- Fokozhatja az ellentéteket a V4-kel, ha az EU kemény magja elmélyíti az integrációt.
- Orbán nagy barátja semmilyen megértést nem tanúsít a menedékkérők elutasítása ügyében.
- A Bizottság már a jövő héten megindíthatja a büntetőeljárást Magyarország ellen a kvótadöntés elszabotálása miatt.
- A Sorosról terjesztett szélsőjobbos összeesküvés-teória páratlan ökörség.
Az Amnesty International vezetője gyalázatosnak nevezte, hogy a brit kormányfő a terror elleni harcra hivatkozva kész gyengíteni az emberi jogok védelmét. Mint mondta, a szándék kinyilvánítása ajándék a világ autokrata erős embereinek. Shetty szerint a civilizált társadalmakban növelik a biztonságot, ha védik az emberi jogokat. Ellenben fennáll a veszély, hogy a korlátozásokat átveszik bizonyos rendőrállamokban, amelyek egyébként is azt mondogatják, hogy a britek, amerikaiak vagy a franciák csak ne szónokoljanak nekik az emberi jogokról. A nemzetközi jogvédő szervezet első embere hozzátette, hogy az utóbbi években olyan országokban érvényesül a megosztás politikája, mint az USA, Magyarország, Törökország, a Fülöp-szigetek vagy India. Az érintett politikusok manipulatív céllal bűnbakként használnak bizonyos csoportokat, lásd a menekülteket vagy a muzulmánokat, az emberi jogok pedig szabadesésre váltanak. Vagyis veszélyes és ismeretlen vizeken halad a világ, mivel úgy állítják be az emberi jogokat, mint ami elit és liberális, nem a tömegeknek való.
Economist
A hetilap elemző részlege úgy ítéli meg, hogy a többsebességes Európa elmélyítheti a törésvonalakat a Visegrádi csoporttal, amely Macron győzelme után egyébként is óvatosan figyeli a nagyobb európai együttműködést előirányzó elképzeléseket. Mindenesetre ha valóra válik a terv, akkor a partvonalra kerülnek olyan nemzetek, mint a magyarok, a lengyelek és a csehek, akik még közép távon sem kívánnak csatlakozni az euróövezethez. A fokozott integráció isten ellen való vétségnek számítana az illiberális lengyel és magyar kormány számára, mert ők inkább korlátoznák Brüsszel hatáskörét. Leginkább az egységes piacot tartanák meg, no meg a szerkezeti alapból kapott támogatásokat. A két országnak van miért aggódnia, mert francia választás után határozottabb formában vetődhet fel a jogállam kérdése. Magyarországra egyébként is mind nagyobb nyomás nehezedik a menedékkérők őrizetbe vétele, a CEU és a civilek elleni fellépés miatt.
De hogy a vita eljut-e a szankciókig, az bizonytalan, hiszen a lengyel fél minden bizonnyal megvétózná a magyar szavazati jogok felfüggesztését. Ám szó lehet a támogatások megvonásáról is. Ha késik vagy leáll e pénzek kifizetése, az újból visszafogná a beruházásokat és érzelmileg is rosszul hatna. A magyar és a lengyel vezetés ugyan politikája alapkövének tekinti az unióval vívott harcot, a Brüsszel-ellenes retorikát, ám aggódik amiatt, hogy netán odalesznek a tagsággal járó előnyök, így legfőbbképpen a szubvenciók. Ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy az EU lépéseket tesz a visegrádi négyek ellen. Macron várhatóan csak töredékét tudja elérni mindannak, amit szeretne. A Bizottság a jelek szerint nem kívánja kiélezni a helyzetet.
Az Európai Parlament elnöke azt sürgeti, hogy az unió ne tanúsítson több türelmet azokkal a tagállamokkal szemben, amelyek megtagadják a menekültek befogadását. Tajani, akit pedig Berlusconi egykori munkatársaként Orbán Viktor szövetségesének tartanak, azt hangsúlyozta, hogy érvényt kell szerezni a görögök és az olaszok tehermentesítésére szolgáló kvótadöntésnek. Ám több kelet-európai ország szembefordult a többségi határozattal. Pár napja a csehek hozták nyilvánosságra, hogy nem kérnek több migránst. A Bizottság előreláthatólag a jövő héten jelenti be, hogy milyen lépéseket tervez. Budapest, Varsó és Prága ellen szerződésszegési eljárás indulhat, aminek a vége pénzbüntetés lehet. A végső szót azonban legkorábban csak szeptemberben mondják ki, mert akkor jár le a 160 ezer menekült áttelepítését előirányzó döntés határideje.
A Bizottság arra figyelmeztetett, hogy megtorlásra számíthatnak azok az országok, amelyek nem tartják be a kvótahatározatot. A kötelezettségszegési procedúra akár már a jövő héten megindulhat. Brüsszel a múlt hónapban egy hónapos határidőt adott Magyarországnak és Lengyelországnak, hogy megkezdjék a menedékkérők átvételét. Ám Varsó azt közölte, hogy nem enged a nyomásnak, a csehek pedig a napokban bejelentették, hogy nekik elég az eddigi 12 ember, jóllehet 2600-at kellene befogadniuk. A bírság Prága saját számítása szerint elérheti a 10 millió eurót. Az illetékes biztos azt mondta, hogy a szankciók igencsak hamar bekövetkezhetnek. Viszont az tény, hogy a migránsok nem szívesen mennek a szegényebb uniós országokba.
Soros Györgyöt a szélsőjobb immár azzal is vádolja, hogy ő adott utasítást az Osztrák Néppárton belüli puccsra, amelynek eredményeként Sebastian Kurz vette át a vezetést. A radikálisok úgy vezetik le a legújabb összeesküvés-elméletet, hogy a milliárdos, illetve a Nyílt Társadalom Alapítvány beindította a menekülthullámot. A cél az, hogy szétzúzzák a nemzeti identitást, és destabilizálják a nemzetállamokat. További bizonyíték a szemükben, hogy az új pártelnök tagja az üzletember által támogatott Európai Külkapcsolati Tanácsnak. Mindez persze úgy ostobaság, ahogy van, hiszen jó pár más osztrák politikus is megtalálható az említett agytrösztben. De még nagyobb zöldség, ha belegondolunk, hogy Kurz és Orbán hasonló nézeteket vall, arról nem beszélve, hogy a magyar kormányfő Soros nyílt ellensége. De azért az egész történet jól mutatja, hogy Soros jó ideje milyen gyűlöletes figura a szélsőjobb számára. Aki ott van minden rossz mögött. Mostanában már ő a fő gonosz a magyaroknál, lengyeleknél és szerbeknél is, pedig pár éve még jótevőként ünnepelték. Manapság viszont igyekeznek minden lehetséges eszközzel visszaszorítani a befolyását – mindenütt, ahol fellendülőben van a nacionalizmus.
Úgy állítják be, hogy sáska, ám azt nem akarják tudomásul venni, hogy a demokrácia támogatása érdekében soha nem pártoknak ad pénzt, hanem civileknek. Az elmúlt 30 évben világszerte 11-12 milliárd dollárral segítette a liberális programokat. Hogy egyszerre üzleti hiéna és mecénás,az felgyújtja az összeesküvés elmélet híveinek képzelőerejét. Azon kívül zsidó, vagyis kiváló célpont a jobboldal és az autokraták számára. A teória nincs messze a régi zsidó világösszeesküvéstől, csak most nem Rotschild, hanem Soros áll a középpontban. Ám túlbecsülik a hatalmát. Viszont az ellenerők fellépnek olyan ellenzékiekkel szemben is, akiket a milliárdos végrehajtóinak tekintenek. Virginia Wolf regénycímét kölcsönvéve farkasként félnek tőle Oroszországban, Iránban, Romániában, Macedóniában Szerbiában, Csehországban és Lengyelországban. A Fidesz politikusai azt állítják, hogy nem lehet tűrni egy zsidó pénzember üzelmeit a keresztény és nemzeti magyar földön. Amerikában ugyanakkor Soros támogat mindent, amit a jobboldal tiszta szívéből gyűlöl. De van abban igazság, amit a baloldali filozófus, Zsizsek mondott, hogy ti. az olyan emberbarátok, mint Bill Gates, Mark Zuckerberg és Soros, voltaképpen liberális kommunisták.
A munkaerőhiány a politikai szándékokkal együtt erősen felnyomja a béreket Magyarországon, de ebből még bajok lehetnek, hacsak a kormány nem talál ki valamit. Vértes András a GKI-tól arra hívja fel a figyelmet, hogy az első negyedévben csaknem 13 %-kal nőttek a keresetek, amire jó ideje nem volt példa. A szakértő az okok közé sorolja, hogy a hatalom már a választásokra kacsintgat, ezért keresztülvitte a minimálbér drasztikus emelését, ami kihat az egymillió nyugdíjas jövedelmére is. A másik ok, hogy nincs elég ember és a cégek csak nagyobb fizetések árán tudnak gondoskodni az utánpótlásról. (A vállalkozások részben ezért, részben pedig a magas bérköltségek, illetve a jelentkezők gyenge szaktudása miatt nem tudnak terjeszkedni.) Ugyanakkor a kedvező foglalkoztatási helyzet azzal is összefügg, hogy kb. félmillióan nyugatra mentek dolgozni, illetve 200 ezren közmunkások, akik azonban nem termelnek semmit.
A legalacsonyabb bérek megnövelése nagy teher főleg a kis- és középvállalkozásoknak. Elbocsátás, csőd, és fokozódó fekete munka lehet a vége, mert a kormány a szociális járulékok enyhítésével a többletkiadásoknak csupán egy kisebb részét ellentételezte. A döntő kérdés azonban az, hogy a magasabb bérekkel párhuzamosan javul-e a termelékenység, mert ha nem, akkor a politika beavatkozása megbosszulhatja magát. Richter Sándor, a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Intézettől azt mondja, a következő egy-két évben nő a bérszínvonal és a gazdaság is, ám utána két forgatókönyv képzelhető el. A pozitív kimenet az, hogy talpra áll a kisvállalkozói szektor, ám itt nagy akadályt jelent az Orbán-kormány átláthatatlansága és kiszámíthatatlansága, az urambátyám-rendszer. A pesszimista változat úgy szól, hogy megismétlődnek a régi bajok. Azaz beindul a fogyasztás, viszont elmarad a gazdaság korszerűsítése, és ez 2020-tól stagnálást eredményezhet. A magyar bércsodának láthatólag megvan az ára. Ha a keresetek nincsenek összhangban a termelékenységgel, akkor jön a turbulencia.
