• A luxemburgi döntés a magyar kormány orrára koppintott, ám Orbán Viktor és csapata ettől nem zavartatja magát
• A Spiegel azt tanácsolja, hogy Magyarország távozzon isten hírével az unióból
• Lengyelország átvette a magyar kampánymódszert és óriásplakátokon ketl hangulatot az EU ellen
Nemzetközi sajtószemle, 2017. szeptember 9.
Washington Post
Magyarország és Szlovákia szembeszállt az unióval, de súlyosan ráfizetett, ráadásul az Európai Bíróság döntése megnyitja az utat a menekültválság terheinek széleskörű megosztása előtt. A szerzők, három amerikai jogász, illetve politológus szerint a perben nem csupán a menedékkérők száma volt a tét, a felperesek úgy gondolták, hogy veszélybe került a nemzeti szuverenitásuk, etnikai identitásuk. Az egész eljárást politikai propaganda kísérte végig a két országban, ami részben a szélsőjobb megerősödésével függ össze. A Fidesz idegengyűlölettel kampányolt, a KDNP és a Jobbik támogatta. Csakhogy a bíróság minden elemében elutasította a keresetet. A döntés végleges, fellebbezni nem lehet. Egyetemi szakemberek, nemzetközi szervezetek már régóta mondják, hogy nem lehet a peremállamokra hárítani a menekültválság költségeinek javát. Most azonban Európában biztos jogi alap keletkezett, miután lassan felismerik, hogy a gazdag államoknak ki kell venniük a részüket az áttelepítésekből és a menekültek beilleszkedéséből.
Die Welt
A magyar igazságügyi miniszter élesen bírálja a kvótaügyben született bírósági határozatot, mert úgy gondolja, hogy az unió az eredeti döntés meghozatalakor átnyúlt az Európai Parlement és a nemzeti kormányok feje fölött. Trócsányi László szerint az ítélettel fennáll annak a veszélye, hogy felborul az egyensúly az EU intézményei között. Úgy nyilatkozott, hogy a luxemburgi testület megsértette az Európai Tanács, illetve az EP jogkörét, amit nagyon aggasztónak nevezett a jövő szempontjából. A bírálat arra vonatkozik, hogy a tagállamok parlamentjét annak idején nem vonták be az ügybe, a továbbá hogy az ilyen horderejű kérdésekben egyhangú álláspontot kell kialakítani az Európai Tanácson belül. Ellenben a belügyminiszterek fórumán elegendő volt a minősített többség. A miniszter ezen felül úgy látja, hogy a Bizottság megszegte az egyenlő elbánás elvét, mert szerződésszegési eljárást indított a magyarok, a szlovákok és a csehek ellen, jóllehet a tagok többsége messze nem a megjelölt számban vett át menedékkérőket.
Süddeutsche Zeitung
A Bizottság elnöke személyesen szeretné megvitatni Orbán Viktorral a menekültpolitika körüli újabb feszültségeket, amikor nem egészen három hét múlva mindketten úgyis az észt fővárosban lesznek az EU digitális csúcskonferenciáján. Ezt Juncker szóvivője közölte, miután a magyar kormányfő előbb élesen elítélte a luxemburgi bíróság állásfoglalását, ugyanakkor jelezte, hogy továbbra sem lát semmi okot saját irányvonala megváltoztatására. A szóvivő nem kívánta a kijelentést értékelni. Utalt azonban arra, hogy ne kívánnak semmilyen szópárbaj részese lenni. A lap megjegyzi, hogy Budapest és Brüsszel között a migránsügyön kívül jó pár kérdésben vita van. Így az unió a magyar kormány szemére veti, hogy az több ügyben is megszegi a közösségi alapjogokat. Egyébként mind Juncker, mind Orbán az európai konzervatívok pártcsaládjához tartozik.
Spiegel
A kétsebességes Európa nem megoldás, akkor már jobb, ha Magyarország veszi a kalapját és távozik az unióból. Ez a véleménye a lap szemleírójának, amit azzal indokol, hogy aki figyelmen kívül hagyja az alapszerződéseket, az másfajta uniót akar. Erre pedig az EU csupán egyféleképpen reagálhat. A magyar kormány nem hajlandó eleget tenni az Európai Bíróság döntésének, és hiába papol Szíjjártó Péter arról, hogy az ítélet megsérti a közös értékeket, itt a jogról van szó. Azon kívül nem is kellett kikérni a nemzeti parlamentek véleményét. Továbbá mindössze 1294 menedékkérőről van szó és a szolidaritás szintén a szervezet alapelvei közé tartozik. A magyar, a lengyel és a szlovák vezetés inkább a korábbi gazdasági integrációra vágyik vissza, mert az nem foglalkozott a demokrácia kérdéseivel. Nem szólt volna bele pl. abba, hogy Magyarországon tekintélyelvű állam kialakulása fenyeget.
A magyar elutasítás láttán újraélednek az elképzelések a mag-Európáról, ám ezeknek nem sok tetejük van. Az EU-ellenes magyar és lengyel kormány nem az összefogás elmélyítését igyekszik megakadályozni. Célja a kevesebb Európa. Ha az integráció jelenlegi szintje nem elfogadható egynémely keleti tag számára, akkor csak az marad számukra, hogy akkor menjetek, isten hírével. Az unió senkit sem zárhat ki annak akarata ellenére. Csak kilépni lehet. Magyarország és Lengyelország jelenleg minden erejével azon van, hogy meggátoljon szükséges és értelmes határozatokat. Ideje, hogy fontolóra vegyék, bent akarnak-e maradni a szervezetben. Erről persze meg kellene kérdezni a polgárok véleményét. Egyértelmű nyilatkozat kell az EU és annak szabályai mellett. Utóbbiak mindenkire nézve kötelezőek.
Guardian
Orbán Viktor idáig kihasználta a bevándorlókkal szembeni félelmet, hogy fokozza saját népszerűségét, a gond csak ott van, hogy a magyarok többsége uniópárti. Így látja a helyzetet a Magyar Európa Társaság alelnöke. Vendégkommentárjában Schweitzer András megállapítja, hogy a kampány 2015 nyár elején indult, amikor még nem is voltak migránsok Magyarországon, ám a kormány jó jósnak bizonyult, hiszen nem sokkal később megindult az áradat, míg csak a kerítés útját nem állta. A populista hatalom viszont addigra új ellenségeket talált: a Bizottságot, Sorost, az emberi jogokkal foglalkozó civil szervezeteket és liberális csoportokat. Mindegyiket óriási összeesküvéssel vádolta meg. Most pedig politikai indíttatásúnak minősíti az Európai Bíróság döntését. Miközben a befogadandó menedékkérőknél sokkal, de sokkal többen jöttek a kétes letelepedési kötvény segítségével. A korábbi propaganda hadjárat azonban részben sikeres volt. A Fidesz messze a legnépszerűbb párt és várhatóan ezután is úgy állítja be, hogy ő védi a legmegbízhatóbban az országot a külső veszélyekkel szemben, és ezt sokan be is veszik. Csakhogy a lakosság háromnegyede az EU mellett van. És alighanem nagy feladat lesz meggyőzni ezeket az embereket, hogy Orbán Viktor nem az unió ellen, hanem annak megjavításáért harcol.
Der Standard
Az osztrák védelmi, illetve külügyminiszter ugyan a kormánykoalíció más és más pártját képviselik, mégis mindketten egybehangzóan azt vallják, hogy kudarcba fulladt az unió menedékpolitikája. Doskozil és Kurz szerint azért nem működik a menekültek áthelyezése, mert nem határozták meg, hogy ki léphet be az EU-ba. Az uniónak fokoznia kell együttműködést a biztonság és a külső határok védelme területén, nem szabad megengedni az illegális migrációt. Ráadásul középtávon újabb emberözön várható, ezúttal Afrikából. Kurz szerint azért is rendezni kell a bevándorlást, mert különben felfordulás lesz a következmény a tagországokban, illetve az egész unióban. Ezért a szervezet területén kívül fogadó központokat kell felállítani. Aki nem kap tartózkodási engedélyt, azt vissza kell toloncolni oda, ahonnan jött, aki viszont maradhat, annak az elosztását meg kell szervezni.
A védelmi tárca vezetője azért tartja különösen fontosnak a közép-európai, illetve nyugat-balkáni államok együttműködést, mert az megkönnyíti a külső határok közös ellenőrzését. Ennek illusztrálására, egyben Brüsszel meggyőzésére a jövő héten gyakorlatot tartanak Ausztriában, magyar, cseh, szlovák és szlovén egységek bevonásával. Kurz ugyanakkor arról beszélt, hogy Ausztriának nincs szüksége újabb bevándorlókra, a szociális rendszert már épp eléggé megterhelik a keleti uniós tagokból érkezettek. Meg kell válogatni, ki engednek be.
http://derstandard.at/2000063809822/Kurz-Doskozil-ist-Partner-fuer-restriktive-Migrationspolitik
Kurier
Szlovénia kedvező tapasztalatokat szerzett a kvótadöntés végrehajtása során: az országba 217-en érkeztek ilyen keretekben, közülük 172-en ott is maradtak, jóllehet Szlovénia – akárcsak Magyarország – messze nem számít a menekültek fő célpontjai közé. Vagyis csupán minden ötödik állt tovább, főként családok. A magyar kormány ugyanakkor fogcsikorgatva fogadta a szerdai bírósági ítéletet. A magyarokon kívül a csehek és a lengyelek utasítják el, hogy migránsokat vegyenek át a görögöktől és az olaszoktól.
Mediapart
Kudarcot vallott Orbán Viktor stratégiája, az Európai Bíróság döntése megszégyeníti a magyar és a szlovák kormányt. Fico ugyan puhított álláspontján az utóbbi időben, ám két év óta egyikük sem engedett be egyetlen menekültet sem a kvótarendszer alapján. Magyarország elutasítóan reagált az ítéletre, de Ska Keller, a német zöldek képviselője, aki az EP jelentéstevője a menedékkérők átköltöztetése ügyében, nos, ő arra figyelmeztetett, hogy az érintett államoknak tisztában kell lenniük a következményekkel. Éppen az bizonyosodott be most, hogy a szolidaritás alapvető a közös menedékpolitikában. Többé nem lehetséges semmiféle kifogás. Innentől kezdve mindenkinek tudnia kell, hogy szankciók várnak rá, ha elzárkózik a határozat végrehajtásától. A Polgárjogok Bizottságának elnöke pedig arról beszélt, hogy a tagok nem vonhatják ki magukat a felelősség alól. A cikk hozzáteszi, hogy a verdikt üzenet mindazon országoknak, amelyek a nemzeti önzéssel, az európai szolidaritás minden formájának elutasításával tűntek ki. Orbán Viktor szintén a nemzeti kártyára játszik. Most szembesült azzal, hogy nem az övé az utolsó szó.
Bloomberg
Lengyelország követi a magyar példát és óriásplakát-akcióba kezdett, népszerűsítse az EU által kifogások igazságszolgáltatási reformot. A hirdetéseket egy olyan alapítvány jelenteti meg, amelyet állami cégek finanszíroznak. A kormányt nem érdekli a brüsszeli figyelmeztetés, hogy szankciók várnak rá, ha korlátozni próbálja a bíróságok függetlenségét. A terv ellen hatalmas tüntetések voltak, végül pedig a törvényeket részben megvétózta Duda elnök. A kormányfő azonban azt hangoztatta a kampány rajtjánál, hogy a változásokat a lengyelek akarják. Azt pedig a hatalom lejáratását célzó hazugságnak minősítette, hogy sérülne a jogállam. Megismételte, hogy szó sincs a demokrácia meggyengítéséről, sem pedig arról, hogy Lengyelország szeretne kiválni az unióból.
A terv külföldi reklámozására angol nyelvű tévécsatornát készítenek elő. A hirdetések, amelyek megjelennek a közösségi médiában is, igyekeznek lejáratni a bírákat, mondván, hogy megérett az idő alapos személycserékre. Az egész eljárásmód nagyon emlékeztet arra, ahogyan a Fidesz próbálta befeketíteni Soros Györgyöt. A Lengyel Bírói Egyesület szóvivője úgy reagált, hogy az igazságszolgáltatás túl fontos, nem lehet posztereken lázítani ellene. Nem egy mosogatószerről van szó. A fő az, hogy a bíróságok a polgárokat szolgálják és ne a politikusokat.
Süddeutsche Zeitung
Soros Györgyöt az állam ellenségének nyilvánította Magyarország, mondván, hogy ártani akar egykori hazájának, noha az üzletember egykor támogatta Orbán Viktort, aki most egyre csak szidalmazza. A hangulat miatt Goran Buldioski, a Nyílt Társadalom Alapítványok igazgatója nem győzi hangsúlyozni, hogy rendkívül kemény idők járnak, és óvatosnak kell lenni. Úgy érzik, mintha ostromlott várban lennének és mindenütt csapdák leselkedhetnek. Miközben a milliárdos az eltelt 3 évtizedben több mint 400 millió dollárt adott magyar civil szervezeteknek. Pontosan ezért tekinti Orbán ellenségnek. Ő a hibás mindenért, még az Európai Bíróság elmarasztaló döntéséért is.
A harcot Orbán személyesen hirdette meg, amikor kifejtette, hogy az idén kiűzik azokat az erőket, amelyeket a befektető jelképez. Buldioski azzal magyarázza a kampányt, hogy a Fidesz egysmást igyekszik elleplezni a közvélemény elől, amit a Soros által finanszírozott csoportok nyilvánosságra hoznának. A nyomás egyre nagyobb. Az NGO-k regisztrálását előíró törvénynek a Nyílt Társadalom Alapítvány eleget tett, mert a jogszabály nem elfogadható, ám a nagyobb kárt az okozta volna, ha betiltották volna a szervezet működését. Kovács Zoltán szóvivő viszont nem képes megérteni a felzúdulást. Mint mondja, ha nem szégyen pénzt kapni Sorostól, akkor miért volna szégyen ezt közzétenni? Szerinte a pénzember magának köszönheti, hogy politikai szereplő lett, noha erre nincs demokratikus felhatalmazása, az általa segített csoportok pedig politikai célokat követnek. Buldioski ezzel szemben reméli, hogy egy nap elvonul a vihar, a kormányhadjárat mindig új célpontot választ.
http://www.sueddeutsche.de/politik/ungarn-george-soros-ungarns-erklaerter-staatsfeind-1.3658281