál korábban bírálat tárgya volt, hogy a kérdőívek sugallták a választ, ily módon megvezették a közvéleményt, ahelyett, hogy felmérték volna azt. Hivatalos részről úgy reagáltak, hogy demokratikus úton kikérik a lakosság véleményét, ezáltal a politikát hozzá lehet igazítani ahhoz, amit az emberek akarnak. Elemzők szerint ugyanakkor a hatalom – lévén az ellenzék gyenge és megosztott – erős ellenfelet próbál kreálni Sorosból, hogy mozgósítsa híveit. Zgut Edig a Political Capitaltől úgy látja, hogy a kormány két legyet igyekszik ütni egy csapással. Azaz megfelelő irányba állítani az ultrakonzervatív szavazók elégedetlenségét ez EU-val szemben, valamint bizonyítani, hogy a migráció rejlik a nyugati vádak mögött, mármint hogy Orbán meggyengítette a jogállamot. A tudósítás összefoglalja Soros menekültügyi elképzelésének lényeget, és ebből kiderül, hogy az üzletember éppen az ellenkezőjét gondolja, mint amit a magyar fél felró neki, ideértve, hogy kiállt a kötelező kvóták ellen.
Az unión belül Magyarországon várnak a legtovább a menedékkérők arra, hogy eldőljön a sorsuk. Az elmúlt két évben 70 ezren adtak be kérelmet nálunk, közülük 65 ezer jövője még mindig nyitott, ez 94 %-ot jelent. Az európai átlag ezzel szemben 52 %, 40 % esetében viszont már megszületett a kedvező döntés. Számokban kifejezve ez annyit jelent, hogy 2015-16-ban 2,5 millió ember érkezett Európába, közülük 1,1 millió esetében adták meg a zöld jelzést a hatóságok. Nálunk több százezren nyújtottak be kérelmet, de jelentős részük vagy visszavonta és ment tovább nyugatra, vagy egyszerűen csak odébbállt. A nemzetiségi összetételt tekintve a kérvényezők 53 %-a szír, afgán és iraki. A legtovább az albánok kénytelenek bizonytalanságban élni, esetükben 89 % nem tudja, hogy mi lesz vele. De – 77 %-kal - nem sokkal jobb a helyzet az afgánok és az irániak körében sem. A leggyorsabban a német szervek dolgoznak, ők általában 3 hónap alatt pontot tesznek az ügyek végére, miközben majdnem 1,1 millió kérelmet dolgoztak fel, illetve elemeznek jelenleg is. Ám még így is 530 ezren reménykednek, hogy maradhatnak, ami 49 %-nak felel meg.
Egy vezető német bíró az elriasztó magyar példák alapján úgy látja, hogy közepes méretű katasztrófa felé halad az európai kiadatási rendszer. A brémai Tartományi Főbíróság tanácsvezető bírája a minap Bonnban, az unió büntetőjogi tanácskozásán figyelmeztetett arra, hogy egyes tagállamokban rettenetesek a börtönviszonyok, így egyre gyakrabban nem lehet visszatoloncolni a hazájukban körözött tetteseket. Emiatt viszont veszedelmes bűnözők kerülnek szabadlábra. Merthogy a német ügyészség nem veszi át a vizsgálatot. Az Emberi Jogok Európai Bírósága már jó két éve kimondta, hogy Magyarországon reménytelenül túlzsúfoltak a fegyintézetek, mindössze másfél négyzetméter jut egy-egy fogolyra. A szellőzés rossz, nincs intimszféra, vannak viszont rovarok. Vagyis az állapotok embertelenek és megalázóak. Utána következett az Európai Bíróság állásfoglalása, de az nem könnyítette meg a német bírák helyzetét, mert azt tartalmazta, hogy csak akkor lehet elrendelni bárki kiadatását, ha a rendelkezésre álló információk kizárják az emberhez valóban méltatlan bánásmód veszélyét. Ám mit lehet ilyen esetben tenni, amikor Baracskán pl. hivatalos adatok szerint 17 elítéltet zsúfolnak egy 30 négyzetméteres cellába? De sokszor másutt sem jobb a helyzet.
Az osztrák államfő azt mondta, hogy az unió válságban van a Brexit, a menekültkérdésben mutatkozó véleménykülönbségek, valamint a magyar és a lengyel politikai változások miatt, de az EU az ilyen helyzetekből idáig mindig megerősödve került ki. A new yorki Columbia Egyetemen tartott előadásában Van der Bellen a civilizáció egyedülálló vívmányának nevezte a szervezetet. Felhívta a tagállamokat, hogy ne térjenek vissza a nemzeti érdekek túlhangsúlyozásához, mert azt mindannyiuk érdekében el kell kerülni. Oroszországra és az Egyesült Államokra utalva ugyanakkor a két ország számára sokat ígérőnek és célravezetőnek nevezte, ha sikerülne kívülről megosztani az integrációt. Hiszen pl. Trumpnak nagyszerűnek minősítette a Brexitet, noha az a 27-ek szemszögéből súlyos hiba és tragikus tévedés. Az osztrák politikus rámutatott, hogy csakis közös erővel lehet megoldani olyan gondokat, mint a migráció, a terror. Hiszen azt nem lehet vitatni, hogy a tagok együtt erősebbek, mint egymaguk. A nacionalisták azonban erről meg szoktak feledkezni. Úgy fogalmazott, hogy az amerikai elnök hadüzenetet küldött az EU-nak, amikor az ENSZ-Közgyűlés ülésszakán a nemzetállamok megerősítését szorgalmazta.
