„Magyarosították” a cafeteria-rendszert hat éve. Most megfizetjük az államosítás, az OTP és az Orbán-kormány kapzsiságának árát. Úgy, hogy mindezt látni lehetett előre. 

2010-ben elkezdett kiépülni a NER és Orbánék hirtelen meg szerettek volna gazdagodni a kétharmados nyereményükkel. Az Orbán-kormány államosított, kivont, különadót vetett ki, volt emlékezetes „nyugdíjreform” a nyugdíjpénztárak „államosításával”.

A cafeteria-piacot 2011 őszén államosították, de már akkor is tudni lehetett, hogy rossz vége lesz, hisz a piacon lévő szereplők, illetve az Európai Unió nem fogja karba tett kézzel ülve végignézni, ahogy a kormány lenyeli a piacot és a strómanjainak adja. Nem is így történt.

2012 januárjától állami monopóliummá változtatták az étkezési csekkek kiadását.

Úgy alakították át az adókedvezményeket, hogy csak az abban az időben alapított állami cég, az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt. Erzsébet-utalványai kapták meg a kedvezményt.

2012 januárjától

• az Erzsébet Utalványok és Széchenyi Pihenő kártyák 30,9 százalékkal adóztak,
• a francia multik utalványai pedig 51 százalékot.

Bárki láthatja, hogy ez egy a piacot toríztó, sőt: felszámoló lépés volt. A három francia, étkezési utalványt forgalmazó cég helyett egyetlen állami cég kezébe került az élelmiszerutalvány-piac Magyarországon. A francia cégek kivonultak, majd perre mentek Magyarországgal szemben. Ráadásul ezért a húzásért 2014-ben az EU kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarországgal szemben, amiért még külön pénzbüntetést fogunk fizetni.  

Korábban ugyanis több, mint húszmilliárd forintos étkezési utalványpiacon több francia (multi)cég osztozott, még adókedvezményeket is kaptak az államtól; a hideg- és meleg étkezési utalványokat bizonyos összeghatárig adómentesen kaphatták a munkavállalók. Az Orbán-kormány az így szerezett haszonra csapott le és változtatta át a rendszert államivá.  

Mielőtt elővennénk habzó szájjal a Kósa Lajost és azt harsognánk, hogy „Francia multik, haza!”, ill. „Miért hagytuk idáig, hogy rajtunk élősködjenek?!”, néhány fontos információ:

A kormány érvelése az volt, hogy az így keletkezett profit az országban marad, amit a szociális üdültetésre lehet fordítani. A gond ezzel az érveléssel az, hogy az államosítás előtt is ez volt a helyzet, az utalványforgalmazásból részesülő szakszervezeti alapítvány a nyeresége egy részét szociális üdültetésre forgatta vissza. Ami változott 2012-után, az a szociális üdültetés marketingje: kitalálták az Erzsébet üdültetési programot, amelyek reklámját azóta is ezerrel tolják. Közben az Erzsébet-program működtetése körül több visszaélésgyanús ügy felmerült, illetve az egész program finanszírozása és működése átláthatatlan a nyilvánosság számára, miközben súlyos közpénzek fordulnak meg a rendszerben.

A cafeteria államosítása kapcsán legfőképpen az a kérdés merül fel, hogy tud-e az állam valamit, amit nem nyújtottak a magánszolgáltatók, a Sodexho-val kezdve a Ticket Restaurant-ig. A monopólium mindenképpen veszéllyel jár, hiszen

• a monopolistát nem tudják otthagyni a vevők (nincs választási lehetőség: ez van);
• nincsenek vetélytársak, amelyek így nem ösztönzik jobb szolgáltatásra (ennek meg is lett az eredménye: próbált már valaki Erzsébet-utalvánnyal előleget küldeni az üdülőnek, ahol szobát szeretne foglalni? Iszonyatosan abszurd, hosszadalmas kínlódás.)

A francia cégek és a magyarok nagy része vesztett, de mégis, ki profitált a lépéssel? Elsősorban a kibocsátó bankok, mint az OTP, vagy a K&H. Mivel félig-meddig elektronikus kártyával működik a rendszer, ez hihetetlen mennyiségű kártya legyártását és kibocsátását jelenti, nem beszélve a kártyaleolvasó gépekről. Mivel a kormány rendeletben szabályozta, ki kaphatja meg a megtisztelő feladatot a kártyák legyártására, a rendszer üzemeltetésére, ezért egyértelmű, hogy a versenyhelyzet helyett az OTP kapta meg a feladattal járó rengeteg profitot is.

Természetesen az eljárás (egyetlen piaci szereplőt állami beavatkozással másokkal szemben előnyben részesíteni)

nem euró-konform.

Ráadásul mindez felvetheti annak gyanúját, hogy az állam képviselői az érintett vállalat képviselőivel együtt pénzügyi visszaélést akarnak megvalósítani. Vagyis: a komplikált és konkrét bankra szabott kiírás nem nagyon készülhetett más szándékkal, mint azzal, hogy az OTP-nek tisztességtelen piaci előnyt szerezzenek, azaz korrupció.

A legrosszabb az egészben, hogy mind a kötelezettségszegési eljárást, mind a pert megúszhattuk volna, lehetett látni előre, hogy rossz vége lesz. A károkat a magyar emberekkel fizetteti ki a kormány, míg a profit megy az OTP-hez, meg a korrupciós sztoriban részt vevő állami vállalathoz és a döntéshozókhoz. 

Amikor visszacsap Brüsszel

De sem az EU, sem a francia multik nem voltak hülyék: eddig tízmilliárd forintba (adóforintba, amit mi magyarok dobtunk be a közösbe) került a francia multik elleni harc, miután a kormány kifizette a Ticket Express utalványokat forgalmazó francia Enderedet. Karácsony Mihály a Nemzeti Üdülési Alapítvány volt elnöke, cafeteria-szakértő a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában elmondta, várhatóan még 25-30 milliárd forintba fog kerülni az államnak (vagyis: nekünk, adófizetőknek) ez a harc, mert eddig csak Ticket Express ügye zajlott le, a Cheque Dejeuner és a Sodexo még csak most jön. (Utóbbi háromszor annyi cafeteria jegyet bocsájtott ki, mint a Ticket Express.)

Hozzátette, itt a kérdés az, hogy akik a döntést előkészítették, tudták, hogy megszegi az európai normákat. Ha tudta, hogy ezzel kárt okoz az országnak, felmerülhet Trócsányi László igazságügyi miniszer felelőssége, ha nem tudta, akkor a hanyag kezelés tényállás áll elő. Karácsony Mihály elmondta, hogy a kormány csak ügyvédekre másfél milliárdot költött, közülük az egyik jogi képviseletet ellátó iroda a Martonyi-féle iroda volt.

Karácsony Mihály arról is beszélt, hogy a kormány ráadásul titokban fellebbezett is és mivel az első jogerős döntés után még csak 7,1 milliárd forintos kártérítést ítéltek meg, de a fellebbezés után a kártérítési összeg kiegészült a perköltséggel és a késedelmi kamattal, így összesen 10,1 milliárd forintot fizetett ki a magyar állam a francia Enderednek.