A magyar szakképzési és iskolarendszer kineveli a jövő munkanélkülieit.

Két, első látásra unalmas hírt mutatunk meg: az egyik az NGM közleménye, amiben azt írják,

olyan képzésekre van szükség, amelyeket a gazdaság elvár.

A másodikban a Deutsche Bank vezére szerint

nagy számban kell majd kirúgniuk embereket a robotok terjedése miatt.

Hátborzongató olvasni, hogyan gondolkoznak sokan Magyarországon a jövő (vagy akár: a jelen) munkahelyéről. Lelőjjük a poént: ha olyan képzések lennének Magyarországon, amiket a gazdaság elvár, akkor elsősorban jó tanárokat, technológiai szakembereket és gazdasági szakembereket képeznének, nem szakmunkásokat. A kormány nem bezáratná a gimnáziumokat, hanem minél többet nyitna.

A jövő szakmunkásai ugyanis a robotok. 

Nyilván, mi sem tudjuk megmondani, mi lesz a mostani ipari forradalom folytatása, de Magyarországról nyugatabbra (sőt: keletebbre is) mindenki olyan fogalmakban gondolkozik, mint a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás kérdése, vagy a robotok.

"Debreceni virágkarnevál, 2017. De lehetne 1962 is."

A Deutsche Bank vezérigazgatója, John Cryan szerint "nagy számban" fogják elveszíteni munkájukat a bank alkalmazottjai amiatt, hogy munkakörüket a technológiai fejlődés feleslegessé teszi – írta a 444 pont tegnap. De bármelyik angol (német, francia, japán, kínai) lapot nyitjuk ki, ugyanaz van benne: új módot kell feltalálni annak, hogy hogyan alkalmazzanak embereket a cégek, és az is lehet, hogy az embereknek is új módokat kell kitalálniuk arra, hogy mivel töltsék el az idejüket.

Cryan Frankfurtban adott elő egy bankügyi konferencián azt mondta: arra a kérdésre, hogy a technológiai fejlődés hogyan érinti majd a bankszektort, az őszinte válasza az, hogy nem lesz szükségük ennyi emberre. Ma a bankjaikban robotként viselkedő, mechanikus feladatokat elvégző emberek dolgoznak, míg holnapra olyan robotok lesznek majd, akik emberként viselkednek.

Olyan országra, ahol emberek szerelnek össze gyárakban termékeket, még pár évig lesz szükség. Aztán megjönnek tömegesen a robotok és a gyárak bezárnak, a szakmunkásokat pedig kirúgják. 

A német bankvezért sem tudta megmondani, hogy a bankcsoportnál hány embert érinthet a változás, csak annyit mondott, hogy "nagy számban". Példaként említette a könyvelőket, akik közül ma gyakorlatilag sokan egy számológép feladatát látják el.

Cryan persze nem csak ijesztgetni akart, elmondta azt is, hogy lesznek munkakörök, ahonnan izgalmasabb feladatkörökbe léphetnek majd elő azok az alkalmazottak, akik jelenleg mechanikus feladatokat látnak el.

Ebből az egyszerű példából is látható, hogy Magyarország, az orbáni gazdaságpolitika és oktatáspolitika teljesen tévútra tévedt, amikor egyszerű összeszerelő-országgá változtatta Magyarországot. A gazdaság és a foglalkoztatottság nő ugyan, de vajon meddig tarthat mindez? 

Ijesztő, hogy mit mondott a brit bankvezérrel kb egy időben a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára.  Úgy fogalmazott:

"A magyar gazdaság jövője, a munkaalapú társadalom építése szempontjából az egyik legfontosabb feladat, hogy olyan minőségi képzéseket biztosítsunk, olyan szakmunkásokat neveljük, amilyeneket a gazdaság elvár."

Most súgunk az államtitkár úrnak: a gazdaság – mint a fenti példa is mutatja – nem vár több szakmunkást. A szakmunkás a robothoz képest ugyanis lassabban és drágábban dolgozik. És unja. A robot meg nem unja soha, csak csinálja. Negyed annyiért. 

Cseresnyés Péter az NGM, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, valamint a Nagykanizsai Szakképzési Centrum által szervezett regionális szakmai szakképzési és felnőttképzési konferencián beszélt arról, hogy a leendő szakembereknek olyan alaptudást kell biztosítani, amire az egész életen át tartó tanulás is épülhet.

- Vonzó, versenyképes tudást, készségeket kell biztosítani, ezért a kor szellemének és igényének megfelelő módon változik a képzés, a tananyag, de "külcsínében" az intézményi hálózat is - jelezte az államtitkár.

Cseresnyés Péternek amúgy teljesen igaza van abban, amit mond, csak mindezt mondjuk az egyetemi képzésre kellene vonatkoztatnia. Nem a szakunkás-képzésre.