B1 blogcsalád



Oroszország zsarolhatja Magyarországot, ha megépül az Északi Áramlat 2 gázvezeték

Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje

2017. augusztus 20. - Szelestey
  • Brüsszel azt szeretné, ha Szlovákia segíteni csillapítani a Magyarországgal és Lengyelországgal támadt feszültséget.
  • Lengyelország százezer-számra csábítja a lengyel származásúkat, főleg Fehér-Oroszországból és Ukrajnából.
  • A nacionalista orbáni politikai gátolja, hogy tisztába tegyék a múltat-

Deutsche Welle

deutsche_wellw.jpg

Szlovákia azzal kacérkodik, hogy átvegye a vezető szerepet a Visegrádi csoportban, és ebben támogatja az EU, amelynek kiéleződött a viszonya a magyarokkal és a lengyelekkel. A budapesti és a varsói kormány az utóbbi egy évben uralta a szalagcímeket, miután egy sor kérdésben összetűzésbe keveredett Brüsszellel, amely azonban most szeretné visszaszorítani az illiberális tengelyt, tekintve, hogy az a jelek szerint elveti az unió alapértékeit. A csehek és a szlovákok már ideje próbálkoznak, hogy elhatárolódjanak a másik két tagtól, mivel azok populista és nacionalista alapokon megkérdőjelezik a közös normákat. A V4-ek különben megosztottak a legtöbb kiemelkedő kérdésben. A szlovák külügyminiszter tanácsadója azt hangsúlyozza, hogy a négyek nemzeti érdekei csak igen ritkán esnek egybe, így nagyon eltérően vélekednek az integráció következő szakaszáról. Ezért a cseh Európa-ügyi államtitkár szerint arra összpontosítanak, amiben egyetértenek. Ebben a helyzetben szeretné Brüsszel, ha Fico közvetítene. Ő már egyértelművé tette, hogy Szlovákia jövőjét a mag-Európában látja. 

Kurier

kurier.jpg

Egy tanulmány arra figyelmeztet, hogy széteshet az unió, ha nem talál közös megoldást a menekültválságra. Az elemzés arra a tudományos fórumra készült, amely a Bertelsmann-alapítvány szervezésében ma lesz Salzburgban, a volt kancellár, Wolfgang Schüssel moderálásával. Eszerint tartós jelenség lesz a migráció, ám ha megmaradnak, sőt fokozódnak ez ügyben az ellentétek a tagállamok között, akkor az odavezethet, hogy főként a Visegrádi-csoport országaiban népszavazást tarthatnak a kilépésről. A négy kormány elutasítja a menedékkérők igazságos elosztását, nem tartja be az EU-szabályokat, emiatt Brüsszel szankciókat helyezett kilátásba. Mindebből kiindulhat akár az unió felbomlása is. Egy másik forgatókönyv értelmében legalább a külső határok ellenőrzésének alapkérdéseiben egyezségre jutnának, de megmaradna a nézetkülönbség a migránsok kapcsán, így tovább rágnák a gittet. Az optimista jövőkép az, hogy minden fontos pontban közös nevezőre jutnak, az EU szerződést köt a kiinduló országokkal és pénzzel segíti azok fejlődését a kivándorlási hullám megállítására.

NZZ

neue_zurcher.jpg

A kommentár szerint egyértelmű, hogy Oroszország politikai célokat követ az Északi Áramlat 2 megépítésével, és ennek Magyarország lehet az egyik kárvallottja. Ha ugyanis a nyugat gázellátását függetlenítik az Ukrajnán keresztül haladó vezetékektől, akkor onnantól kezdve Putyin könnyebben tud fellépni azon államokkal szemben, amelyek továbbra is kizárólag ukrán területen át kapják az orosz földgázt, vagyis a magyarok, továbbá Bulgária és a balkáni országok ellen. Azaz Moszkva képes volna helyi konfliktusokat megvívni kisebb uniós tagokkal, mert a gázcsapot anélkül is elzárhatja, hogy összetűzésbe keveredne a nagyokkal. Persze kérdéses, hogy a Kreml folyamodna-e egy ilyen lépéshez, ám a kormányoknak az EU-val együtt mindenképpen számolniuk kell azzal, hogy fenyegetés érheti az energiaellátást. Hiszen ha az oroszok valamit bizonyítottak az ukrajnai konfliktusban, akkor az éppen a kiszámíthatatlanságuk.

Itt csakis az segít, ha az unió közösen cselekszik. Ez kiterjed arra, hogy még jobban kibővítsék a meglévő európai csőrendszert, továbbá új beszerzési forrásokat vonjanak be. Azerbajdzsán pl.az emberi jogok miatt politikailag kényes partner, ám mivel erősen rá van utalva a gázexportra, az EU fokozni tudná ilyen úton-módon a befolyását Alijevre. Fontos ugyanakkor, hogy a gáz esetében Oroszország legalább annyira rá van szorulva Európára, mint a földrész Moszkvára. Pontosan ezért szükséges az egység, mert különben Putyin kijátssza egymás ellen a tagokat. Viszont a nyomás már eddig is engedményekre kényszerítette a Gazpromot, vagyis a feladat nem könnyű, de nem is reménytelen.

Die Welt

die_welt_1.jpg

Lengyelország a jelek szerint magyar megoldáshoz hasonlóan kinyitja a kapukat a lengyel származású bevándorlók előtt, amit azt jelenti, hogy az érintettek közül akár sok százezren nemsokára a nyugat-európai munkaerőpiacon is felbukkanhatnak. A varsói kormány ugyanis újabban felgyorsította az eljárást azok esetében, akiknek van lengyel kártyájuk. Itt olyanok jönnek szóba, akik a szovjet utódállamokban élnek, legalább valamennyire beszélnek lengyelül és fel tudnak mutatni lengyel ősöket. Ők dolgozhatnak és tanulhatnak Lengyelországban, majd egy év után jó eséllyel pályáznak az állampolgárságra. Onnantól kezdve pedig szabad az út nyugat felé. Idáig már kétszázezren éltek a lehetőséggel, de becslések szerint számuk elérheti az egymilliót. A határon túli lengyelek becsábítását bőven indokolhatják gazdasági megfontolások, hiszen Lengyelországnak 2050-ig akár 5 millió bevándorlóra is szüksége lehet, ha tartani akarja a gazdasági növekedés jelenlegi szintjét. Hírek szerint ugyanis idáig két millió, főleg fiatal lengyel vándorolt ki a fejlett államokba, mert ott magasabbak a bérek és jobbak a munkakörülmények. Ezt a lyukat tüntetnék el az ukránok, beloruszok és mások. A feltételek megkönnyítése óta az érdeklődés hatalmas. Csak éppen azok az országok nem nézik jó szemmel a toborzást, ahonnan a lengyel kormány masszívan elszipkázza a munkaerőt.  

Washington Post

washington_post_1.jpg

Az amerikai szobordöntések kapcsán azt írja a lap, hogy még Európában sem dőlt el, újraírják vagy feldolgozzák-e a múltat. Magyarország és Litvánia pl. külön parkba gyűjtötte a szocializmus emlékműveit, ám ettől még folyik a vita, főként mivel Orbán Viktor nacionalista politikát folytat. 3 éve a Szabadságtéren felállították a „német megszállás áldozatainak” szentelt kompozíciót, ám a bírálók szerint az leplezi, hogy az ország közreműködött zsidó polgárainak kiirtásában. Nemrégiben pedig festékpatronokkal dobálták meg ugyanott a szovjet felszabadítási emlékművet, mert a tettesek úgy érezték, hogy Oroszország túlságosan beleavatkozik a magyar belügyekbe. A földrészen egyébként különösen a kelet-nyugat között élesek az ellentétek az emlékezetpolitika kapcsán, ideértve a nácitlanítást és hogy miként ítélik meg a kommunizmus éveit.

 

Hangos sajtószemle

A bejegyzés trackback címe:

https://b1.blog.hu/api/trackback/id/tr2112763932

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Európai téridő 2017.08.20. 19:01:54

Majd kiderül, jól spekulál-e Brüsszel a vélelmezett szlovák különállással.

Európai téridő 2017.08.20. 19:04:59

@Európai téridő: Az Északi Áramlat-ügy jól jellemzi Nyugat-Mucsa hozzáállását Európa szelektíven értelmezett ügyéhez és Oroszországhoz. De hát Sztálin és Hitler is egymással együttműködve rohanta le Lengyelországot 1939 szeptemberében.

Váci Programok 2017.08.21. 00:39:15

"A négy kormány elutasítja a menedékkérők igazságos elosztását..."
Mit értünk "igazságos elosztás" alatt?
Nevetséges az egész, a tradicionálisan gyarmattartók és globálszivattyúk most ilyen marhaságokkal jönnek elő és a hazai pályán még találnak eszmei támogaókat(régi kominternes elvtársakat) akik ezt még itthon is nyonatják! ... No other comment