Rogán végre elismerte: az uniós kvótaper miatt követelik Brüsszeltől a határra felhúzott kerítés árát. A kormány igyekszik úgy csinálni, mintha az EU eddig nem segítette volna Magyarországot a menekültválságban.

Előre igyekszik beárazni a fidesz a 6-i, uniós bírósági döntést a kvótaperben. A legvalószínűbb, hogy a testület elmarasztalja majd Magyarországot és Szlovákiát, amiért nem hajlandóak a kvóták szerint rájuk jutó menekültek kérelmét elbírálni - befogadásról ugyanis szó sincs, Magyarországnak joga lenne mind az 1294 kérelmet elutasítani.

A perrel kapcsolatban vasárnap Rogán Antal propagandaminiszter kijelentette: nem jogi, hanem politikai döntést hoz majd szerinte a bíróság. (Ez lényegében értelmetlen kijelentés, hisz egy bíróság kizárólag jogi döntést képes hozni a meglévő jogszabályok alapján - de a kormány majd ezzel a szöveggel akarja igazolni, hogy miért nem tartja be a bírósági ítéletet.) Rogán emellett végre elismerte, hogy az egész pénzkövetelősdi a per miatt van: ha a bíróságon számon kérik Magyarországon a szolidaritást, akkor "nekünk is ki kell mondani: a szolidaritásnak van az a fajtája, amikor egy tagállam védelmezi az összes többit", és Brüsszelnek - a többi tagország nevében - ebből is ki kell vennie a részét.

A valóság azonban az, hogy az Európai Bizottság nagyjából 100 millió euró értékben már eddig is nyújtott pénzügyi támogatást Magyarországnak a külső határok és a migráció kezeléséhez. Sőt, Orbán levele fordítva sült el, amikor az Európai Bizottság szóvivője kijelentette: „Konstatáljuk, hogy Magyarország most elismeri, hogy az Európai Unió fontos elve a szolidaritás, és értékesnek tartja azt a támogatást, amit az Unió a közös érdekek védelméhez tud nyújtani. … ez nem egy étlap, ahonnan választani lehet egy fogást a határőrizetre, és visszautasítani, amikor a közösen elfogadott menekültelosztási döntéseknek való megfelelésről van szó”.

A Bizottság egyébként 2014 és 2020 közötti időszakra 93,4 millió eurót, a sürgősségi alapból pedig további 6,7 millió eurót bocsát Magyarország rendelkezésére a külső határok védelmére és a migráció szabályozására.

Emellett az európai határ- és partvédelmi ügynökség 18 tisztet vezényelt a magyar-szerb határ megfigyelésére a magyar hatóságokkal kötött megállapodással összhangban. 2015-ben kért – és kapott – Magyarország az EU polgárvédelmi mechanizmusából támogatást, hogy könnyebben megbirkózhasson az erős migrációs nyomással.

Vagyis egyáltalán nem igaz, hogy eddig nem segített pénzzel, tudással és szakemberrel az EU.