Zűrös napja volt a Szinyei gimnázium igazgatójának: emailben rúgták ki, aztán visszavették. De legalább az Emberminisztérium felismerte, hogy hibázott, ez is valami! 

Általános felháborodás tört ki, amikor az oktatási államtitkár a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnázium igazgatóját emailben menesztette – tudta meg az RTL Híradó. Ez az az intézmény, amelynek tanárai és diákjai tragikus buszbalesetet szenvedtek januárban Veronánál.

Tóth Gábor elmondta: néhány napja emailben tudta meg az illetékes tankerületi központtól, hogy Palkovics László nem támogatja a pályázatát.

Indoklás nem volt.

Az igazgató úgy véli: ő és az intézmény közössége megérdemelt volna annyit, hogy valamilyen pedagógiai, szakmai érvet felhozzanak leváltása mellett.

Tóth 25 éve tanít a Szinyeiben és tíz éve vezeti az intézményt. Panasz nem volt rá, a tantestület többsége támogatta. Ha Balog Zoltán, az emberminiszer nem „hat oda”, az intézményből is mennie kellett volna, mert matematika-fizika szakos tanárra nincs szükség.

A döntés miatt több szülő felháborodott. Pataki Ágnes, akinek gyermekei túlélték a buszbalesetet, azt mondta: az igazgató a veronai busztragédia után összefogta és átsegítette a közösséget a nehéz időszakon, amiért mélységesen tiszteli őt.

Valószínűleg az EMMI-nél valakinek még megmaradt valami a két füle között és rájött, hogy egyrészt nincs másik pályázó, másrészt pont ez az a gimnázium, amelynek a diákjait január 20-án súlyos tragédia érte. (16-an meghaltak, 26-an megsérültek, miután az őket szállító busz balesetet szenvedett.)

Így gyorsan kiadtak egy közleményt:

"Miniszteri utasításra legalább egy évvel meghosszabbítják a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnázium igazgatójának megbízatását".

A közleményből kiderült, hogy Balog Zoltán, bár ez nem miniszteri hatáskör,

• a veronai buszbalesettel előállt különleges helyzetre,
• továbbá az igazgató neki címzett levelére tekintettel

arra utasította Palkovics László oktatási államtitkárt, hogy minimum egy évvel hosszabbítsa meg Tóth Gábor igazgató mandátumát.

Az eset annyira tipikusan kelet-európai, annyira tipikusan magyar.

Nem ez ugyanis az első eset, hogy a minisztérium, az államtitkárság, a Klik, vagy éppen a helyi fideszes potentát akarja megmondani, ki legyen az iskola igazgatója. Az utóbbi hét év tapasztalata az, hogy már az iskolaigazgató posztja (amit pont a Fidesz-Hoffmann Rózsa-tandem üresített ki, hiszen alig dönthet valamiben) is politikai pozícióvá vált.

Nem az határozza meg valakinek az alkalmasságát, hogy mit tett a gyerekekért, hanem az, hogy mennyire fekszik a Pártnak, a Fidesznek.

Pont, mint a szocializmusban.

A másik szála a történetnek is a balkáni körülményeket idézi: ha a megfelelő jogszabályok és a megfelelő intézményi háttér garantálná az iskolák működését, nem fordulhatna elő, hogy havonta botrány van az iskolaigazgatók kinevezése körül. Pontosan azért kellene az intézményeknek erősebbeknek lenniük, mint az azt vezető államtitkároknak, vagy minisztereknek, hogy  rendszer megfelelően működjön. És ne a Palkovicsok, meg Balogok határozzák meg, ki lehet iskolaigazgató. Hanem a szakmai körülmények. 

Nyugat-Európában sem fordulhatna elő, hogy a miniszter „szól oda” és bírálja felül a saját államtitkára döntését. A rendszernek magának kellene a rátermett igazgatókat kitermelnie és segítenie. Ehelyett a rendszer arra van, hogy félelemben, függésben és sakkban tartsa a pedagógusokat és a diákokat. És lehetőséget adjon az önkényre.