- Magyarország és Izrael között az érdek felülír mindent.
- Az EP-nek és az Európai Néppártnak elege van a lengyel vircsaftból.
- Jobb- és baloldali német, illetve osztrák politikusok sürgős intézkedéseket szorgalmaznak Varsó ellen.
Nemzetközi sajtószemle, 2017. július 18.
Az izraeli miniszterelnök valószínűleg az üzletre és nem a történelemre összpontosít, amikor ma Orbán Viktorral tárgyal, ám a budapesti izraeli nagykövet szerint nem lehet eltekinteni attól, hogy a házigazda dicsérte Horthyt, ugyanakkor kampányt folytatott Soros ellen, mert mindkettő nyugtalanítja a magyar zsidóságot. A diplomata szerint az emberek félnek, a két akció bizonyos dominóhatást váltott ki a magyar zsidók körében, Izrael azonban megvédi őket és harcol az antiszemitizmus ellen. Egyidejűleg együttműködésre törekszik Magyarországgal, és úgy látja, hogy egyidejűleg el lehet érni mindkét célt. Ehhez közös alapul szolgál, teszi hozzá a tudósítás, hogy mind a két kormány lecsapott az őket bíráló civil szervezetekre. Az Amnesty International aggodalmát fejezte ki, amiatt, hogy mind Budapest, mind Tel Aviv hadjáratot folytat az NGO-k ellen, és úgy gondolja, hogy mindkettőnek alapvetően meg kellene változtatnia hozzáállását az emberi jogok ügyében. Ugyanakkor Netanjahu egyik közeli munkatársa azt közölte, hogy igyekeznek elmélyíteni a viszonyt olyan országokkal, amelyek segíthetnek megvédeni az izraeli álláspontot a nemzetközi fórumokon, így az EU-ban és az ENSZ-ben.
New York Times/Washington Post/AP
A Mazsihisz rossz néven vette, hogy Izrael nem ítélte el teljes mértékben a Soros György elleni plakáthadjáratot. A szervezet elnöke elmondta, hogy választ kértek arra, miért módosította álláspontját a kérdésben az izraeli vezetés. Egyébként a hirdetések közül sok még tegnap is kint volt, jóllehet szombaton elvileg véget ért a kampány. Heiszler András hozzátette, egyrészt meglepte, másrészt pedig kiábrándította őket, hogy a tel avivi Külügyminisztérium pontosította itteni nagykövetének elítélő nyilatkozatát. Arra is kitért, hogy az emlékezetpolitika és a történelem megítélése ügyében időnként igen súlyos vitájuk van a magyar kormánnyal. Ugyanakkor Miklós Gábor, a bedöntött Népszabadság volt külpolitikai újságírója szerint a látogatás segíthet enyhíteni a bírálatokat, miután többen zsidóellenességgel és szélsőjobboldalisággal vádolták meg Orbán Viktort. Heiszler András erről kifejtette, hogy az antiszemitizmus szavakban nyilvánul meg, nem pedig erőszakban, mint Nyugat-Európában.
Orbán Viktor azt reméli, hogy Netanjahu útja megtámogatja a Soros Györggyel vívott küzdelemben és segít elhárítani az antiszemitizmus vádját. Mindkét politikus nagy csodálója Trumpnak, ugyanakkor megveti a balos liberális világrendet, amelyet szerintük a Soros-félék finanszíroznak. Viszont az emberbarát üzletember elleni hadjárat még inkább felkavarta a százezres magyarországi zsidó kisebbséget, amely gyakran vádolja Orbánt azzal, hogy becsukja a szemét az antiszemitizmus láttán, sőt bátorítja azt. Utóbbihoz nacionalista retorikát használ, ami elemzők szerint arra szolgál, hogy elhárítsa a szélsőjobb megerősödését. A kormányfő mindkét vádat tagadja. Tóth Csaba a Republikon Intézettől megjegyzi, hogy a politikus próbálja összekapcsolni Sorost és a migrációt, ám ebből a szempontból bajos, ha a kampány antiszemita minősítést kap. Épp ezért kapóra jön Orbánnak, hogy Netanjahu útja azt támasztja alá: a hadjárat nem is zsidóellenes.
Izrael meggondolatlan és cinikus játékot folytat, amikor támogatja az emberbarát Soros György elleni antiszemita magyar támadásokat. Ez a véleménye annak az izraeli újságírónak, akit a lap kért fel vendégkommentárra. Mairav Zonszein úgy gondolja, hogy Sorost azért nem kedveli az izraeli vezetés, mert enyhén szólva nem támogatja fenntartás nélkül Netanjahu politikáját, legyen szó a megszállásról, a palesztinokkal szembeni diszkriminációról vagy a polgári és emberi jogokról. A miniszterelnök azonban emelte a tétet, amikor dezavuáltatta budapesti nagykövetét a plakátok ügyében. Orbán ugyanakkor a jelek szerint a zsidó befolyással kapcsolatos antiszemita érzelmekre játszik rá. Netanjahuhoz hasonlóan azért tisztességtelen, mert akkor rúg bele a befektetőbe, amikor az megint csak ki van téve az antiszemitizmusnak, illetve amikor azért támadják Magyarországon, mert harcol a rasszista, kisebbségellenes hangulat ellen, miután az egyszer már a holokauszthoz vezetett.
Az óriásposzterek csupán az utolsó epizódot jelentik az Orbán-kormány hónapok óta tartó, összehangolt hadjáratában Soros lejáratására. Lásd a CEU-t. Netanjahu pedig egyre inkább összeáll olyan illiberális, tekintélyuralmi rendszerekkel, mint Oroszország, Törökország és Egyiptom. Az ilyen szövetségek teljes cinikussága jól tükröződik abban, hogy a politikus szemet huny az antiszemitizmus fölött, ha a szóbanforgó jobboldali, nacionalista tábor erősíti a Nagy-Izrael mozgalmat. Hogy a kormányfő támogatja Orbán támadásait Soros ellen, az egyfelől sértő a magyar zsidóság számára, ugyanakkor veszélyesen asszisztál az antiszemitizmushoz, miközben Európában ismét szélsőséges, nacionalista, migránsellenes légkör alakult ki.
Paul Lendvai szerint Netanjahut és Orbánt csak még jobban összeköti a politikai cinizmus, amiben a két politikus már világbajnok. De közös elem bennük az is, hogy felnéznek Trumpra, ostorozzák az uniót, továbbá, hogy mindketten igénybe veszik a hírhedt tanácsadónak, a negatív bűnbakkampányok nagy mesterének, Finkelsteinnek a szolgálatait. A látogatás nagy siker a vendéglátó számára. Izrael ugyanakkor egyre jobban elszigetelődik az EU-n belül, így neki fontos a kapcsolatok elmélyítése a visegrádi csoporttal, amelynek tagjai nyíltan vállalják idegen- és főleg muzulmánellenességüket a menekültválságban. Csakhogy a kormányfőnek nagy erkölcsi árat kell fizetnie, amiért összeáll Közép-Kelet-Európa vitatott vezetőivel. Izrael működő demokrácia, Orbánt ugyanakkor élesen bírálja az EU, sőt az Európai Néppárt is, amiért következetesen építi a tekintélyuralmi rezsimet. Az utóbbi napokban felháborodást váltott ki a Mazsihisz részéről, de nemzetközi keretekben is, hogy a politikus nyilvánosan dicsérte Horthyt, illetve hogy példátlan uszító kampányra adott utasítást Soros ellen. A magyarok 40 %-a azt hiszi, hogy a menekültügyben tett javaslataival az üzletember az ország biztonságát veszélyezteti.
FAZ
1. Strasbourgban az összes nagy frakció vezetői közös levelet intéztek az Európai Parlament elnökéhez, mert úgy látják, hogy Lengyelországban súlyos veszélybe került a demokrácia és a jogállam. A konzervatívok, a szociáldemokraták, a liberálisok, a baloldaliak és a zöldek képviselői szerint a minap jóváhagyott, illetve készülőben lévő törvények döntő mértékben meggyengítik az igazságszolgáltatás függetlenségét, a hatalmi ágak megosztását, és nem összeegyeztethetőek az uniós alapszerződésekkel, illetve tagsággal. Idekapcsolódik, hogy a német törvényhozás Európa-bizottságának kereszténydemokrata elnöke, illetve az SPD Bundestagbeli csoportjának 2. embere arra szólítottak fel, hogy szükség esetén vonják meg a lengyelek szavazati jogát az EU-ban. A szociáldemokrata politikus sürgette, hogy ennek érdekében a Bizottság indítson kötelezettségszegési eljárást. Schäfer kizártnak tartja, hogy az ugyancsak sokat bírált Magyarország meg tudná akadályozni a lépést. Azzal érvelt, hogy a magyar fél a végén mindig beadta a derekát. A konzervatív honatya pedig azt mondta, hogy Varsóban drámai a helyzet, a mostani vezetés az unió felvételi feltételeinek sem felelne meg.
2. Lengyelország lejtőre került, noha az uszítás és az idegenellenesség időszakában különösen fontos a jog uralma – hangsúlyozza a jobboldali lap kommentárja. Az unió egyik alappillére ugyanis a jogállamiság, a közös normákat nem lehet kikezdeni és ez különösen vonatkozik az igazságszolgáltatás függetlenségére. Merthogy azzal szorosan összefügg a béke és a szabadság. Ha egy tagország többé nem tekinthető jogállamnak, akkor annak nincs helye az EU-ban. Varsó már megkapta a figyelmeztetést: a Bizottság megkezdte a vonatkozó eljárást. Ám a lengyel kormány rátett még egy lapáttal és a jövőben az uralmon lévő párt mondhatná meg, hogy ki lehet bíró. Nyilvánvaló, hogy a PiS megpróbálja megtartani és kiépíteni demokratikusan szerzett hatalmát, ám ami történik, az nem a lengyelek belügye. Nem lehet általában a nemzeti szuverenitásra hivatkozni és csak akkor előkapni Európát és a szolidaritást, amikor arra kifejezetten szükség van. A tagok átruházták jogkörük egy részét az EU-ra. Napjainkban különösképpen szembe kell állítani a jogot a populista-nacionalista mozgalmak igényével, hogy csakis ők jelenítik meg az abszolút igazságot. De a többi tagállamnak naponta bizonyítania kell, hogy saját gyakorlata alapján joggal követel változást a lengyelektől és a magyaroktól a bíráskodás és a sajtó ügyében.
A német külügyminiszter kijelentette, hogy nem szabad megengedni az unió alapjainak lerombolását, mert az nem megy, hogy jogállamiságot és demokráciát prédikálunk, ám közben nem tartjuk be a saját normáinkat. Gabriel ezt a lengyel igazságügyi reform kapcsán mondta és az ügyben országa teljes támogatásáról biztosította a Bizottságot. Ugyanakkor az osztrák konzervatívok strasbourgi frakcióvezetője arra figyelmeztetett, hogy Lengyelország letért a jogállamiság, a demokrácia és a közös értékek útjáról. Karas szerint Brüsszelnek haladéktalanul ki kell vizsgálnia a lengyel fejleményeket, mert a független igazságszolgáltatás kikapcsolása nagy lépés visszafelé, a tekintélyelvű állam irányában.
