Az állami kéttannyelvű iskolákból az utóbbi években feltűnés nélkül kikoptak az anyanyelvi tanárok. A fenntartó annyira megszigorította az alkalmazás feltételeit, hogy még az állást megpályázni se érje meg senkinek, aki nem magyar állampolgár. Miközben egész Európa a multikulturalizmus felé fordul, mi mindent megteszünk annak érdekében, hogy a gyerekeink zárt közegben nőjenek fel.
Minden állami iskolának van egy hosszú listája, mi mindenre van szüksége ahhoz, hogy valakit, aki nem magyar és esetleg nem is uniós állampolgár, alkalmazni tudjon. Mármint azon túl, amit a Munkaügyi Központ kér ahhoz, hogy megadja a munkavállalási engedélyt, és ami már önmagában sem egyszerű. A listán szerepelnek könnyen beszerezhető, közepesen nehezen beszerezhető és a lehetetlenhez közelítő eséllyel beszerezhető tételek. Az ügyintézés nyelve természetesen a legtöbb hivatalban magyar, ideértve az információs weboldalakat és a kitöltendő űrlapokat is.
Az alábbiakat kell tehát beszereznie a pályázónak:
- Erkölcsi bizonyítvány. Könnyen hozzáférhető, ingyenes. Igényelhető személyesen, postai úton vagy akár Interneten is.
- Végzettséget igazoló okirat. Ez nyilván meg is van, teljesen indokolt kérés. A beszerzése nem kerül semmibe.
- A végzettséget igazoló okirat hitelesített fordítása. Érthető kérés, igényel némi utánajárást, és költeni is kell rá: nyelvenként és sürgősség szerint változik az ár karakterenként 4,5 és 10 Ft között. Átlagban 40-80.000 Ft körül van mindennel együtt a beszerzése.
- Érvényes tartózkodási engedély a foglalkoztatás időtartamára. Logikus, senki sem szeretné, ha az egyik munkatársát, a tanév kellős közepén kitoloncolnák az országból. A dolog szépséghibája csak annyi, hogy ha a tartózkodási engedély munkavállaláshoz kötött, akkor addig nem állítja ki a Bevándorlási Hivatal, amíg nincs munkaszerződés. A fenntartó viszont addig nem szerződik, amíg nincs tartózkodási engedély. Milyen egyszerű is ez!
- Igazolás a Magyar Ekvivalencia és Információs Központtól, hogy a jelentkező képesítése megfelel a munkaköri leírásának. A végzettségi szint elismerésére irányuló kérelemhez a következő iratokat kell csatolni (szó szerinti idézet a Központ csak magyar nyelven elérhető honlapjáról):
- Az eredeti oklevél hiteles másolata,
- A külföldi felsőoktatási intézmény által kiállított olyan okirat hiteles másolata (pl. leckekönyv, a felsőoktatási intézmény által készített kivonat vagy transcript, diplomamelléklet), amely hitelt érdemlően igazolja a tanulmányok időtartamát, és a bizonyítvány vagy oklevél megszerzése érdekében előírt tanulmányi követelmények (a hallgatott tárgyak, vizsgák, szakdolgozatok, államvizsgák stb.) sikeres teljesítését.
- A fenti okiratok hiteles fordításai.
- Többfokozatú felsőoktatási rendszerben szerzett második fokozatú végzettség megszerzését tanúsító oklevél (pl. „Master” fokozat) esetében az alapdiploma másolata, (hiteles) fordítása, a hozzá tartozó tantárgylista másolata és annak (hiteles) fordítása.
- Az eljárási díj befizetését igazoló feladóvevény vagy a pénzintézeti átutalás igazolásának másolata.
- Amennyiben kérvényét postai úton küldi be, a személyi adatok és a lakcíme igazolására szolgáló hatósági igazolványa másolatát is csatolnia kell.”
Igen, ennek is van eljárási díja. Nyilván borzasztó bonyolult eljárás – el kell olvasni a közjegyző által hitelesített fordításokat magyarul, és írni egy papírt, hogy igaziak. Valószínűleg ezért is kerül ennyibe. Az ára ugyanis: “ A végzettségi szint elismerésének díja 15 000 Ft, a szakképzettség elismerésének díja 45 000 Ft, a végzettségi szint és a szakképzettség együttes elismerésének díja 60 000 Ft. Amennyiben a szakképzettség elismeréséhez szakértői véleményt kell kérni, a szakértői díjat a kérelmező viseli. A szakértői díj összege 25 000 Ft.”.
Összeadva a tételeket (a hiteles fordítások, a leckekönyv kikérése az eredeti, esetleg akár tengeren túli oktatási intézménytől, a Bevándorlási Hivatal eljárási díja, a végzettség elismerésének díja), kiderül, hogy
a jelentkezőnek több, mint egy havi fizetésnyi összeget kell áldoznia adminisztrációra.
A befektetendő idő pedig akár hetekben is mérhető. Ezek után az iskola fenntartója még mindig dönthet úgy az összes nehezen beszerzett dokumentumot átvizsgálva, hogy nem alkalmazza.
Ennyit a híres magyar vendégszeretetről. És persze az állami fenntartású iskolák oktatási színvonaláról is. A kéttannyelvű intézmények célja elvileg nem csak a nyelvoktatás, hanem a szemléletformálás, a multikulturalizmus támogatása is. Jól haladunk ennek megvalósításában.
Kerényi Kata
