Lehet, hogy az emberek agyának manipulálásában verhetetlen a Fidesz, de képtelen az országot építeni. Pedig szükség lenne rá.
Láthatóan úgy határozták meg a leendő "szuperkórház" helyét, hogy
valaki megbökte Orbán Viktort, a haverjának itt vannak az ingatlanjai és kéne neki pénz.
Kapott is, 4,4 milliárdot.
A terület ugyan
- megközelíthetetlen tömegközlekedéssel
- ;természetvédelmi és vízbázisvédelmi terület is,
de ez senkit sem érdekelt a Fideszben. Ahogy a jelek szerint a szakmai vélemények sem.
De lássuk a részleteket, mi is történt idáig?
2015 februárjában jelentette be Rogán Antal (akkor még frakcióvezető), hogy a kormány egy új szuperkórházat tervez felépíteni Budapesten. Az Átlátszó megírta: beindult a lobbizás (nyíltan és a háttérben), a fideszes polgármesterek mind a saját kerületüket látták a lehető legjobb helyszínnek.
Végül, valamiért, a Dobogó mellett döntöttek. (Hogy miért, idáig senki sem tudta kideríteni, mint később látni fogjuk, tényleg a legvalószínűbb eset, hogy Orbán haverjának ott voltak a telkei.) Júliusban Cserháti Péter, az Egészséges Budapest program miniszteri biztosa jelentette be, hogy az MNV megvette az új dél-budai kórházi centrumnak otthont adó magáningatlanokat, az ehhez szükséges összeg 4,4 milliárd forint volt, a helyszín pedig a 11. kerületben, az M1/M7 bevezető szakasza és a 7-es út között található Dobogó nevű területrész.
4,4 milliárd forint azonnal elvándorolt egy Fidesz-közeli vállalkozóhoz, Tamás Lászlóhoz, akié volt – biztos véletlenül - a nyolc ingatlan közül a négy legjelentősebb. (Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban a Kormányinfón a dobogói beruházást 120-150 milliárd forintos összeggel körvonalazta, ennek pontosítását kell elvégezni szeptemberig.)
Tamás László szerepel Orbán Viktor mellett a híres szotyizós felvételen is, jobbra:
(Mint említettük a leendő szuperkórház területe azért is izgalmas, mert a felvásárolt ingatlan jelenleg tömegközlekedéssel megközelíthetetlen, és bármiféle alakítás ezen rengeteg pénzbe fog kerülni. Ráadásul a Dobogó nem csak megközelíthetetlen, de természetvédelmi és vízbázisvédelmi terület is – bizonyosan számíthatunk a környezetvédők tiltakozására.)
A szakma sem ezt a területet javasolta a szuperkórháznak, ezt még Cserháti Péter is bevallotta a sajtónak. Elmondása szerint 14 ingatlanhelyszínt dolgoztak fel a budai oldalon, konzultáltak a Nemzeti Földalappal, a fővárossal és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel is, hogy a durván 100 ezer négyzetméteres beépítéshez szükséges 5 – 6 hektáros, jól közművesített és könnyen megközelíthető területet megtalálják.
A Dobogó mint a fentiekből kiderült, minden, csak nem ez. Találtak ugyan megfelelő helyszínt a Kelenföldi pályaudvar mellett, hármat is, de
- az egyiket elvitték az olimpiai pályázat részeként a röplabdacsarnoknak,
- a másikat elvitték egy 1500 férőhelyes P+R parkolónak,
- a harmadik helyen pedig már épül az Etele Pláza.
A miniszteri biztos azt is elmondta, hogy ezek után az Egészséges Budapest Program alkotói a Szent Imre kórház 6,7 hektárját találták alkalmasnak, illetve számításba vettek egy Andor utca – Thán Károly utcai ingatlant és a Dobogót. A szakma végül a Szent Imre kórházat javasolta, a kormány viszont a Dobogó mellett döntött.
A döntést ráadásul titkosították, az Átlátszó újságíróját lepattintották az Infotörvény megfelelő szakasza alapján.
Viszont a helyi fideszesek is kezdenek rájönni, hogy szar került a palacsintába:
arra ugyanis senki nem gondolt a nagy ingatlanbiznisz közben, hogy hogyan jut el a beteg a kórházba?
Újbuda polgármestere villamost kért a kormánytól, de a Magyar Nemzet most arról értesült, hogy nem volt még hivatalos megkeresés, egyelőre a területet birtokló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. sem kereste meg az önkormányzatot.
A kerület fideszes polgármestere, Hoffmann Tamás elmondta a lapnak, hogy egyelőre csak ötletelés zajlik a XI. kerületi Dobogóra tervezett szuperkórház tömegközlekedésének kiépítése körül. Az M1-es és az M7-es autópálya közelében fekvő terület jelenleg megközelíthetetlen.
Több lehetőség is van, mindkettő milliós, ha nem milliárdos tömegközlekedési fejlesztéssel járna.
1. Az 1-es villamos továbbépítése Kelenföldről:
A 444 azt írta a villamosvonalról: volt már egy olyan terv, hogy az 1-es vonalat 2018-ra meghosszabbítják. De a közel hétmilliárdos fejlesztés késésben van, fél éve már elvileg mennie kéne az építkezésnek.
Hoffmann szerint ugyanakkor a szuperkórházhoz vezető villamosvonal ennél jóval bonyolultabb eset, mivel nem sík területről van szó, a szintkülönbségek meghaladása pedig anyagi terhekkel járna. A lapban szereplő becslés szerint a költségek jóval meghaladhatják a 10 milliárd forintot.
2. A 4-es metró meghosszabbítása:
Egy felmerülő alternatíva szerint meg lehetne hosszabbítani a 4-es metrót Gazdagrét, a szuperkórház és Budaörs felé, de erre a 2020-ig tartó uniós ciklusban már nincs pénz.
Ha valakinek rémlik még, az ország "bölcs vezetése" pont ugyanígy jelölte ki a Városligetet múzeumi negyednek, vagy Paks2-t a törésvonal fölé.
Senkit sem hallgattak meg és senkit sem érdekelt, hogy Európa egyik legrégebbi közparkját minek kell beépíteni több százezer köbméter betonnal, vagy éppen pont a földrengés valószínű helyére kell atomerőművet építeni.
A Városligetben és az atomerőmű esetében is az építkezés azóta is áll, késik, mert ott is rájöttek: nem a megfelelő helyet választották. Kár, hogy ez is csak közpénzmilliók elhárdálása után derült ki.
