- Steinmeier: a határok lezárása nem ér semmit a menekültválságban
- A kormány joggal gondolja úgy, hogy érdemes az antiszemitizmusra építenie
- Brüsszel annak idején elmarasztalta Magyarországot a főbíró menesztése miatt, a lengyelek mégis ugyanezen a magyar úton haladnak
A német államfő arra figyelmeztette a visegrádi csoportot Bécsben, hogy egymásközti együttműködésük során ne feledkezzenek meg az unió egységéről. Steinmeier arra is kitért, hogy aki csak a határokat akarja lezárni, az elhibázza a célját. Menekültügyben európai megoldásra van szükség, a migránsokat pedig arra kell ösztönözni, hogy maradjanak otthon. A Hofburgban lezajlott találkozón a házigazda Van der Bellen a Néppárt vezetőjének ötletére reagálva állást foglalt amellett, hogy nyitva kell tartani a Brenner-hágót. Egyben sürgette, hogy mélyítsék el az együttműködést az unióban, mert csakis ily módon lehet rendezni a súlyos gondokat.
Vissza nem térítendő támogatásokkal, olcsó hitelekkel udvarol Orbán Viktor a környező országokban élő magyaroknak a választások előtt. Jelenleg több mint egy millió magyart tartanak nyilván Szerbiában, Romániában, Ukrajnában és másutt, őket szeretné megnyerni a miniszterelnök a kisvállalkozásaiknak nyújtott anyagi eszközökkel. A program első szakasza az volt, hogy először állampolgárságot, majd szavazati jogot kaptak az érdeklődők és ez 3 éve kétharmadhoz juttatta a Fideszt. Elemzők szerint erre jövőre szintén megvan az esély. A Vajdaságban a megsegített vállalkozók nagy része most is úgy nyilatkozott, hogy a kormánypártra voksol majd. Idáig 290 ezer határon túli magyar regisztráltatta magát és a hatalom úgy számol, hogy ez a tömeg két helyről dönthet a 199-tagú törvényhozásban.
A Vajdaság ösztönzésképpen 50 milliárd forintot kapott és a program például szolgálhat Erdély számára. A lebonyolításért a Külügyminisztérium felel, amely azt mondja, igazából azt szeretnék elérni, hogy a kisebbség tagjai maradjanak jelenlegi lakóhelyükön. De arra is igyekeznek vele ösztökélni az érintetteket, hogy aktívabban vegyék ki a részüket a magyar ügyekből. Ugyanakkor már sokan elmentek nyugatra dolgozni a romániai és a vajdasági magyarok közül. A Délvidéken különben a OTP leányvállalata arra készül, hogy jó félmillió eurós egyéni kerethatárral kedvezményes kölcsönöket adjon a magyar kisvállalkozóknak1-2 %-os kamatra, miközben Szerbiában jelenleg 4 % a szint.
„Orbán mérgezett üzenete” címmel a svájci lap arról ír, hogy a Soros elleni kampánnyal a magyar kormány az antiszemitizmus vádjának teszi ki magát. Az ügy miatt a Mazsihisz fel van háborodva, Izrael azonban nem. Az amerikai milliárdos és emberbarát jelenleg lépten-nyomon jelen van Magyarországon, nem csak azért, mert a kormányfő az állam ellenségét kreálta belőle és szinte minden lehetséges alkalommal igyekszik lejáratni. A fényképe is beborítja az országot, amire hihetetlen összeget, 5,7 milliárdot fordítottak az adófizetők pénzéből. Az akció a hadjárat eddigi csúcspontját jelenti, a Lex CEU és a civilek elleni törvény után. Orbán korábban nem keveredett a zsidóellenesség vádjába, szemben pártja egynémely vezetőjével. Ám pár hete dicsérte Horthyt és Soros ellen egyértelműen antiszemita utalásokat alkalmaz, pl. amikor a világméretű összeesküvést irányító háttérhatalomként vezetőjeként beszél az üzletemberről. Magyarországon a mag termékeny talajra hull. Az izraeli állásfoglalás pedig menlevél Orbán számára. A hirdetéseket most leszedik, de a kormány elérte célját.
„Zsidóellenes érzelmek” – a magyar kormány Netanjahut várja, de előtte még gyorsan leszedeti a provokatív hirdetéseket, amelyeket saját maga rakatott ki. Így vezeti fel cikkét a lap, hozzátéve, hogy a plakátragasztók alighanem túlóráznak ezekben a napokban, hiszen keddig végezniük kell a munkával, mert akkor jön az izraeli miniszterelnök, és hogy nézne ki, hogy ilyen fotók mellett kelljen elhaladnia, miközben a fényképek a házigazdának és a vendégnek egyaránt sok bosszúságot okoztak. Orbánt leginkább az zavarja, hogy Soros olyan civil csoportokat támogat, amelyek szembeszállnak a hatalommal. A Fidesz ezért próbálta meg bezáratni a CEU-t és verte keresztül a civilellenes törvényt. Mindezért bőven kapott bírálatokat – főleg külföldön, a plakátakciót azonban idehaza is sokan helytelenítették. Ám a jelek szerint bevált az antiszemita közhely, amely a világösszeesküvés szálainak mozgatójaként ábrázolja Sorost. Hogy Netanjahu Orbán segítségére sietett, az meg Izraelben keltett felháborodást. A magyar politikus ezek után szánta el magát arra, hogy véget vet a problémának, és elrendelte, hogy gyűjtsék be a hirdetéseket.
A magyar kormány három hónapon belül már a második uniós kötelezettségszegési eljárást kapja a nyakába. Orbán Viktor képzett ember: az egyetem után egy ideig még kutatott Oxfordban, hála annak az embernek, akiből most az ország első számú ellenségét csinálta: Sorosnak. A kormányfő évek óta próbálkozik azzal, hogy tönkre tegye az üzletembert és annak hálózatát. Most éppen plakátkampánnyal kísérletezik, előtte a CEU és a civil világ volt soron. Éppen ez utóbbi miatt avatkozik közbe ezúttal Brüsszel, mert diszkriminatívnak tartja a feltételeket. Orbán viszont a szabályozással egy lépéssel még közelebb került Oroszországhoz és szoros szövetségeséhez, Putyinhoz.
A Bizottság azt közölte, hogy nagy aggodalommal figyeli Lengyelországot, mivel ott a kormánypárt előterjesztése értelmében le kellene mondania a Legfelsőbb Bíróság minden tagjának, kivéve azokat, akiket megtart az igazságügyi miniszter. A Bírói Szövetség, valamint jó néhány ellenzéki tömörülés a hét végére tiltakozást jelentett be, mert ahogy a legnagyobb ellenzéki párt vezetője értékelte: a javaslat merénylet a legfelső bírói testület ellen. A parlamenti szavazás előreláthatólag a jövő hét elején lesz, de a képviselők azt az indítványt már jóváhagyták, amely az eddiginél nagyobb beleszólást enged a törvényhozásnak a bírák kinevezésébe.
Timmermans alelnök azt mondta, hogy Brüsszelt erősen nyugtalanítja a lengyel igazságszolgáltatás függetlensége. Mint emlékezetes, az EU az Alkotmánybíróság ellenőrző jogkörének kiiktatása miatt példátlan módon jogállami vizsgálatot folytat Varsó ellen. Kaczynski ennek ellenére azt állítja, hogy kellenek a reformok, mert az igazságszolgáltatás még mindig úgy működik, mint a kommunista időkben. Ugyanakkor a visegrádi országokkal foglalkozó lap főszerkesztője úgy látja, hogy a Jog és Igazságosság a magyar példát követi, hiszen a Fidesz 2012-ben menesztette Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság elnökét. És Orbán módjára most Kaczynski is el akar takarítani minden jelentős akadályt az útból, hogy tovább mehessen a maga választotta úton.
A lap a magyar igazságszolgáltatás történetében példátlannak nevezi a kecskeméti pert, amelynek az kell feltárnia, hogy ki a felelős a parndorfi tragédiáért, vagyis azért, hogy két éve egy hűtőkocsi rakterében megfulladt 71 illegális migráns. Az afgán főnök vezetésével a pitiáner bűnözőkből álló banda több tucat fuvart bonyolított le, míg végül az életükkel fizettek a megbízók. Ipari méretekben folyt az embercsempészet, a tettesek összesen 300 ezer eurót kasszíroztak. Mindig egyhuzamban vitték az utasokat a kívánt célállomásra, soha nem álltak meg. De a végzetes esetnél már fél órával az indulás után kezdtek dörömbölni a menekültek, mert egyre kevesebb lett a levegő. A tárgyalás során az is kiderült, hogy a vezér, aki 8 nyelven beszél, maga is menekültként érkezett Magyarországra, majd elvett egy magyar nőt. Később pedig tapasztalt embercsempész lett belőle. A hálózat azonban nem működhetett volna a nyomorult bolgár romák nélkül, akik sanyarú anyagi helyzetükben néhány száz euróért vállalkoztak a közreműködésre.
