- Az osztrák kancellárnak továbbra is elege van a magyar és a lengyel kormány európai vircsaftjából
- A migránsok még 10 évig jönnek, ezzel szembe kell nézni - mutat rá a New York Times. A Die Presse szerint a kiváltó okokat csak együttes erővel lehet felszámolni.
- Trump cseppfolyós földgázt akar adni Kelet-Európának, hogy az kevésbé függjön az orosz szállításoktól
Az osztrák kancellár azt üzeni Magyarországnak és Lengyelországnak, hogy az unió nem pénzfelvevő automata, hanem értékközösség. Ez derül ki Kern új Európa-stratégiájából, amely most készült el, többek közt a volt kormányfő, Vranitzky vezetésével. Az elemzés olyan dinamikus, igazságos és szolidáris európai társadalom mellett teszi le a garast, amelyet meg kell védeni a külső és belső támadásoktól. Utóbbi mindenek előtt a keleti tagokra vonatkozik. Az osztrák elemzés kiemeli, hogy következetesen szembe kell szállni a bér- és szociális dömpinggel, azaz, hogy az olcsó munkaerő révén ezek az országok aláígérjenek a nyugati vetélytársaknak. Hirdeti továbbá, hogy meg kell óvni az értékközösséget, és ez a nemzeti-populista magyar és lengyel kormánynak szól. Kern azt akarja, hogy a következő pénzügyi időszakban, azaz 2020-tól az EU-támogatások kifizetését a jogállamiság betartásától tegyék függővé. Valamint hogy senki se bújhasson ki a felelősség alól a migráció kapcsán.
A vezércikk úgy látja, hogy Európa végzetesen bénult a migráció ügyében. Pedig a jó időben ismét 1 0 ezrek indulnak el Líbiából, ami sokszorosan felülmúlja a mentőegységek teherbíró képességét, illetve megterheli az olaszok kapacitását. Az első félévben nagyjából 72 ezren érkeztek és 2 ezren fulladtak a tengerbe. A hullám kiváltó okai: véres viszályok, az önkényurak, és a rendkívüli szegénység viszonyai, csak egyre rosszabbak lesznek. Líbiában emberkereskedők várakoznak, hogy rabszolgává tegyék, megkínozzák, megerőszakolják az áldozatokat. Lelketlen volna, ha az USA – Trump fenyegetésének megfelelően – csökkentené a humanitárius segélyt Afrikának. Olaszország közben gyűjtőtábor lett, mivel a kvótadöntés 160 menedékkérőt érint, ám ebből alig 20 ezret sikerült áttelepíteni. A magyarok, a lengyelek és a csehek egyszerűen megtagadták a közreműködést. A francia-olasz határon rendőrök könnygázzal igyekeznek megakadályozni, hogy bárki átjusson, de ha valakinek mégis sikerül át keverednie, az azt tapasztalja, hogy az ország teljesen felkészületlen a fogadásukra. Európának nincs más választása, minthogy szembenézzen a migrációs válsággal. Merthogy az kísérteni fogja a következő 10 évben.
Kaczynski szerint Lengyelország múltja, benne a náci megszállással, erkölcsileg alátámasztja, hogy az ország ezután is kapja a fejlesztési támogatást az uniótól, függetlenül attól, hogy milyen álláspontot képvisel a migránsok kapcsán. A kormánypárt elnöke arra is hivatkozott, hogy járnak a közösségi pénzek, mert a lengyelek az EU-csatlakozáskor megnyitották piacukat a gazdagabb nyugati államok előtt. A politikus, akit már eddig is azzal vádoltak, hogy kormánya visszalép a demokrácia területén, elutasította a többi közt a francia elnök véleményét, miszerint Varsó számára gazdasági következményekkel kell járnia, ha nem tartja tiszteletben az európai értékeket. A lengyelek erős embere erre azt válaszolta, hogy az ország még nem kapott kártérítést sem azért, hogy elsőként szállt szembe a náci Németországgal, sem pedig a sok évtizedes orosz uralomért.
Az élesen menekültellenes álláspontnak köszönhetően a Jog és Igazságosság rendkívül népszerű odahaza. Az unió ugyanakkor a kvótadöntés elvetése miatt kötelezettségszegési eljárást indított a lengyelek, a magyarok és a csehek ellen. A legutóbbi washingtoni lengyel nagykövet úgy gondolja, hogy veszélyes lehet újra felvetni a háborús kártérítés kérdését, még akkor is ha az hazai célokra szolgál. Azon kívül rövidlátónak bizonyulhat a szolidaritás megkérdőjelezése is, mert ha rosszabbra fordul az ukrán válság, akkor a lengyelek Brüsszel segítségére szorulhatnak, hogy megbirkózzanak a menekülthullámmal.
Ausztria a magyar határ után a Brenner-hágón is vissza akarja állítani az utasok ellenőrzését, ha nem csillapodik az Olaszországba tartó menekülthullám. Az osztrák védelmi miniszter azt közölte, hogy a feladatot 750 katonával oldanák meg. A hét végén már 4 páncélozott harcjárművet vezényeltek a térségbe. A migránsáradat miatt nem egészen két éve elsőként Németország vetett véget a szabad forgalomnak a bajor-osztrák határon, majd a példát követte Ausztria, Dánia, Svédország és Norvégia. Az UNHCR különben azt jelentette, hogy az idén eddig 83 650 ember jutott át Afrikából Olaszországba, ez csaknem egyötöddel több, mint tavaly az első félévben.
A vezércikk óva inti attól a Bizottságot, hogy ezúttal is átaludja a népvándorlást, hiszen most a Földközi-tengeren át özönlenek a menekültek Európába, a Balkánon jelenleg kitart a zár. Persze Brüsszel évek óta küldi a javaslatait a tagoknak, csak éppen a nemzeti kormányok semmibe se veszik azokat, noha az biztos, hogy egymaguk semmit sem tudnak tenni a migráció ellen. A kiváltó okokat csakis közösen lehet leküzdeni. Jelenleg főleg gazdasági menekültek jönnek Nyugat-Afrikából, így nagy részük hiába kér menedéket. Ennélfogva a fő feladat az az EU számára, hogy minél előbb visszaküldje őket hazájukba és lebeszélje őket arról, hogy újra próbálkozzanak. A Földközi-tengeren meg lehetne akadályozni a tragédiákat, ha a kormányok nem folyamatosan a Bizottságot tennék felelőssé saját mulasztásaikért, hanem átültetnék a gyakorlatba a maguk programjait, nyilatkozatait.
Az Egyesült Államok fel akarja ajánlani, hogy az eddiginél jóval több cseppfolyósított földgázt szállít Közép- és Kelet-Európának, így Magyarországnak is, hogy csökkentse a térség függését Oroszországtól. A bejelentés Trump személyesen teszi meg, amikor csütörtökön Varsóban találkozik a régió 12 államának vezetőivel. Az apropót a ’3 Tenger’ csúcskonferencia adja, közvetlenül a G20-ak legfelső szintű konferenciája előtt, amelyen hosszú idő után először ott lesz Putyin is. Washington Oroszország-politikája még alakulóban van, de különös csavart ad neki, hogy hírszerzési adatok szerint az oroszok beleavatkoztak az amerikai választásokba. Azután Ukrajna és Szíria is bonyolítja a viszonyt, és konzervatív szenátorok támogatják, hogy a Fehér Ház politikai eszközként vesse be a földgázt. Egy varsói elemző intézet igazgatója szerint sok tekintetben ez utóbbi volna a leghatékonyabb eszköz az orosz féllel szemben. Csak hát túlkínálat van jelenleg az energiahordozóból, a Kreml ugyanakkor helyzeti előnyt élvez a földrajzi közelség és a meglévő vezetékek folytán. Az amerikai kormányzat különben ellenzi az Északi Áramlat 2. ágának megépítését, de ez megterheli viszonyát Németországgal.
Ezrek kívánnak tiltakozni a hét végén Hamburgban a 20 legfejlettebb ország vezetőinek tanácskozása ellen, de érdekes módon ezeket a baloldali erőket összeköti a jobboldali populistákkal, hogy nem fogták fel: jobb az, ha összekapcsolódik a világ. A G20-ak pedig éppen azért jönnek össze, hogy azokat a teendőket vitassák meg, amelyek egyetlen állam sem tud egymaga elvégezni. És pontosan ez ellen kívánnak fellépni a hamburgi demonstrálók, akiknek a világképe nagyon hasonlatos a jobboldali populistákéhoz. Mert Le Pen és Orbán is azt vallja, hogy a nemzeti út az üdvözítő, hogy népük vagy nemzetük felsőbbrendű, ugyanakkor megvetik a szabad sajtót. Egyikük sem tartja sokra a globalizációt, illetve a digitalizációt. A haladás szörnyűség a szemükben, a kultúra nemzeti tömb.
De miért volna jobb egy olyan világ, amelyben az emberek elszigetelten élnek, és sokkal inkább ki vannak szolgáltatva az imént említett önkényuralomnak? A radikális populisták szét akarják verni a fennálló rendet. Azt bizonygatják táboruknak, hogy a mai gondokat rendezni lehet a tegnapi receptek alapján. Ily módon kihasználják, hogy a társadalom fél a holnaptól. Bizonyos csoportokat megtesznek bűnbaknak, lásd a bankokat vagy a muzulmánokat. Nem az emberek józan eszére apellálnak, hanem éppen ellenkezőleg: gerjesztik az aggályokat, brutális eszközökkel, a tisztesség rovására. A menekültekkel szembeni kirohanásaik meggátolják, hogy tárgyszerűen szembe lehessen nézni a bevándorlás és a beilleszkedés gondjaival. A jobb- és baloldali populisták ráerősítenek arra, hogy szélsőséges helyzetekben az emberek készek erőszakot alkalmazni. A vesztes azonban az átlagpolgár, aki hagyta, hogy eszközként használják Majd amikor már nem lesz szükség rá, elhajítják, mint egy ócska cipőt.
Az Osztrák Európa-politikai Társaság kezdeményezésére tudományos kutatás keretében igyekeznek feltárni, milyen hatással van az uniós összefogásra a közép- és kelet-európai nacionalizmus, illetve populizmus. Az év végéig feltérképezik a hangulatot a magyaroknál, cseheknél, szlovákoknál, szlovéneknél, valamint Ausztriában. A tanulmány olyan kérdésekre tér ki, hogy politikusok miért használnak Európa-ellenes retorikát, és hogy ilyen jelszavakkal lehet-e teljesíteni politikai ígéreteket. A munkában közreműködik a többi közt a CEU, az elvégzéséhez szükséges csaknem 150 ezer eurót az EU adja. Az első eredmények jövő tavasszal várhatóak. A tudósítás emlékeztet arra, hogy az Orbán-kormány tavaly népszavazást tartott „Állítsátok meg Brüsszelt!”-jelszóval.
„Erdogan drága barátja” című cikkében Paul Lendvai arra emlékeztet, hogy busás üzletekkel támogatják meg a jó viszonyt Orbán Viktor és a török elnök között. A német sajtó üdvözli, hogy a Merkel-kabinet nem engedi meg a nyilvános fellépést az autokrata török vezető számára G20-as csúcs előtt, hiszen az államfő odahaza hozzávetőleg 50 ezer embert börtönöztetett be. Törökország egyre jobban elszigetelődik a demokratikus világban, miután megszüntette az alapvető szabadságjogokat. Csupán egyetlen uniós kormányfő akad, aki éppen ezekben a napokban látványosan kinyilvánítja politikai egyetértését, mi több, személyes barátságát Erdogannal, és ez Orbán Viktor. A miniszterelnök a fél kabinet és 72 üzletember társaságában tett látogatást Ankarában, de már előzőleg jó párszor kifejezte csodálatát a házigazda iránt. Ezt a kapcsolatot erősítik meg jó néhány jelentős üzleti megállapodással a két ország korrupt oligarchái. Pl. magyar sajtóhírek szerint Orbán veje zsíros ingatlanügyleteket hoz tető alá a török milliárdossal, Adnan Polattal.
