- Európában sokan azt fontolgatják, mikor és miként nyújtsák be a számlát a teljesen eltévelyedett magyar és lengyel kormánynak.
- Még igencsak korai volna búcsút inteni az európai populizmusnak - állítja a szakértő.
- Szíjjártó az orosz kártyára tesz gázügyben, Orbán az amerikai opciót is nyitva tartja.
A kommentár szerint kamu volt mindaz, amit az amerikai elnök Varsóban a nyugati értékekről hirdetett, mert ő nem védi, hanem éppen ellenkezőleg: aláássa ezeket az értékeket. Ami a házigazdát illeti, a mai Lengyelország távol került kultúrájától, hitétől és hagyományaitól. A katolikus püspököt tesznek Ferenc pápa szavaira és a politikai vezetők idegengyűlölő retorikáját szajkózzák. A kormány pedig az egyre inkább tekintélyelvű Magyarországot utánozza, amikor lecsap az igazságszolgáltatásra, a médiára és az ellenzéki pártokra. Orbán Viktor maga a török despota, Erdogan buzgó híve, nyíltan dicsőíti az illiberális demokráciát és gúnyolódik a nyugathoz kapcsolódó demokratikus értékeken. Európában sokak számára az a kérdés, hogy mikor és hogyan büntessék meg e két félrecsúszott uniós tagállamot, amiért azok támadják a civil társadalmat.Trump is nekiment azoknak az értékeknek, amiket a legtöbb ember nagyra becsül. Egyébiránt gyakran belülről és nem kívülről gyengülnek meg azok a közösségek, amelyek egy ellenséggel szembeni félelemre és bizalmatlanságra épülnek. És amióta az USA illegális háborúkkal, kínzással, Guantanamóval, valamint agresszív megfigyeléssel reagált szeptember 11-re, azóta jó pár európai megkérdőjelezi, hogy létezett-e a nyugat a totalitárius, kommunista kelettel szemben. Ezek a kételyek valószínűleg megmaradtak Trump gyászos varsói beszéde után, amelyhez a lengyel felsőbbrendűség etnicista-rasszista hívei adták a közönséget. Már nincs értelme keleti vagy nyugati értékekről szövegelni.
Európában ugyan az utóbbi hónapokban több jelentős győzelmet arattak a politikai közép erői, de a populizmus még messze nem halott. Erre figyelmeztet a kérdéskör egyik elismert nemzetközi szakértője. Cus Mudde, aki a Georgetown-i Egyetemen tanít, kiemeli, hogy a populista pártok jobban szerepelnek a választásokon, mint bármikor, a 2. világháború óta. Kormányon vannak a többi közt Magyarországon, Szlovákiában, Finnországban és Görögországban, de Trump tiszta szívvel vette át egynémely tanácsadójának ez irányú meggyőződését. Vagyis a nyugati demokráciának immár része a populizmus és ez feltehetőleg így is marad még jó ideig. A szakember öt jellemzőt állított fel a populizmus bemutatására:- Lehet jobb- és baloldali, sőt még centrista is, a lényeg, hogy valamennyinél szembe áll az „igazi nép” és a korrupt elit.
- Elutasítja a fennálló rendet, de nem demokráciaellenes, ám ellenzi a liberális demokrácia jó pár alkotóelemét.Legyőzéséhez világossá kell tenni, hogy a mostani rendszer mindenkinek jó, mert egy nap b árki kisebbségbe kerülhet.
- A populizmus a liberális hegemónia végét jelzi.
- A populisták gyakran tesznek fel jogos kérdéseket, csak éppen a válaszaik rosszak. A liberális demokratáknak kell meghatározniuk saját politikai programjukat és foglalkozniuk kell minden kérdéssel, így azokkal is, amelyeket a populiták vetnek fel.
- A populizmus erejét legnagyobb részt a liberális demokraták akciói határozzák meg.
Egy nyugati kutató intézet vezetője azt ajánlja, hogy a németek és a franciák vezetésével hozzák létre a különféle koalíciók Európáját. Mark Leonard, az Európai Külkapcsolati Tanács elnöke szerint erre a lehetősége az teremti meg, hogy az EU ismét felfelé tart, miközben odahaza zsugorodik Trump népszerűsége. Merkelnek és Macronnak azonban úgy kell kiaknáznia az Európabarát pártok győzelmét, hogy azzal ne provokáljanak más államokat. Ám ez cseppet sem lesz könnyű, mert eltérő nézetek vetélkedne az unió jövője ügyében. Az egyik iskola azt mondja, hogy koncentrikus köröket kell alkotni, és az elmélet a felszínen ígéretes, hiszen lehetővé tenni a még szorosabb összefogást a magországok számára, ugyanakkor hátrahagyná az olyan problémás tagokat, mint a magyarok és a lengyelek. Csakhogy ez a megoldás nem enyhítene a közösség belső megosztottságán, lásd a kelet-nyugati ellentéteket. Azután az olyan témák, mint Oroszország és a migráció, továbbra is aláásnák a szolidaritást. A másik tanítás azoknak az államoknak a koalícióját irányozza elő, amelyek képesek és hajlandók az együttműködésre. Hogy éppen kik állnak össze, az mindig az adott témától függne. De már van rá példa: Schengen. Vagyis kevésbé lenne megosztó.Szíjjártó Péter azt mondta, hogy csakis az új orosz gázvezeték megépítése jelenti a reális alternatívát az energiahordozók beszerzésének diverzifikálására, ugyanakkor a lengyelek inkább az amerikai cseppfolyósított gázra támaszkodva akarnak függetlenedni az orosz szállításoktól. A magyar fél a héten állapodott meg a Gazprommal, hogy csatlakozik a Török áramlathoz, amely Ukrajna megkerülésével 2019 végére készül el. Mint a miniszter hozzátette, Románia és Horvátország egyelőre nem épít csőrendszert Magyarország felé, így ez is azt indokolja, hogy társuljunk az oroszokhoz. Lengyelország ezzel szemben fenyegetésnek tekinti Moszkvát, ezért az USÁ-val kíván szerződni. A magyarok viszont Paks bővítéséről is az oroszokkal egyeztek meg. Budapest megkérdőjelezi az uniós szankciók értelmét Oroszországgal szemben, de nem vétózta meg azokat. Szíjjártó különben arra is felhívta a figyelmet, hogy Németország ugyancsak forszírozza az orosz kapcsolatot, lásd a tervezett Északi áramlat-2 vezetéket. Szerinte akik a magyar kormányt bírálják, amiért az túl intenzív viszonyt alakít ki a Kremllel, csupán arról akarják elterelni a figyelmet, hogy őket milyen szoros kapcsolatok fűzik Moszkvához. A hírügynökség ugyanakkor emlékeztet arra, hogy Orbán Viktor éppen tegnap mindkét beszerzési lehetőséget nyitva hagyta.
